0:05
Főoldal | Rénhírek
Nyelvmentés a napköziben

Hol a fészkes ...?

Számos módszert kidolgoztak már a veszélyeztetett nyelvek megőrzése érdekében. A finnugor népek körében egyre népszerűbbek az ún. nyelvi fészek típusú kezdeményezések. De vajon kiket is melenget egy ilyen fészek és kik röppennek ki belőle?

Kriimsilm | 2011. május 20.

A nyelvi fészek olyan iskoláskorú vagy annál fiatalabb gyerekeknek szánt „napközis” csoport, amelyben a nyelvi kisebbséghez tartozó gyerekek elsajátíthatják a kisebbségi közösség nyelvét. Az oktatási típusok közül a belemerítési programhoz áll közel ez a kezdeményezés, ez azt jelenti, hogy a gyerekekkel való kommunikációban kizárólag a kisebbség nyelvét használják, akkor is, ha a gyerek a nyelvi fészekbe való belépéskor nem ismerte ezt a nyelvet.

Magolás a nyelvi fészekben
Magolás a nyelvi fészekben
(Forrás: Wikimedia Commons (Wolfgang Wander))

Fontos elkülöníteni egymástól a nyelvi fürdő és a nyelvi fészek jelenségét, bár a médiában gyakran keveredik a két fogalom. A legfontosabb különbség a gyerekek nyelvtudásában rejlik, a nyelvi fürdő esetében a „kisdiákok” már rendelkeznek több-kevesebb ismerettel a kisebbségi nyelvről, míg a nyelvi fészekben éppen a nyelvet egyáltalán nem ismerő gyermekekre irányul az oktatás.

A nyelvi fészkek ötlete az új-zélandi őslakos maori közösségtől indult ki, az első ilyen csoportot Kōhanga reo-nak keresztelték el, amely maori nyelven nyelvi fészket jelent. Később ennek a csoportnak az elnevezése köznévvé, majd nyelvészeti, szociolingvisztikai terminussá lett. A maori program sikeressége miatt a nyelvi fészek ötletét más kisebbségi közösségekben is alkalmazni kezdték a nyelvi revitalizáció vagy nyelvélénkítés eszközeként. (A nyelvi revitalizáció veszélyeztetett nyelvek fennmaradása érdekében tett lépések összessége.)

A finnugor népek közül a legjelentősebb nyelvi fészkek a karjalaiak és az inari számik körében jöttek létre, ma már azonban nemcsak ezek a közösségek működtetnek ilyen jellegű nyelvmegőrzési és nyelvfejlesztési központokat, hanem a mintájukra kialakítottak például a Komi Köztársaságban és a hanti-manszijszki körzetben is hasonló intézményeket (például a hanti-manszijszki Liling Szojum etnokulturális központnak – a finnugor „csodaverseny” egyik helyezettjének – is hasonló szerepe van a kultúra elemeinek átörökítése mellett).

Az inari számi példa

A számik körében az egyik legsikeresebb nyelvi fészek, illetve nyelvi fürdő a Finnországban élő inari számik körében működik. Inari (a helyi számi nyelven Aanaar) Észak-Finnországban, Lappföldön található kisváros, lakossága körülbelül 7000 fő. Fontos számi kulturális központnak tekinthető, a kétnyelvű iskolán kívül a templomban is két nyelven folyik az istentisztelet, valamint itt működik a Siida múzeum, amely a számik kultúrájának bemutatására szakosodott. Az is érdekes, hogy Inariban és környékén nem az inari számi az egyetlen számi nyelv, amelyet használnak. A koltta számi és a különböző anyanyelvű számik között lingua francának tekinthető északi számi is (amelynek egyébként a számi nyelvek közül a legtöbb beszélője van) jelen vannak ezen a területen.

Az inari számi nyelv (Anarâškielâ) beszélőinek száma 300 körülre tehető, ha a nyelvtudást nem tekintjük, pusztán az etnikai hovatartozást vesszük figyelembe, a közösséghez körülbelül 1000 főt számíthatunk.

Az inari számi nyelv oktatása az 1970-es évek első felében indult meg a Siida múzeum honlapjának tanúsága szerint. A következő nagy lépés a Kielâpiervâl (nyelvi fészek) megalapítása volt 1997-ben. (A kezdeményezés Matti Morottaja nevéhez fűződik, aki egy személyben író, tanár és politikus is.)

