Hány szavuk van a finneknek a hóra?
Arról bizonyára mindenki hallott, hogy az eszkimóknak sok szavuk van a hóra – ám mi a helyzet a finnekkel? Hiszen hóból nekik is bőven jutott? Nos, akik e kérdést vizsgálták, megnyugodhattak: hóra vonatkozó szóból is van bőven elég.
Az eszkimó hó legendájáról már esett szó a nyesten. Az everything2 portál összeszedte, hány szó van a hóra a finnben: 40 alatt meg sem állt úgy, hogy összetett szavakat fel sem vett! Lássuk a listát! (A jelentéseket helyenként pontosítottuk.)
Fagyott csapadék, amíg esik
1. lumi ’hó’
2. pyry ’hózápor’
3. myräkkä’ hóvihar’
4. rae ’jégeső’
5. räntä ’havaseső’
6. tuisku ’erős széllel kísért hózápor’
7. laviini ’lavina’
A magunk részéről az utolsó szót nem érezzük idetartozónak, bár azt el kell ismerni, hogy a lavinát felfoghatjuk úgy is, mint a gravitációnak újra engedelmeskedő havat.
Fagyott csapadék vízzel keverve
8. hyhmä ’víz tetején lebegő hó’
9. loska ’latyak: nagyon nedves hó sárral keverve’
10. sohjo ’latyak, nedves hó’
Fagyott csapadék nagy vízfelületeken
11. ahto ’feltört és visszafagyott jégpáncél’
12. ahtauma ’(jég)torlasz’
13. jää ’jég’
15. kohva ’szürke jéggé fagyott nedves hó’
16. paanne ’többrétegű jég’ (általában úgy keletkezik, hogy a hulámok felcsapnak a jégre, és odafagynak)
17. railo ’rianás, repedés a jégen’
18. röpelö ’egyenetlen jégfelület’
19. tökkö ’deres jégfelület’
Ezek a kifejezések több okból is kétséget ébresztenek. Az ugyan tény, hogy a jég származhat csapadékból is, de ezek a kifejezések többségükben nem a csapadékban vagy csapadékból közvetlenül keletkezett jeget jelölik. Az ahtauma szómég több kétséget ébreszt: ennek tulajdonképpeni jelentése ’szűkület’, és rendkívül kevés példát találtunk arra a neten, hogy jégtorlaszra vonatkozna.
(Forrás: Wikimedia Commons / Teemu Vehkaoja (TeVe) / GNU-FDL 1.2)
Fagyott csapadék a földön
20. iljanne ’vékony hóréteg jégfelületen’
21. hanki ’egyenletes, sízésre is alkalmas hófelület’
22. huurre ’zúzmara’
24. kinos ’hótorlasz’
25. kaljama ’csúszós jégréteg’
26. kuura ’nagyszemű zúzmara’
27. nietos ’vastag hórakás’
28. nuoska ’tapadós, kissé olvadó hó’
29. polanne ’összetömörödött, kissé megfagyott hó’
30. tykky ’nagyobb hótömb (különösen az ágakra fagyott hó)’
31. viti ’frissen esett fagyott hó’
Pollane
(Forrás: Wikimedia Commons / SeppVei)
Fagyott csapadék emberi beavatkozás után
(Forrás: Wikimedia Commons / SeppVei)
32. avanto ’lék, nyílás a jégen’
33. jotos ’rénnyomok a hóban’
34. latu ’sínyom’
35. rannio ’réncsapás mély hóban’
Az avanto idesorolása megint kétséges, hiszen az a jég, melybe léket vágnak, nem közvetlenül a csapadékból keletkezik.
Hangutánzó igék a havon járás kifejezésére
36. nirskua
37. narskua
38. kirskua
39. nitistä
40. narista
Az everything2 ebben az esetben nem különböztet meg jelentésárnyalatokat, az azonban nyilvánvaló, hogy ezek az igék nem csak a havon járásra vonatkozhatnak: a nirskua, narskua, kirskua, nitistä és a narista egyaránt azt jelenti, hogy ’csikorog’, és mint ilyen persze alkalmazható a hóra is.
Az everything2 a fentieken kívül felsorol még hasonló nyelvjárási szavakat is. Külön oldalt szentel a kérdésnek a finn wikipédia is, itt találunk olyan szavakat is, melyek felkerülhettek volna az everything2 listájára, de vannak összetett szavak is.
