Őstörténetünk kutatóit régóta megosztja egy kérdés: nomád állattenyésztők vagy földművelők voltak-e a honfoglaló magyarok? És nomadizáltak-e kicsiny Kárpát-medencénkben is? A választ sokan tudják. Sokan sokfélét. Röviden összefoglaljuk, ki mit mondot...

A magyarság korai történetének legtitokzatosabb krónikája a Tarih-i Ungurus. Egyesek szerint a 10. századból való felbecsülhetetlen értékű híradás őseinkről, míg mások szerint csupán egy könnyed esti mese Nagy Szülejmán szultán számára.

A magyar krónikairodalomban külön csoportot és azon belül több alcsoportot képeznek a 14. században írt krónikák. Közülük talán a legnevezetesebb a Képes krónika és köre, de ide sorolható a Budai krónika családja is.

A magyar krónikák és krónikások történetét feldolgozó sorozatunkat Kézai Simon művével folytatjuk. Nevezett mestertől tudjuk, hogy Hunor, Magor két jó barát, együtt issza Ménrót borát… vagy valami ilyesmi.

Előző írásunkban szemelvényeket közöltünk Jókai Mór irodalmi munkásságának finnugor vonatkozásaiból. Láttuk, hogy a finnekkel szimpatizált, a lappokat viszont az evolúció zsákutcájának tartotta. A nyelvrokonság lehetősége kifejezetten bosszantotta. A...

1852-ben Mahizeth címmel „lappon” ősmondát közölt Müller Gyula Nagy Naptára. Az írás szerzője, Jókai Mór ekkor már neves író volt. Regényes fantáziáját a hun‒magyar mondavilág ihlette. A szerencsétlen finnugorokat magas lóról lenézte, műveiben pedig ...

Valamikor a 12. század közepén indult egy svéd projekt a finn területek megszerzésére, s tartott 1323-ig. Az új határon még évszázadokig állóháború folyt a svédek és az oroszok között – a finnekért. A hódító szándék palástolására a svédek az általuk ...

Úton a mesés nyugat felé, elődeink megállának s tanakodának a nagy Etil folyó partján: hol és hogyan kelhetnének át. Esetleg a szamarai nagy kanyarnál?

Mit rejtenek az első mordvin írásos emlékek? Hogy hangzottak az első lejegyzett erza és moksa mondatok? Hogy manipulálták a mordvinokat a hittérítők? És mi köze a nyelvtörténethez a tengeri disznóknak?

Van egy tájegység Oroszországban, az Oka folyó mellett, úgy hívják, Mescsera. Neve talán egy finnugor népre utal. Régi orosz évkönyvek még emlékeznek a mescserekre. De nem a legrégebbiek, hanem az újabbak. Lehet, hogy rosszul emlékeznek?

A középkori orosz kolostorok falai mögött elmélyült munka folyt. A szerzetesek krónikákat írtak, másoltak, szerkesztettek. A viharos évszázadok pusztításait kb. 5000 régi feljegyzés – évkönyv, évkönyvrészlet, töredék élte túl. Óvatos becsléssel is ar...

A finnugor nyelvrokonság kutatástörténetében kiemelt szerepe van annak az állításnak, hogy egy 15. században élt veronai szerzetes szerint a Tanaisz (Don) felső folyásánál obi-ugorok éltek. Az eredeti forrásban azonban erről szó sincs. Mi okozhatta a...

Legutóbb, a Bizánctól Bizáncig című könyvet ismertetve foglalkoztunk azzal az orosz tévhittel, hogy ők kizárólag a finnugor népek határozott kérésére vonultak be ideiglenesen hazájukban állomásozni immár ezer éve. Most megvizsgáljuk, hogyan is történ...

Időről időre összejönnek tudós hölgyek és urak, hogy a magyar őstörténetről beszélgessenek. Közben telnek az évek, s mi egyre távolabb kerülünk az őstörténettől. A tudósok viszont szeretnék közelebb hozni a múltat a mához, hogy végre megtudjuk, mi tö...

A globális felmelegedés következtében vízerek fakadnak a Föld északi sarki jégsapkájából és soha nem látott hőhullámok öntik el a tundrát és az erdőket. Olvad minden. A hőségben délibáb vibrál a horizonton. Nagy-Finnugria délibábja.

Biztos sokan ismernek olyan bácsikat és néniket, akik bizonyos körökben (kis faluban, vidéki múzeumban, turistacsoportban) nagyon tájékozottnak tűnnek a világ dolgaiban, járatosnak a tudományban és az irodalomban, mindenről tudnak valamit mesélni, és...

A honfoglaló magyarság lélekszámára vonatkozó becslések nagyon különböznek egymástól. Csupán a nézetek felsorolására vállalkozunk. Saját véleményünk nincs, mivel a tudományban nem kedveljük az okkultizmust.

Elvárható-e egy komoly tudományos intézménytől, hogy kósza hírek alapján egy állítólagos kézirat nyomába eredjen? Ez elsősorban a rendelkezésünkre álló adatok minőségétől függ.

A kaukázusi magyarok történetét lezáró írás a magyar-kaukázusi kapcsolatok néhány különös elemére hívja fel a figyelmet.

Tényleg három Magyarország volt? Egy a Kárpát-medencében, egy Baskíriában és a harmadik a Kaukázusban? Bendefy László szerint igen. Tetszetős ötlet. A történészek azonban nem vették komolyan. Következzék egy rövid ismertetés és értékelés Bendefy Lász...

Jártak-e őseink a Kaukázus szent bércein? Avagy később vetődtek csak arra a tájékra? Mikor és kik alapították Madzsar városát? Ezt nyomozzuk több folytatásban.

A székelyek eredete régóta foglalkoztatja a magyarokat – és a székelyeket… Vagy ez a kettő ugyanaz? És ha ugyanaz, én önmagam vagyok? Székely őseim magyarok? És ha magyarok, akkor finnugorok?

Október 19-én, kedden a Szkeptikus Társaság ülésén Sándor Klára adott elő a székely rovásírásról. A helyszínen járt a Rénhírek és a Nyest közös tudósítója.

A baskírok és magyarok kapcsolatával foglalkozó sorozatunk első részében azt vizsgáljuk meg, hogy mit mondanak a legkorábbi források a baskírokról és a magyarokról. Talán még az sem zárható ki, hogy a két név ugyanazt a népet jelölte?