Hiába hatott a Kalevala József Attilára, hiába énekeljük általánosban (valójában mit sem sejtve), hogy „erdő mélyén piros a szamóca”, hiába számít alapfelszerelésnek a szauna már a törököktől örökölt gőzfürdőinkben is – Uj Péter szerint ez semmi ahho...

Sokkal könnyebb valakinek hálásnak lenni, ha eleve jól cseng a neve. A finnek pedig, úgy tűnik, szívesen hálálkodnak, még azért is, amiért nem tartoznak hálával.

A még fellehető hagyományos életmód mellett többségük már a városban él, szinte minden egyes képviselőjük beszél oroszul, de mind kevesebben ismerik őseik nyelvét. A színjátszás évszázadok óta az obi-ugor kultúra részét képezi, állandó színjátszó tár...

Horrorsztorik rappelve egy távoli kis nyelven, amelyet csak 300 ember ért. A siker mégis garantált. Mi a titka Amoc népszerűségének?

A csokinyúl már ugyanúgy a húsvét jelképévé vált, mint a barka vagy a hímes tojás. Nem csoda, ha slágereket is írnak róla. Még ha nem is annyira húsvéti hangulatúakat.

Ellátogattunk a Művészetek Palotájába, hogy személyesen is megszemléljük, mennyire tökéletesen is lehet szörnyű dolgokat csinálni. A gondolatok hiánya elgondolkodtató.

Szép csokrot kötöttünk nőolvasóinknak: van benne zene, fordítás, nyelvtani csemegék és etimológiai érdekességek. Férfiolvasóink pedig mostantól fogva olyan nőismerőseiket is fel tudják köszönteni nőnapon, akiket eddig nem.

A finn punkok egyszerű mondatokban is pontosan meg tudnak fogalmazni egy általános emberi élményt. Ezért is könnyű azonosulni velük.

Sokat lehet hallani a finnországi jelnyelvi kisebbség sikereiről, elért eredményeiről. De vajon mi a helyzet az észt „kistestvérrel”? Körkép az észt jelnyelvről a siketek világnapja apropóján.

Minden udmurt nagyinak meg kell adni a lehetőséget, hogy megmutassa magát a színpadon – hiszen a biznisz az biznisz. Eláruljuk, honnan jönnek az új Buranovói Nagyik, és hogy a régieknek miért nincs képük az üzlethez.

A múzeumok éjszakája 2014-ben a dalok éjszakája is Észtországban. A régi típusú észt ének (regilaul) ünnepének legegzotikus résztvevője „az utolsó előtti mohikán”, avagy a bátor szívű rókanő.

Itt a jó idő, Ville Ahonen táncol, de közben csak a halálra tud gondolni. Slágerrovatunk jelentkezik.

A szerelmi bánatukat alkoholba fojtó magányosok törzshelye az A Bánathoz címzett étterem, ahová most betekintést nyerhetünk aktuális finn slágerünk kapcsán. Lélekben erőseknek, boldogoknak, tartós párkapcsolatban élőknek a cikk nem ajánlott!

Ha megcsapdosod a tyúkod, termékeny lesz. Ezzel persze nem arra utalunk, hogy bármiféle összefüggés lenne a családi erőszak és a gyermekvállalás között. Sokkal inkább egy dél-észt ünnepet szeretnénk bemutatni.

Miről beszélünk, amikor szerelemről beszélünk? Erre a kérdésre igyekszünk választ adni egy válogatással, melyet korábban már bemutatott finn számokból állítottunk össze.

A moszkvai olimpia dala persze oroszul szólt, de nem orosz énekes énekelte. Akkor még nem lehetett sejteni, hogy az énekes egy évtizeden belül hazája szovjet megszállása ellen emeli fel a hangját.

Felidézzük egy kicsit a nyarat ebben a nagy téli hidegben. Segítségünkre egy fennoskandináv zenekar lesz, ők a főszereplői slágersorozatunk legújabb részének.

Tuure Kilpeläinen és a Vágy Karavánja világzenét játszik és egyik slágerének címével igencsak összezavart minket. Afrika csillagai és Magyarország szirénjei rég nem látott slágersorozatunk legújabb részében.

2013. december 13-a dupla 13-as dátum, és ráadásul még péntekre is esik. Mire számíthatunk ezen a napon? Ha Észak-Európában járunk, ne lepődjünk meg, ha a lányok égő gyertyakoronával a fejükön mászkálnak, és Nápoly egyik városrészéről dalolnak.