Láthatjuk tehát, hogy a finnben is sok szó van a hóra, de ezek a hó különböző megjelenési formáira vonatkoznak. Kérdés, hogy van-e értelme az ilyen szavak számolgatásának. Hány szava van például a magyarnak a vízre? Ha akarjuk, a fenti módszerrel rögtön ideszámolhatjuk a hóra, esőre vonatkozó szavakat is, a különböző tavakra, folyókra, tengerekre vonatkozó kifejezéseket, a vízi járműveket stb., de mindez semmit nem mondana a nyelvről. Azokban a nyelvekben persze, melyeket hómentes területeken beszélnek, csak akkor találunk szót a hóra, ha azt valahonnan (pl. a tévéből, újságokból, könyvekből) mégis ismerik. Ahol viszont van hó, természetes módon alakulnak ki a hó különböző formáit jelölő szavak.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (16):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Leírás a hóról és a finnekről :D
gyuloltellensegeink.blog.hu/2009/12/12/a_finnek_1
Röhögni nem ér közben.
@arafuraferi: Ha így állítanak össze egy listát, aminek mindenhez van köze, de a hóhoz, csak egyetlen egy szóban, az arab is beelőzheti.
Miért? mert a héber szavak nagy része azonos / hasonló jelentésű az arabbal (elváltozott írással és eléggé elváltozott kiejtéssel).
S mint látható, a héber mássalhangzó vázak is hasonló jelentéseket hordoznak, mint a MAGYAR és a FINN.
Miért? Mert mindhárom sokezer éves gyöknyelv. Ezek közül a finn a legrégibb, az több, mint 10.000 éves.
Összegezés: az ESŐ fogalomra mindhárom (finn, magyar, héber)nyelvben több szó van.
A hóra mindháromnak csak egy. A jégre a három nyelvnek látszatra hasonló szava van (jaa - jég, jigá), de ebből a magyar és a héber már továbbképzett és az eredeti jelentésük már "nehéz helyzet", vagyis kimerítő, fárasztó volt.
A lista többi összetett szava és eltérő fogalmai valójában már sem esőt, sem havat, sem jeget nem jelentenek.
@Antiszociális Nyelvészkedő: Ha az arab előzné be, az nagyobb szenzáció lenne.:-)
Nahát, a finn a végén még beelőzi az eszkimót. :P
@Loddi: A tökkö a Nykysuomen sanakirjában sincs benne – ez azért elég furcsa. A szó általában olyan helyeken bukkan fel, ahol hasonló listát közölnek. Lehet, hogy valami sajtóhiba vándorol? A neten viszont más jelentésekben előfordul... A röpelö viszont képzővel sincs
A rannio benne van, igaz, kans. (népies) megjelöléssel.
@Fejes László (nyest.hu): Az elég közismerttel kapcsolatban vö. a 10. hozzászólásomat. :)
@Varmer: Megnéztem az összes szót a finn Perussanakirja c. értelmező szótárban, az eredmény a következő:
A "tökkö" és a "rannio" nincs benne, ezek tehát valószínűleg tájszavak.
A "röpelö" csak melléknévi formában, képzővel a végén található meg benne, "röpelöinen" alakban, ebből az következik, hogy a főnév vagy már elavult, vagy ellenkezőleg, még nagyon új, esetleg olyan ritkán használatos, hogy nem volt érdemes felvenni címszóként.
A "viti" mellett a címszóban ott szerepel a "vitilumi" (az utótag a legáltalánosabb szó a hóra).
A "jotos" értelmezésében nyoma sincs annak, hogy rénszarvas hagyta volna a csapást, bármilyen hóba vágott csapást jelenthet.
Az igék közül a "narskua" a szótár szerint inkább gyakorító képzővel használatos, elküld a "narskahdella" szóhoz; a többi ige esetében a magyarázatból nem feltétlenül derül ki, hogy havas úton csikorgunk, de a példamondatok a "nirskua" és a "kirskua" mellett kifejezetten hóban csikorgásra, a többinél járás közben a cipő csikorgására utalnak.
