Faluból főváros
Ön is álmodik arról, hogy települése egy csapásra a világ közepe lesz? Álma most valóra válhat. Legalábbis ez történt a 135 lelkes Obinitsával, amely egyik napról a másikra 25 millió ember fővárosa lett. Ismerjük meg a finnugor világ új központját!
2015-ben immár második alkalommal kapott kulturális fővárost a finnugor világ. 2014-ben az udmurtiai Sztarije Bigi nyerte el ezt a címet. A 2015-ös versenyben magyar induló is volt, sőt az első háromba is bekerült Veszprém városa a karjalai Vuokkiniemi (oroszul Voknavolok) és a végül győztes észtországi Obinitsa mellett. De nézzük, mi miatt eshetett a nemzetközi zsűri választása erre az aprócska falura?
(Forrás: Wikimedia Commons / Rein Järvelill / CC BY-SA 3.0)
Miért éppen Obinitsa?
A finnugor kulturális fővárosok kiválasztásánál fontos szempont, hogy a település félreeső, kis falu legyen, semmiképpen nem az ország tényleges fővárosa vagy más egyéb központja. Emellett az is fontos kritérium, hogy az ott élő közösség őrizze hagyományait, nyelvét és kultúráját. Ez mind elmondható Obinitsáról, amely egy kis határ menti település Észtország délkeleti csücskében. A falu a szettu kisebbség egyik fontos központja, és a kulturális főváros cím, valamint az ezzel járó nemzetközi hírnév remélhetőleg még jobban fellendíti a kulturális életet és a turizmust Szettuföldön.
(Forrás: Facebook / Obinitsa)
A szettuk arról is híresek, hogy sok száz éven át sikerült megőrizniük hagyományaikat, például a polifón éneklést, és nyelvváltozatukat (más nézetek szerint nyelvüket). Azért is eshetett Szettuföldre a választás, hogy a finnugor év során ezeket a jó gyakorlatokat a többi finnugor nép képviselőinek átadhassák.
Ha meg akarjuk ismerni Obinitsa és általában a szettuk életét, érdemes megnézni a következő rövidfilmet a szettukról és kultúrájukról. Sajnos csak észt nyelvű verzió elérhető az interneten. Az alábbiakban ezért összefoglaljuk a legfontosabb kérdéseket, amelyekről a filmben szó esik.
Szettuföldről fontos tudni, hogy egy része a mai Oroszország területén fekszik. Ez a régió az 1920-as tartui béke szerint Észtországhoz tartozott, a központja Pecsori (észtül Petseri) volt. A pravoszláv szettuk ma is a pecsori kolostorban gyűlnek össze a nagyobb vallási ünnepeken. Ráadásul itt van a szettuk mitikus hősének és királyának, Pekonak a sírja is, az itteni forrásoknak gyógyító erőt tulajdonítanak. Peko minden augusztusban nagy szerepet kap Szettuföldön, ugyanis ekkor választják meg Peko „földi helytartóját”, vagyis a szettuk királyát. Erre az ünnepségre a videó tanulsága szerint még a messzi Ausztráliában élő szettuk is hazatérnek.
A kisfilmből ezenkívül megtudhatjuk, hogy milyen fontos a szettuk kézműves tevékenysége. Különösen jeleskednek a fémékszerek, a kerámia- és fatárgyak, valamint a népviseletek készítésében. Szettuföld kulturális gazdagságát is kiemeli a videó, utal többek között az élő színházi hagyományokra és a különleges szettu éneklési módra, az ún. leelóra, amelynek az UNESCO kulturálisörökség-listájára is felkerült. A híres énekeseknek szobrot is állítottak (a 14:12 percnél látható), és az éneklési stílust az óvodákban és az iskolákban is tanítják a következő nemzedéknek.
A kulturális fővárosnak több szimbóluma is van. A fenti logó mellett, amely csak ennek az évnek a jelképe, van egy fából faragott madár, amelyet az első kulturális főváros kapott a verseny győzteseként, és amelyből amolyan vándorkupaféle lett, mivel az udmurtok kulturális fővárosi időszakuk végéhez közeledve ünnepélyes keretek között átadták a szettuknak, akik nemes egyszerűséggel a Tsirgu (’madár’) nevet adták a szobornak, és megtették az ünnepségsorozat szimbólumává.
Ezenkívül lett a rendezvénysorozatnak egy humoros szimbóluma is. A helyiek ugyanis nem tudták megállni, hogy ne keressenek a település nevére valamilyen népi magyarázatot. Végül is elnézhetjük nekik ezt a törekvést, mert elég kreatív megoldással sikerült előállniuk. Rájöttek ugyanis, ha összekötik a térképen azt a pontot, ahol az Ob folyó a Kara-tengerbe torkollik, Nizza városával, akkor az metszeni fogja Obinitsa települést.
