Észt szavak játékosan
Jó dolog, ha ingyenes internetes programok segítenek a tanulásban. Az azonban nem mindegy, milyen szintű nyelvtudást várnak el, mivel járulnak hozzá tudásunkhoz – és mennyire kötnek le minket.
Az internet kiváló lehetőséget nyújt a nyelvtanulásra már azzal is, hogy rengeteg szöveget érünk el rajta keresztül a világ legkülönbözőbb nyelvein. Ha azonban még kezdők vagyunk, jól jön, ha más segítséget is kapunk. Az észt nyelvet tanulók számára egy honlap készült, melynek segítségével elsősorban szókincsüket bővíthetik.
Mielőtt azonban heves szókincsbővítésbe fognánk, regisztrálnunk kell – némileg meglepő módon rögtön észtül. Ezt talán az indokolja, hogy az oldal elsősorban az Észtországban élő bevándorlók beilleszkedése érdekében kívánja a nyelvtudást fejleszteni, és ők feltehetően addig már eljutottak, hogy ezt a néhány adatot meg tudják adni. Olvasóinknak segítségképpen a szükséges szavak: eesnimi ’utónév’, perenimi ’családnév’, e-posti aadress ’e-mailcím’, kasutajanimi ’felhasználónév’, parool ’jelszó’. (Csak az észt ábécé betűi használhatóak.)
A regisztráció után külön már be sem kell jelentkeznünk. Ráadásul azonnal elindul egy bevezető, melyből megtudhatjuk, hogy miként használhatjuk az oldalt – legalábbis ha már elég jól tudunk észtül! A képek segítségével ugyan sok mindent megérthetünk, de nem mindent, úgyhogy a legfontosabb dolgokat leírjuk itt. (A bemutató bármikor elindítható a belépőoldalról a Kuidas kursust kasutada? ’Hogyan használjuk a kurzust?’ feliratra, vagy a füzet jobb felső sarkában található abi ’segítség’ szóra kattintva. Bármikor kiléphetünk belőle a jobb oldalt megjelenő jäta abi vahele ’hagyd abba a segítséget’ feliratra kattintva.)
Három választásunk van: szótanulás (õpi sõnu – tanulj szavakat!), az általunk nehéznek ítélt szavak átnézése (rasked sõnad – nehéz szavak), az összes szó áttekintése (sõnastik – szójegyzék). A fő funkció a szótanulás – válasszuk először ezt!
A füzet tetején bal oldalt található menüben választhatjuk ki, hogy milyen témakör szavait szeretnénk tanulni. A témák a következők: Ember és egészség; Otthon és család; Tanulás, iskola; Viszonyok, tulajdonságok; Sport és szabad idő; Társadalom, kultúra, szokások; Tevékenységek; Természet, környezet. Ezek közül kettő valójában nem tematikus: a Viszonyok, tulajdonságok kizárólag mellékneveket tartalmaz, a Tevékenységek pedig igéket (általában főnévi igenévi alakban, egy esetben azonban befejezett melléknévi igenévként).
A füzet bal oldalán a feladattípusokat választhatjuk ki – kivétel a két jól elkülönülő legalsó és legfelső gomb, amelyekkel a nyitólapra térhetünk vissza (avalehele), illetve a szójegyzékbe lapozhatunk bele (sõnastik).
Az első feladatban megismerkedünk a szavakkal (Tutvu ’ismerd meg!’). Itt oldalanként egy-egy képet látunk. A képre kattintva megjelenik a képhez tartozó szó, és rögtön halljuk is. Minden képhez példamondat is tartozik, ezt is meghallgathatjuk. Ha mindkét oldalon meghallgattuk a szót, a füzet automatikusan továbblapozódik. Ha nem tetszik a sorrend, a füzet alatti lapszámozás számaival, illetve a jobbra mutató nyíllal is lapozhatunk. Vigyázzunk azonban a keverést mutató nyilakkal: ezzel a szavak sorrendjét ugyan megcserélhetjük, de egyben vissza is lépünk a nyitóoldalra, és a megoldások is elvesznek! (A hangerőt az utolsó jobb alsó gombbal szabályozhatjuk.)