Az összkép tehát valami olyasmi, hogy a listában szereplő 40 szóból kettő gyaníthatóan valóban tájszó, a többi közül pedig néhánynál valóban joggal ébred fel a gyanú, hogy nem egészen való ide, de a nagy többség joggal van felsorolva. Szerintem tájszóból lehet még rengeteg, különösen ha figyelembe vesszük az esetleges (északi, kolta és inari) lapp, valamint svéd kölcsönzéseket is. Azt sem tartom kizártnak, hogy az utóbbi években a (helsinki) városi szlengbe bekerülhettek hóval kapcsolatos orosz (esetleg angol) szavak is, amelyeket egyelőre nem dokumentáltak írásban. A lista ily módon távolról sem teljes, de valószínűleg soha nem is lesz az.
@Varmer: Ezek eléggé közismert szavak, a cikk végén ott vna, hogy az everything2 külön sorol fel tájnyelvi szavakat is.
@Loddi: Hát igen, itt a „Fagyott csapadék, amíg esik” kategóriába van sorolva, és abba belefér. Ha pedig a jég belefér, akkor a jégeső is. De mint jeleztük, a lista igen tágan értelmezi a hó kategóriáját...
A 4. számon szereplő "rae" szó elsődlegesen különféle morzsalékos állagú dolgokra vonatkozik, ill. azoknak darabjaira (pl. rae|juusto 'túró(féleség)', tkp. 'darabos sajt'); a finn alapszótár (Perussanakirja) szerint a 'viharfelhőből eső jégdarabok" jelentés "erik." minődítéssel van ellátvan, vagyis különleges használata a szónak. A jégesőt igazából nem a "rae", hanem a "rae|sade" vagy rae"|kuuro" szavakkal szokták inkább jelölni, ezekben az utótagok jelentése 'eső', ill. 'zápor'. Ettől persze még felvehető a listára, de nem havat jelent.
@El Vaquero: A 'szmoggal kevert pára' lenne elvileg a calina vagy calima:
es.wikipedia.org/wiki/Calina_(meteorología )
Persze attól is függ, mikor minek fordítod – ami éppen azért nem egyszerű, mert nincs valódi magyar megfelelője egyiknek sem.
A finn havas-jeges szavak összehasonlítása magyarral / héberrel:
1. l-umi ’hó’ – omli, ömlő
2. pyry ’hózápor’ – poroz, pereg / a héber pir’i = vad, p’irá = kinyitás, poresz = szétterít
3. myräkkä’ hóvihar’ – kimeri / merik = kiürít
4. rae ’jégeső’ – rá / raá = rossz, ri’uá = megrongálás, reva = eső
5. räntä ’havaseső’ – ramaty (N-M) / raanán = nedvdús
6. tuisku ’erős széllel kísért hózápor’ – toszogat / tasz = repül
7. laviini ’lavina’ / laván = fehér
Fagyott csapadék vízzel keverve
8. hyhmä ’vízen lebegő hó’ / hehzik=fenntartott, héhél = fényt áraszt
9. loska ’latyak: nedves hó sárral’ – laska / las = gyúrt (tészta)
10. sohjo ’latyak, nedves hó’ – sűllyedő / siluch = hullatás, seleg = hó
Fagyott csapadék nagy vízfelületeken
11. ahto ’feltört és visszafagyott jégpáncél’ / akád = megkötözte, ihud = egyesítette
12. ahtauma ’(jég)torlasz’ – ahdut = egyesülés
13. jää ’jég’ / jugá = fárasztó
14. kide (jég)kristály’ – kád, köd / kod = kád, gömbölyűség
15. kohva ’szürke jéggé fagyott nedves hó’ / kihuj = sötétedés, homályosodás
16. paanne ’többrétegű jég’ (hullámok ráfagynak) – páncél / paná = átfordult, pné=a felszíne
17. railo ’rianás, repedés a jégen’ / runán = éneklés hallatszik, r’imá = durranás
18. röpelö ’egyenetlen jég’ – ropogó / ruáf = cserepezett, rofef = ingó
19. tökkö ’deres jég’ – takar / t’uká=ránehezedés, tokéa = beleszúrja
Fagyott csapadék a földön
20. iljanne ’vékony hóréteg jégen’ – ülepszik / alija = rászállás, alunka = hordágy
21. hanki ’egyenletes, sízésre is alkalmas hófelület’ / hunáh = lefektetett, azon nyugvó
22. huurre ’zúzmara’ – hordoz, horgol / harut=vésett, harir=lyukacsos
23. härmä ’dér, zúzmara’ – harmat / harafá = permetezés
24. kinos ’hótorlasz’ – konok / kén = állvány, kintur = bosszantás
25. kaljama ’csúszós jégréteg’ – kalamajka / klája = vég, pusztulás
26. kuura ’nagyszemű zúzmara’ – korpa / kerá=betetőzi, kará = hideg
27. nietos ’vastag hórakás’–notórius / notes=elhagyja notár=ottmarad
28. nuoska ’tapadó, olvadó hó’– noszogat / niszrach=tapadós, vonszolt
29. polanne ’összetömörödött, kissé fagyott hó’ – palást / pela=darab
30. tykky ’nagyobb hótömb (különösen az ágakra fagyott hó)’ – tőke / t’uká = nyomás
31. viti ’frissen esett fagyott hó’ – vet, vetül, vatta / m’vaten = kibélel
Fagyott csapadék emberi beavatkozás után
32. avanto ’lék, nyílás a jégen’ / avnet = széles öv
33. jotos ’rénnyomok hóban’ – jött / jitud=beékelés, jeter=maradvány
34. latu ’sínyom’ – lát(hat)ó / lat = beborította. (De igen, a „l-át” szó eredete a tekintett ráborítása.)