(Forrás: Facebook / Jassu Hertsmann)
Beszólt az elnök
Még alig hirdették ki az új finnugor kulturális fővárost, a dolognak hamar nagy nemzetközi, de legalábbis oroszországi visszhangja lett. A megnyitón ugyanis az észt köztársasági elnök, Toomas Hendrik Ilves kemény beszédben bírálta Oroszországot, hogy asszimilálni akarja a finnugor népeket. Az elmúlt években a kisebbségi nyelvek oktatásának korlátozása a finnugor nyelvek visszaszorulásához járult hozzá. Ezenkívül az Uszty-Luga nevű kikötő megépítése a vót nép és nyelv eltűnését gyorsítja fel, hiszen éppen ennek a népnek a településeit számolják fel az építkezés érdekében.
Ilves azt is kiemelte, hogy ezzel szemben az Európai Unión belül három finnugor nyelv is hivatalosnak számít, de a kisebbségi nyelvek beszélői is sokkal jobb helyzetben vannak, mint oroszországi társaik: gondoljunk csak a számi parlamentre, vagy a lív nyelv megmentésére tett lettországi törekvésekre.
Ilves azt is hangsúlyozta, hogy azért volt jó választás Obinitsa, mert a szetuk jó példával járnak elöl, hogyan tudja egy kisebbség megőrizni a nyelvét és a kultúráját. A kulturális főváros programjai között ezért nemcsak olyanok fognak szerepelni, amelyek magát a szettu kultúrát ismertetik meg az emberekkel, hanem a rendezvények arra is fókuszálnak majd, milyen módszerek, jó gyakorlatok vannak, amelyeket át lehetne adni más kisebbségeknek és a következő generációknak.
A kulturális főváros programkínálata
A rendezvénysorozat megnyitója 2015. január 7-én volt. Mivel a szettuk pravoszlávok, a január 7-ei dátum nem véletlen, a Julianus-naptár szerint ugyanis erre a napra esik karácsony. A kulturális főváros programjaiért felelős bizottság ezért úgy gondolta, hogy a megnyitót stílusos lenne összekötni a január eleji nagy karácsonyi ünnepséggel.
Az év során 35 nagyobb rendezvény terveznek a településen, az egyik legfontosabb a királyválasztás lesz augusztus elején. Azonban csaknem minden hónapban kedveskednek a látogatóknak valamilyen rendezvénnyel. Ezek között vannak hagyományos ünnepek, mint a farsang, amelynek a lényege nem az álarcosbál, hanem a nagy evés-ivás a böjt előtt, valamint az ügyességi versenyek, ahol például az lesz a győztes, aki a legmesszebbre tud elcsúszni a jégen.
Mivel a kézművesség fontos szerepet játszik a szettu kultúrában, ezért a kulturális főváros rendezvényei között lesz például a csipke napja, ahol szettu és más finnugor népekből származó mesterek mutatják meg az érdeklődőknek, hogyan kell a híres kézimunkákat elkészíteni. A csipkefesztiválhoz verseny is kapcsolódik, a pályamunkákat a „Szettu csipke a lakberendezésben” témában várják.
(Forrás: Setu pits)
Finnugor filmfesztivál is lesz Szettuföldön, immár második alkalommal. A rendezvény célja nemcsak az, hogy megismertesse a nézőkkel a különböző finnugor alkotók által készített játékfilmeket és animációkat, hanem az is, hogy szakemberek közreműködésével új szakmai fortélyokra tanítsák a fiatal rendezőket és forgatókönyvírókat.
Mivel Észtországról van szó, természetesen nem maradnak el a dalos-zenés ünnepséhek sem. Igaz nem Obinitsában, hanem hagyományosan a közeli Värskában rendezik meg a Seto Folk elnevezésű népzenei fesztivált. A szokásos ünnepek mellett azonban lesznek csak ennek az évnek a tiszteletére megrendezett összejövetelek is, például az egész Szettuföldön megrendezendő kávézók napja, amelyet teljes egészében a finnugor népek kulináriájának szentelnek, például a szettu sõir elnevezésű sajtnak.
(Forrás: Flickr / Mari Liis)
A programsorozatról tájékozódhatunk a kulturális főváros hivatalos honlapjáról vagy a különböző nyelvű (észt, angol) Facebook-oldalakról, ahonnan elérhetők többek között a megnyitóról készült fényképek és videók is.