A jelenlegi oktatási rendszerben lehetőség van arra is, hogy a gyerekek nemcsak tantárgyként tanulják a nyelvet, hanem az inari általános iskola első négy osztályában az összes tantárgyat inari számi nyelven tanulhassák. A felsőbb osztályokban tantárgyként választható a nyelv, mind anyanyelvként, mind idegen nyelvként a finn anyanyelvűek számára. A legnagyobb probléma a tankönyvek hiánya, sokszor csak rossz minőségű, fénymásolt anyagokból tudnak a gyerekek tanulni. A másik jelentős nehézség az oktatók hiánya, különösen ami a gimnáziumi oktatást illeti. Ennek a problémának a megoldására indult el az a projekt, amelynek célja az inari számi nyelvet és kultúrát jól ismerő pedagógusok és köztisztviselők kiképzése. A tanulmányokat Inariban lehet folytatni, később pedig az Oului Egyetem számi nyelv és kultúra oktatására szakosodott tanszékén, a Giellagas Intézetben.

Természetes nyelvszelekció - behavazott kétnyelvű tábla Inariban (csak a számi rész látható)
Természetes nyelvszelekció - behavazott kétnyelvű tábla Inariban (csak a számi rész látható)
(Forrás: Janurik Boglárka)

A koltta számi törekvések

A koltta számik helyzete azért is érdekes, mert többszörösen kisebbségnek tekinthetők. Eredeti lakóhelyük a Kola-félsziget volt, többek között Petsamo környékén éltek, amely finn fennhatóság alá tartozott. A második világháborúban Finnország elvesztette Petsamot, így az ott élő finneket és velük együtt a koltta számikat is áttelepítették Finnországba. Két település, Suonikylä és Paatsjoki lakossága került át Finnországba, Sevettijärvibe és Ivaloba. Ma körülbelül 400-an még mindig Oroszország területén élnek, a finnországi koltta számi népesség 500 főre tehető. (Az az érdekessége a koltta számi közösségnek, hogy vallási hovatartozásuk alapján orthodoxok, míg az inari számik a finn evangélikus egyházba tagozódtak be, ezen belül laestadiánusok lettek, illetve a régi természeti vallás elemeit vitték tovább.)

A nyelvük megőrzését nagy mértékben elősegítik a nyelvi fészkek, amelyek többek között Sevettijärviben és Ivaloban jöttek létre. Fontos előrelépés, hogy az Unna Junná című népszerű televíziós számi gyerekprogramot immár nemcsak északi számi nyelven készítik. (Az Unna Junná egyébiránt egy kis hermelin neve, aki a műsor szimbóluma, és aki nem mellesleg a nyestnek is (nyelv)rokona.) A korábbi gyakorlattal szakítva a műsorkészítők három számi nyelven állítják össze az adásokat, a program egyes részeit inari, más részeit koltta, illetve északi számi nyelvű szöveggel egészítik ki. A szerkesztők kifejezett célja az, hogy a gyerekek számára a nyelvi fészek mellett más nyelvi forrás is rendelkezésre álljon, és bátorítják a szülőket a műsorok rögzítésére, hogy lehetőség legyen minél többször megtekinteni, és minél többet tanulni az adásokból. Az inari számi nyelv iránt érdeklődők a finn televíziós társaság (YLE) oldalán is megtekinthetnek részleteket a műsorokból.

A nyelvi fészekben a csoportos nyelvi foglalkozások mellett kulturális programok és kirándulások is a közös tanulás részét képezik. A cél nemcsak az, hogy a gyerekeket megismertessék őseik nyelvével, hanem hogy amennyire csak lehet, a kulturális örökséget is átadják nekik, illetve bemutassák nekik a hagyományos életmódhoz tartozó jellegzetes cselekvéseket, munkákat. Az ivaloi koltta számi nyelvi fészekbe járó gyerekekkel például a lékhorgászás fortélyait sajátíttatták el egy áprilisi kirándulás keretében:

Kincsvadászat a jég alól - lékhorgászat és kulturális hagyományozás
Kincsvadászat a jég alól - lékhorgászat és kulturális hagyományozás
(Forrás: Sanna Valtonen)

A nyelvi fészkek első látásra talán pusztán csak egzotikus játszóházaknak tűnhetnek, valójában azonban nagy szerepük lehet a kisebbségi helyzetben levő nyelv megmentésében és fejlesztésében, mivel a közösségnek éppen azt a csoportját célozzák meg, amelyikben a legkisebb a nyelvet beszélők aránya, ugyanakkor ők a legfogékonyabbak egy új nyelv elsajátítására.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
5 éve 2013. október 21. 21:09
1 mederi

A "Magolás a nyelvi fészekben" című képről jut eszembe. Ha a madaraknak "arca", angolul "fésze" volna, a kép címe duplán nem volna egyértelmű..:):)