Népszerű a káromkodó finn munkás
Hiába lett híres, mégsem kapott munkát Pekka Suuronen. A haminai papírgyár dolgozója 2007-ben a Nelonen (4-es) kereskedelmi tévécsatorna riportjában vált ismertté káromkodásával.
A riporter arról kérdezte a Summa papírgyár dolgozóját, hogy hogyan érzi magát, miután reggel megtudta, hogy megszűnik a munkahelye.
A válasz így hangzott:
- No, miltäs kuvittelet? Aamulla tuntui hyvältä lähteä töihin, mut nyt vituttaa!
Na, mit gondolsz? Reggel jól éreztem magam, mikor elindultam a munkába, most viszont fel vagyok b***va!
Finnországban elterjedt az általános tegeződés, ezért nem meglepő, hogy Pekka Suuronen letegezte a riportert.
A finn káromkodás legendásan választékos és kreatív. A vituttaa ige a vittu ’vulva’ jelentésű főnévből ered, az ige jelentése azonban némileg módosult: ’dühös’, ’mérgelődik’, de inkább a profánabb ’fel van b***va’.
Nézzünk egy példát!
Minua vituttaa tämä jatkuva vesisade.
Ez az állandó esőzés dühít engem.
A mondat tárgya az ilyen esetekben mindig az, aki bosszankodik, az alany pedig mindig, ami vagy aki bosszant.
Pekka Suuronen most, négy év elteltével eszébe jutott az Ilta-Sanomatnak, Finnország egyik legnagyobb napilapjának, és megkeresték, hogy megtudják, hogyan alakult a sorsa. Sajnos nem tudtak semmi jóról beszámolni. Suuronen 2008-ig kapta a gyári fizetését, azóta azonban munkanélküli. A tudósításból kiragadott részletet, amiben a fenti megjegyzés is elhangzott, eddig több mint egymillióan nézték meg a Youtube-on.
Forrás
Ilta-Sanomat: "Nyt v***ttaa" -kommentti tv:ssä jäi elämään - "yhä olen työtä vaille"
Még a hoaxokhoz kapcsolódik:emlékszem,még általánosban valaki kitalálta vagy hallotta,hogy a Nokia cég eredetileg papírt gyártott,és maga a nokia szó is papírt jelent finnül.Mivel akkor még nem volt annyira elterjedve az internet mint ma,nem is tudtak annyira utánanézni,ezért sokan elhitték (még a tanárok is).Aztán ment a poénkodás,h. "ha-ha papírtelefon","úgy használd,hogy ne gyűrődjön",stb.Most már tudom,hogy kamu volt (bár a Nokia tényleg gyártott papíralapú készítményeket,de finnül a papír paperi),de akkor jót nevettünk rajta.
@Roland2:
Már évtizedek óta elterjedtnek számít a tegezödés, a svédeknél, dánoknál, norvégoknál hasonlóképpen. Tkp. nem is a tegezödés terjedt el, hanem a magázódás szorult ki. Bár ez ugye fából vaskarika :)
@JL: Köszönjük, erről feltétlenül írni fogunk!
@Roland2: Én találkoztam már a „69-es, f...szt, 96-os” legendával is, méghozzá úgy, hogy az illető állította, hogy ő látta, és szó szerint ez volt. Ami ugye azért érdekes, mert kilencven feletti számok nincsenek, másrészt a 69 az fejjel lefelé is 69... de hát tudjuk, hogy www.nyest.hu/renhirek/mennyire-hihetunk-a-szemelyes-beszamoloknak
Egyébként meg tényleg, volt már, hogy egy kb. húsz éves sráccal mentem be a bankba, aki a pultnál ülő, hatvan felé közeledő alkalmazottat Moi!-jal köszöntötte és tegezte, méghozzá a legnagyobb természetességgel. Valószínűleg nem volt teljesen ismeretlen, mert a munkájánál fogva a srácnak rendszeresen be kellett járnia a bankba, de kapcsolatuk ilyen ügyekre szorítkozott. Azt azóta sem tudom, hogy hol az a határ, amitől magázódni illik.
@Roland2: nagyon hasonló városi legendát mesélnek Finnországban Markus Rautióról, aki a finn rádióban 1926 és 1956 között egy hihetetlen népszerű gyerekműsornak vezetője volt. Állítólag valamikor az adás végén azt hitte, hogy a mikrofon már ki van kapcsolva, és hangosan, ironikusan kijelentette (önmagáról a harmadik személyben beszélt, úgy mint a műsorban is szokott: "most Markus bácsi ezt vagy azt..." -- és nyilván nagyon elege volt már belőle): És most Markus bácsi elmegy sz...ni. Gyerekkoromban több idős embertől hallottam ezt a történetet, voltak, akik maguk is hallották rádióban... Biztosan valamilyen nemzetközileg ismert legendatípusról van szó.
A tegeződés: a diákok magától értetődően tegezik a tanárokat, de egy normális 18 éves valószínűleg nem tegezne le egy ismeretlen 70 évest.
Állítólag ilyen híres tv-s káromkodásunk nekünk is van:
:www.urbanlegends.hu/2010/05/lottosorsolas-hatos-faszt-kilences-video
Egyébként a finnek tegeződésnél már a társadalmi vagy korosztálybeli különbségeket is figyelmen kívül hagyják ? Tehát egy 18 éves letegezhet egy ismeretlen 70 évest vagy a diák a tanárját ?
A "vittu" szó, ha összeolvad személyes névmással, külön igemódnak is értelmezhető. (Egy emfatikus tagadó szerkezetről van szó, amelyben elmarad a tagadó segédige, a helyén vagy egy nulla vagy egy káromkodás áll.)
Az "aggresszívus" igemód rövid nyelvtani leírása, eredetileg Jaakko Häkkinen (akkori finnugor szakos diák) találmánya ( www.mv.helsinki.fi/home/jphakkin/Agre.html ), azóta rengeteg változatban található az Interneten, ld. pl. li.kyuu.org/aggressiivi.txt .