0:05
Főoldal | Rénhírek

Veszélyben a finnországi számik

A finnországi számik lélekszáma jelenleg kb. tízezer, 65%-uk a hagyományos számi nyelvterületen kívül, sőt, külföldön él. A számik alig fele beszél számiul.

Fejes László | 2012. március 4.

A számik elfinnesedése ugyan évszázadok óta tart, de különösen a második világháború után gyorsult fel. Bár már a hatvanas évek óta igyekeznek tenni a nyelv megőrzéséért, a helyzet mára igen aggasztóvá vált. A számi nyelv védelmében hozott intézkedések eddig elsősorban a hagyományos számi nyelvterületre összpontosítottak, holott a kétezres évek óta nyilvánvaló, hogy egyre több számi költözik a városokba. A számítások szerint a számi gyerekekek 70%-a a számi területeken kívül él. A kormány a tavalyi évben indított projektet a számi nyelv felélesztésére. Első lépésben egy munkacsoport jelentést készített a helyzetről.

A bizottság szerint mindhárom Finnországban beszélt számi nyelv, az északi számi (régebbi nevén norvég lapp), az inari számi és a koltalapp is veszélyeztetett helyzetben van. Különösen az utóbbi két, csak Finnországban beszélt nyelvjárás helyzete aggasztó. (A kolta számit eredetileg a mai Finnország területén nem beszélték: a koltákat a második világháború idején evakuálták a szovjetek által akkor elfoglalt területekről.) A kialakult helyzetért főként a számi nyelvek oktatását és a napköziket, illetve a számik lakóterületükről való elkötözését okolják.

A munkacsoport javasolta az oktatás helyzetének javítását, elsősorban a számiul beszélő óvónők és tanítók, tanárok számának növelését, különösen a számik hagyományos lakóterületén kívül. Ma már a számik, és így a számi gyerekek több mint fele az eredeti számi lakóterülettől (mely az ország legészakibb részében található) távol él. Ezeken a területeken rendkívül nehéz számi nyelvű oktatást biztosító intézményt találni.

– A legfontosabb lenne az iskoláskor alatti gyerekek számi nyelvű oktatása az egész országban, különösen az olyan városokban, mint Helsinki, Oulu és Rovaniemi, ahol sok számi él – nyilatkozta  Irja Seurujärvi-Kari, a bizottság tagja.

Jukka Gustafsson oktatási miniszter ígéretet tett, hogy a szükséges változásokhoz még ebben a kormányzati ciklusban előteremtik a pénzt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a probléma elsősorban nem pénzkérdés: elsősorban a politikai és a kulturális kérdés.

Helsinki környékén ma csak néhány óvodában dolgozik számiul tudó nevelő, miközben több száz számi gyerek élhet a körzetben. Közülük azonban otthon is csak néhányan használják a nyelvet. Ha az egyik szülő finn, akkor otthon is finnül beszélnek, így a gyerek nem tanul meg számiul.

Nem sokkal jobb a helyzet akkor sem, ha a gyerek a családban megtanul számiul.

– Ha a családon kívül nincsen támogatás és oktatás, akkor a nyelv nem öröklődik át a következő generációra. Ha pedig a következő nemzedék már nem beszéli a nyelvet, a nyelv kihal – mondja Seurujärvi-Kari.

Szerinte a szülők tisztában vannak a helyzettel, és szeretnének rajta változtatni.

Az inari és a kolta számit csak néhány százan beszélik. Kolta számi oktatásban jelenleg az egész ország területén mindössze öt általános iskolás részesül.

Jó hír viszont, hogy januárban volt a Helsinki Egyetemen az első számi nyelvű doktori védés: Irja Seurujärvi-Kari védte meg értekezését.

Források

Työryhmä esittää parannuksia saamen kielen opetukseen

Saamen kielen elvyttämisellä on kiire (videóval!)

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (7):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
12 éve 2012. március 5. 20:37
7 h2o

@h2o: Most rákerestem, és megtaláltam a cáfolatot. :) www.magtudin.org/Halasy-Nagy%20Endre.pdf , bár nem biztos a Magyarságtudományi Intézet honlapja elsőrangú forrás...

12 éve 2012. március 5. 20:35
6 h2o

@Fejes László (nyest.hu): Mondjuk nekem rémlik valami, hogy Aeneas Sylvius Piccolomini (Enea Silvio P., II. Pius pápa) írt valami oroszországi rokonokról, talán Jugriáról, nem emlékszem. (Nem nála olvastam, hanem vmi finnugrisztikai jegyzetben.)

12 éve 2012. március 5. 19:39
5 Fejes László (nyest.hu)

@h2o: Jogos, én eleve úgy értelmeztem, hogy a finnugor népek közül...

12 éve 2012. március 5. 16:19
4 h2o

@Sigmoid: Mármint az első uráli nyelv, amivel próbálták, vagy az első, a tudomány mai állása szerint valóban rokon nyelv, amivel próbálták. :) (Korábban próbálták rokonítani pl. a héberrel is, vagy ugye a hunnal.)

12 éve 2012. március 5. 11:29
3 Fejes László (nyest.hu)

@Sigmoid: De.

12 éve 2012. március 5. 10:46
2 Sigmoid

Nem a számi nyelv volt az első amivel a magyart rokonítani próbálták?

12 éve 2012. március 4. 17:40
1 arafuraferi

"Irja Seurujärvi-Kari védte meg értekezését" Szegény még plagizálni se tudott a saját nyelvén.:-)