35. rannio ’réncsapás mély hóban’ – ráma (keret) / r’ém=rénszarvas (N-M).
Hangutánzó igék a havon járás kifejezésére
Elmélet: az nx- ősi, afro-sémi előrag, amely az európai nyelvekben felragadhatott a szóra.
36. 37. ni-rskua na-rskua – roszog, nyöszörög / raás=zaj, zörej
38. kirskua – karcol, herseg / kircuc = vakarás, keres = deszka, léc
39. ni-tistä – neszez / nitez = fröcsköl, disdus = csoszogás (T-D).
40. na-rista – risztel, reszel, nyers / nir’ás=zaklatott, riszuk=reszelés.
@arafuraferi: "és rianás kivételével" ha lenne egy külön szó a repedezett, rianásos jégre azt már ide illene, de ez csak a repedés egy formája (ami jégen keletkezik), nem pedig a jég formája.
"a finnben is sok szó van a hóra, de ezek a hó különböző megjelenési formáira vonatkoznak" Pont ez lenne a lényeg. Abban viszont nem kell túl szigorúnak lenni, hogy honnan való az a jeges-havas (ebben most ne legyünk szigorúak, persze ezt is lehet szűkíteni, ha hó, akkor legyen hó) valami, tehát esik-e, vagy kicsapódik, vízfelület megfagy stb.
Az első csoportból csak a "lumi" az igazán idevaló, az egy általános kifejezés a hóra, viszont a többi magának a hónak (csapadéknak) az esési formájára utal, ugyanúgy hó, csak épp nem esik, hanem záporozik, vagy viharzik. A jégeső és havaseső még ide sorolható, bár az igazi az lenne, ha a havaseső havára lenne kifejezés, illetve az eső jégre is egy külön kifejezés. A lavina természetesen semmiképp se idevaló. A második csoport teljesen megfelelő, a harmadik pedig a jégtorlasz és rianás kivételével szintén a hó-jég megjelenési formáira utal. A negyedik csoport igazi hónyelvi kincsesbánya, de a hótorlasz szintén nem idevaló, attól, hogy elzárja az utat, attól még nem más a fizikai jellege a csóri hónak. Az utolsó két csoportnak semmi köze a hóformákhoz, éppúgy, ahogy a hóembert sem lehetne idesorolni, meg a sífutást sem. Ahhoz akkor egy olyan kérdést kellene feltenni, hogy mennyi hóval(-jéggel) kapcsolatos szó van.
Tehát szerintem a cikkben felsorolt szavak közül 25 jelöli a havas-jeges mutyik különböző megjelenési formáját.
@El Mexicano: elég szomorúan hallom El Hondureñótól, hogy csak ennyi szavuk van rá. Kéne, hogy legyen szavuk a napos párára, a 99%-os párára, a 99,99%-os párára, a fejvakarásos párára, de még a normál légköri nyomásnál nagyobb nyomáson keletkezett párára, szmoggal kevert párára is. Legalább. Ennek hiányában civilizálatlan a spanyol nyelv, én mondom néked.
A spanyolban a 'pára~köd' jelentésekre van több szó:
bruma 'köd (porszemcsékkel) a tenger felett'
calina 'porral kevert pára'
neblina 'vízpára, vízköd'
niebla 'több mint 90%-os páratartalmú köd'
nube 'felhő'