Ha már megismertük a szavakat, akkor a következő feladatban (Leia paarid ’találd meg a párokat!’) a passzív szófelismerést gyakorolhatjuk: a szavakat a megfelelő képek mellé kell rendeznünk. A program csak a tökéletes megoldást fogadja el, ha hibáztunk, a szavak visszavándorolnak a helyükre. Itt is lapozhatunk a feladatok között, de a helyes megoldás után a program magától is lapoz. Ha valamelyik feladattal nem boldogulunk, a Näita ette ’mutasd meg’ gombra kattintva néhány másodpercre megnézhetjük a megoldást.
A Kuula ’hallgasd!’ gyakorlatban a szövegértésünket fejleszthetjük. Itt minden oldalon egy rövid mondatot találunk, és hozzá négy képet. Azt a képet kell kiválasztanunk, amelyik egy, a mondatban található szóhoz kapcsolódik – a teljes mondatot nem kell megértenünk. (A füzetben itt mindig kézzel kell előrelapoznunk, a Näita ette ’mutasd meg’ gomb pedig nem használható.)
A szavak aktív használatát a Kirjuta ’írj!’ feladatokban gyakorolhatjuk. Itt a képek fölé kell beírni a megfelelő szót. Persze ez a feladat nem csak a szó megjegyzését igénylik, hanem arra is emlékeznünk kell, melyik képhez melyik szó tartozik – ez nem mindig egyértelmű, bár a képen időnként kis nyilak jelzik, pontosan mire is kell figyelni. Lapozni ezeknél a feladotoknál is kézzel kell. (A Näita ette ’mutasd meg’ gomb itt is csak az első próbálkozás után működik.)
A szavakkal való ismerkedés és az írásos feladat során a számunkra különös gondot okozó szavakat a Lisa see sõna "rasked sõnad" kausta ’tedd ezt a szót a nehéz szavak mappájába’ feliratra kattintva nehéz szónak minősíthetjük, az Ava kaust "rasked sõnad" ’nyisd meg a nehéz szavak mappáját’. A nehéz szavak mappája ugyanúgy működik, mint a szótanuló funkció, azzal a különbséggel, hogy itt nem tematikusan válogatott, hanem az általunk nehéznek ítélt szavakkal csinálhatjuk a gyakorlatokat. (Beléphetünk ide úgy is, hogy a temtikus választóban nem valamelyik témát, hanem a Rasked sõnad ’nehéz szavak’ lehetőséget választjuk ki.) Ha úgy érezzük, hogy egy sz többé már nem jelent nekünk problémát, akkor az Eemalda "rasked sõnad kaustast ’távolítsd el a nehéz szavak mappájából’ feliratra kattintva törölhetjük a szót a nehezek közül.
A szójegyzékben (Sõnastik) megnézhetjük az összes szót a hozzá tartozó képpel és példamondattal, illetve azt is kilistázhatjuk, hogy egy-egy témába milyen szavak tartoznak. Itt találtuk az első komolyabb programhibát: a tematikus listázásnál az õ kezdetű szavak nem az ábécé végén, hanem a legelején állnak. Nos, ennél nagyobb programhibával sose találkozzunk!
Kinek ajánljuk a programot? Mivel a tanulható szókincs meglehetősen egyszerű, elsősorban kezdőknek. Kérdés azonban, hogy ők mennyire tudják használni az észt nyelvű felületet. Segítség nélkül gyaníthatóan nemigen. Mire viszont elérik azt a szintet, hogy értsék, ezek a szavak már a könyökükön jönnek ki – esetleg némi emlékezetfrissítés érdekében érdemes játszani, de lehet, hogy erre jobb egy könyv.
Maguk a feladatok sem mondhatóak különösebben fantáziadúsnak, típusaikban olyanokra emlékeztetnek, amilyenek már a kilencvenes évek elején elején megvoltak a számítógépes nyelvtanuló szoftverekben – legfeljebb nem voltak elérhetőek a neten. A program képi világa is finoman szólva old schoolnak mondható – és itt elsősorban nem is a korai programokra, hanem az offline iskolákra kell gondolni. (Árulkodó, hogy a képernyőn egy füzet jelenik meg!)
Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy ha észtül tanulunk, a program megér egy próbát – többet azonban aligha. Ezen az se sokat segítene, ha a megtanulható szókincs bővülne – az egyenfeladatokat amúgy is megunnánk. Nem világos, honnan hova juttatja el a tanulót a feladatok elvégzése, pontosan kiknek és mire szánták a programot. Hatékony eszköznek nem mondhatjuk, de ez nem a mi bajunk – élvezzük, amíg bírjuk.