Tuure Kilpeläinen:
Unkarinsyreenit (Jósika-orgonák)
Tuure Kilpeläinen és a Vágy Karavánja világzenét játszik és egyik slágerének címével igencsak összezavart minket. Afrika csillagai és Magyarország szirénjei rég nem látott slágersorozatunk legújabb részében.
Tuure Kilpeläinen zenész-dalszövegíró szólóban kezdte a zenélést, de az évek során már több jeles finn művésszel működött együtt. 2011-ben az év férfielőadójává választották az Emma-gála keretében. 2010 óta frontembere a Tuure Kilpeläinen ja Kaihon Karavaani (Tuure Kilpeläinen és a Vágy Karavánja) nevű zenekarnak, három kiadott lemezük között egy arany és egy platina is található.
(Forrás: menaiset.fi)
Legújabb, Afrikan tähti (Afrika csillaga) című lemezük dalait állításuk szerint a finn táj mellett szláv és afrikai ritmusok inspirálták. Első lemezükre került rá Unkarinsyreenit című daluk, melynek szövegét sajnos csak nem hivatalos források közlik más-más hosszúságban, a dalt megörökítő egyetlen videón viszont egy rövidebb verziót hallhatunk. A dalszöveg interneten fellelhető leghosszabb verzióját közöljük.
A cím csalóka lehet a botanika szókincsében kevésbé jártas finnül tudóknak: szó szerint ’Magyarország szirénjei’-t jelent. Mi például első pillantásra szép magyar nőket, sziréneket vizionáltunk, de a szöveget látva-hallgatva, illetve egy szótárt a kezünkbe véve már más volt a helyzet. A Jósika név ejtése [józsika], mint Jósika Miklós író nevében. A növényt Jósika Jánosné bárónő tiszteletére nevezték el.Az Unkarinsyreeni, magyarul Jósika-orgona az Erdélyi-szigethegységben, a Kelet-Kárpátokban és Galíciában őshonos növény.
(Forrás: Wikimedia Commons CC BY-SA 2.0)
Unkarinsyreenit Jósika-orgonák Tyttöni, tyttöni herää jo, sillä nuoruus on nouseva aurinko Kislányom, kislányom kelj már fel, mert a fiatalság felkelő nap Talven ankara moreeni lohkeaa, ja unkarinsyreenit puhkeaa A tél rendíthetetlen morénája megtört, a Jósika-orgonák virágoznak Ja jumalat istuvat oksalla, ja ampuvat rakkauden ritsalla És az istenek az ágakon ülnek és csúzlival lövik a szerelmet Siis tyttöni, tyttöni herää jo, on ulkona palava aurinko Ezért kislányom, kislányom kelj már fel, kint van a lángoló nap Ja nähdä saat, kuinka palava on rakkaus És láthatod, milyen heves a szerelem Liekit lyö, liekit lyö savu silmiä kirvelee A lángok felcsapnak, a lángok felcsapnak, csípi a szemet a füst Ja nähdä saat, kuinka tavaton on rakkaus És láthatod, milyen szokatlan a szerelem Ja se syö ja se syö, ei se kiitä És eszik és eszik, nem mond köszönetet Ei se niiaa, eikä se pokkaa Nem hajol meg és nem bólint Naulakosta vaan lakkinsa ottaa ja lähtee kulkemaan Leveszi a kalapot a fogasról, és vándorútra megy Tyttöni, tyttöni mene jo, sillä nuoruus on nouseva aurinko Kislányom, kislányom, menjél már, mert a fiatalság felkelő nap Sua odottaa talkkarin pihassa poika kämmenet mopedirasvassa Rád vár a házmester kertjében egy gépzsíros tenyerű fiú Ja unkaritsyreenit tuoksuvat kun vaihtuvat kömpelöt suudelmat És a Jósika-orgonák illatoznak, amikor ügyetlen csókokat váltanak Siis tyttöni tyttöni mene jo, nuoruus on nouseva aurinko Ezért kislányom, kislányom, menjél már, a fiatalság felkelő nap Ja enkelit istuvat oksallaan ja ampuvat rakkauden ritsallaan És az angyalok ágakon ülnek és csúzlival lövik a szerelmet Siis tyttöni rakasta maailmaa, niin että rintaasi pakottaa Ezért, kislányom, szeresd a világot annyira, hogy feszítse a mellkasodat
(Forrás: Tuure Kilpeläinen Facebook-oldala)
Források
@Sultanus Constantinus:
A "szirt" (ótörök eredetű) magányos szikla értelmű szó tsz.-a: szirtek régen "szirtok" volt állítólag.
A "síró" szirt szerintem "szirénázik" a szél, és a felvert tengeri hullámok csapdosásától..
A magányos kőszikla különösen ködben "gyönyörű lánynak" tűnhetett a kissé ittas, nőket régen látott matrózoknak. Ha megközelítették, nagyon rossz ötletnek bizonyult, mert a tengeralatti sziklákon könnyű volt hajótörést szenvedni, vagyis a gyönyörű
szirén éneket jobb volt vészt jósló szirénaként értelmezni, ha tovább akartak hajózni...:) .
@Fejes László (nyest.hu): @siposdr: Latinul létezik "sirena" is, amely a siren, -enis tárgyesete, és görög átvétel. A spanyolban jelent 'szirén'-t és 'sziréná'-t is, gondolom az olaszban is. Azt már nem tudom, mi a kapcsolódás a két jelentés között.
@siposdr: Az biztos, hogy a latin a végső forrás, de érdekes lenne tudni az útját is...
@Fejes László (nyest.hu): Én sem állítottam h orosz jövevényszó. Az orosz сирень-t csak azért írtam, mert ennek apropóján kezdtem el a "kutatásomat". Ha e tekintetben nem egyértelmű volt az előző hozzászólásom, akkor bocsánatot kérek érte.
Feltételezem, hogy mindkét nyelvbe végső soron a latinból került be. Ezért is írtam meg a latin nevét, mint olyat, amelyre mind az orosz, mind a finn hasonlít.
@siposdr: Nem állítottuk, hogy a syreeni jelentése kizárólag ’szirén’ – ám ez az első, ami egy magyar anyanyelvűnek beugrik, még akkor is, ha egyébként először látja a szót. A syreeni aligha orosz jövevényszó, de az könnyen lehet, hogy a sireeni alakváltozat orosz hatásra keletkezett.
Az nem zavar senkit, hogy ez első látásra sem orgona? Vagyis nem a Magyarországon és Kp-Európában ismert faj. Csak messzről hasonlít és csak a virágszín. Persze minden nép elnevezhet hasonló színű, formájú dolgokat, de nem ugyanazt, ugyanazzal a szóval.
A héber arg'ván = bíbor, oreg = vágyódik.
Pedig itt nem is él szabadon az orgona (a valódi), csak ha nagyon dédelgetik.
Mivel az oreg = sző, ereg = orsó (ereget), s a bíborcsiga festőanyagával színezték a szövetet, az arg'ván a szó eredete.
Mivel oroszul az orgona(virág) (latinul syringa) сирень (ejtsd: szireny), ezért vettem a bátorságot és rákerestem egy magyar-finn szótárban az orgonára, hátha. És lőn:syreeni/sireeni.
Vagyis nem csak szirénát jelent a szó.
Viszont meghökkentésnek jó ez a ’Magyarország szirénjei’...