Újév után a koccintásról
Koccintani bármikor lehet, de szilveszterkor szinte kötelező. Ki mit mond koccintáskor?
Ha rendszeresen koccintunk külföldiekkel, visszatérő élményünk lehet, hogy külföldiek kaján képpel megkérdezik: hogy is van magyarul? egessegesedekre... És nem elég, hogy el kell szótagolnunk egy valóban nem könnyű szót, ha lelkiismeretesek vagyunk, még azt is el kell magyaráznunk, hogy a szó alakja attól is függ ki(k)nek mondjuk: egészségedre, egészségetekre, egészségére, egészségükre...
(Forrás: Wikimedia Commons / Simon Law / CC BY-SA 2.0)
Nagy megkönnyebbülést jelent, ha kiderül, hogy a nemzetközi figyelem mégis egy másik nyelvre irányul az újévi koccintási szezonban. Ezúttal a finn áll a kajánkodások kereszttüzében. Egy elterjedt mémtípusban különböző nyelveken azonos jelentésű szavakat szednek össze. A „poén” általában az, hogy míg valaminek minden nyelven hasonló az elnevezése, addig egy bizonyos nyelvben teljesen más szót használnak – általában egy nemzetközi szó áll szemben egy saját elemekből alkotott, tipikusan hosszabb, bonyolultabb szóval. Ebben az esetben csak a hosszúságbeli eltérés figyelhető meg.
(Forrás: Facebook)
Szokás szerint van egy kis csalás a dologban – sőt nem is egy. Először is, a finnben a tipikus kifejezés koccintáskor a kippis! [kippisz], de gyakran találkozhatunk a svéd eredetű skool! ([szkól], svéd helyesírással skål!) felkiáltással is. A hölökynkölökyn [hölökünkölökün] a savói nyelvjárásból származó kifejezés, igaz, meg kell hagyni, hogy szélesebb területen ismert. A nyelvjárás egyik jellegzetessége, hogy a mássalhangzó-kapcsolatokat (leginkább a megelőző szótag magánhangzójával megegyező) magánhangzó betoldásával oldja fel. Más nyelvjárások beszélői úgy érezhették, ebben a kifejezésben is erről van szó, így a saját nyelvjárásukra már két magánhangzóval rövidebben „fordították le”: hölkynkölkyn [hölkünkölkün] – ez azért máris rövidebb.
Na és mit jelent a höl(ö)kynköl(ö)kyn? Ezt a finnek sem tudják, egyszerűen vicces kifejezésnek tartják. (Hát érdemes viccet csinálni valakiből, aki vicces kifejezést használ, ha egyszer ő maga is azért használja, mert vicces?) Egyes vélemények szerint a kifejezés a német zur Hölle durch Köln ’Höllébe / a pokolba Kölnön át’ szójátékból ered. Állítólag a kifejezés a 30 éves háború idejéből származik, amikor a hakkapeliták útja Köln mellett vitt el. Némi gyanúra adhatok okot, hogy az állítólagos mondás az interneten kizárólag ebben a magyarázatban bukkan fel. Talán valamilyen módon összefügg azzal, hogy koccintáskor a finnek a Pohjanmaan kautta ’Pohjanmaa-n keresztül’ kifejezést is használják. Ez onnan ered, hogy 1918-ben a finn függetlenségért harcoló katonák (vadászok), miután Németországban kiképzést kaptak, Pohjanmaa-n keresztül szivárogtak vissza Finnországba. A háború után szokássá vált, hogy a koccintást a Mistä jääkärit tulivat? ’Honnan jöttek a vadászok?’ mondattal ajánlották fel, és erre volt a válasz a Pohjanmaan kautta. Lehet, hogy ezért kerestek hasonló kifejezést a höl(ö)kynköl(ö)kyn magyarázatára, vagy a már létező magyarázat is elősegítette az új szólás megszilárdulását. A németből magyarázzák egyébként a kippist is: ez állítólag a német kipp es! ’döntsd meg, hajtsd fel/le’ kifejezésből származik, még a Hanza-szövetség idejéből.
Végezetül lássunk egy példát a höl(ö)kynköl(ö)kyn használatára a gyakorlatban! A Kosztolányit idéző jelenetben a rendőrséget kihívják egy az éjszaka fáradalmait az utcán kiheverő férfihoz.
A férfi az artikulálatlan hörgéseken kívül csak a hölkynkölkyn szót ismétli. Ezt válaszolja arra a kérdésre is, hogy merre lakik – erre a rendőrök is nehezen nyomják el a mosolyukat. Végül a férfi hogyan is köszönhetne el a rendőröktől, ha nem hölkynkölkynnel?