A számik támogatására szólít fel az ENSZ
Bár a számi kisebbség védelmére hozott intézkedések példaértékűnek mondhatóak, az észak-európai államokat mégis kritizálja a jelentés. A számik alapvető jogai az anyanyelvi oktatásra, ügyintézésre, egészségügyi szolgáltatásokra stb. nem biztosítottak.
Egy a svédországi, finnországi és norvégiai számik emberi jogi helyzetével foglalkozó ENSZ-jelentés arra szólítja fel az északi államokat, hogy erőteljesebben támogassák a számi parlamenteket az őshonos arktikus népekről, nyelvekről és kultúrákról való tudás terjesztése érdekében. Mint a jelentés megjegyzi, az északi államok így is jelentős figyelmet fordítanak az őshonosügyekre, de így is éppen elég tennivaló akad annak érdekében, hogy a számik jogainak teljes köre biztosítva legyen.
A jelentés kiemeli a számi nyelek revitalizációját és a számi oktatás kérdését: e célok érdekében azonnali és megfelelő mértékű támogatás biztosítását szorgalmazza. Emellett javasolja, hogy az érintett államok és számi parlamentjeik fogjanak össze annak érdekében, hogy a társadalomban és a médiában tudatosítsák számik létét. A számikról szóló ismereteket a tananyagok részévé is kell tenni.
A jelentés szerint a média gyakran sztereotpikusan ábrázolja a számikat, megerősítve ezzel a társadalombnan élő negatív előítéleteket.
A jelentés kitér arra is, hogy Finnországgal és Norvégiával szemben Svédországban nincsenek jogi garanciák a számi nyelvek védelmére. Bizonyos közigazgatási egységekben ugyan elvileg biztosítani kellene a számi nyelv használatának lehetőségét, de számiul beszélő hivatalnokok híján erre nincs lehetőség. Ezen a területek hivatalaiban számiellenesség is megfigyelhető.
Finnországban az alkotmány garantálja a számi nyelv megőrzését és fejlesztését, ám az ezt biztosító törvények hiányoznak, és az önkormányzati, illetve állami hivatalokban itt is hiány van számiul tudó ügyintézőkből. Még a számik által legsűrűbben lakott területeken is legfeljebb véletlenszerűen lehet számi nyelvű szociális vagy egészségügyi szolgáltatásokhoz jutni.
A számi területnnek minősített vidékeken mindhárom állambanaz iskolásoknak lehetőségük van számiul tanulni,, ám a számik fele, sőt, a tíz éven aluli számi iskolások 70%-a e területekekn kívül él. Hiány van tanárokból és tananyagaból is. Finnországban történtek ugyan kezdeményezések távoktatási módszerek bevezetésére, ám ezek – elsősorban a hiányos finanszírozás miatt – megbuktak.
Forrás
Nem csak a politika, de a globalizáció miatt is veszélyben vannak a kisebbségek. Az emberek a jobb megélhetés miatt, mint a cikkből is kiderül elvándorolnak és egy más kultúrájú közegben elvesztik a nyelvüket. A lényeg, nem csak a nyelvet kell oktatni, hanem munkahelyeket kell oda telepíteni, hogy a lakosság ott maradjon helyben és ne szakadjon ki a környezetéből.