Interaktív hanti honlap Finnországból
A finnek megint valami olyasmit csináltak, amilyenhez a magyarok még csak hasonlót sem. Egy interaktív honlapot, mely hanti nyelven (kazimi nyelvjárásban) mutatja be a két népet egymásnak.
Az oldal helyesírása
Az utóbbi időben a hanti helyesírás több reformon is átment, sőt, párhuzamosan különböző helyesírások használatosak. Igen tanulságos lenne szakértő szemmel végigböngészni ezeket az oldalakat. Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy könnyen szerzőnkké is válhatnak, és a beküldött jó cikkekért még fizetünk is.
A Finnországból Szibériába címet viseli az az interaktív honlap, mely hanti nyelven (kazimi nyelvjárásban) mutatja be a finn–hanti kapcsolatokat, illetve a két népet egymásnak. (A lap finn és angol változata még fejlesztés alatt áll.) A lap tartalma letölthető pdf-ben is.
A lap több tematikus részre oszlik. Megismerkedhetünk a finnugor nyelvcsaláddal (az oda tartozó nyelvekkel, ill. beszélőinek számával), összehasonlíthatjuk a hanti és a finn testrészneveket, megismerhetjük a finn és a hanti ábécét. (Valójában az nem derül ki, hogy melyik betűt hogy kell ejteni, így nem igazán világos, hogy a cirill betűket nem ismerő finn, ill. a latin betűket nem ismerő hanti látogató hogyan tudja kiolvasni a testrészneveket a másik nyelven.)
Egy másik pont a hantikkal és a manysikkal, illetve a Hanti–Manysi Autonóm Körzettel foglalkozik. Külön kitérnek a házra, a halászatra és vadászatra, a sátrakra, egy játékban megkereshetik a tárgyak és az állatok helyét a hanti faluban, illetve sátorban, de a finn városban és lakásban is. (Kissé zavaró, hogy bár a tárgyakat mozgatni lehet, nem lehet őket a helyükre rakni. Először rá kell kattintani a tárgy vagy állat képére, majd a megfelelő szóra, s így a tárgy magától a helyére kerül.)
Külön pontot szántak a hantikat és manysikat felkereső finn kutatóknak. Hat kutatóról olvashatunk, és kiegészítő információkat kapunk az általuk gyűjtött tárgyakról, a kutatás körülményeiről és az adatközlőikről is.
Szólnak a modern történelemről és a finn obugrisztikáról, egy további játékban pedig képeket kell finn és hanti szavakhoz társítani.
Egy külön rész pedig kifejezetten a finn kultúrára összpontosít: olyan jellegzetességeket mutatnak be, mint a finn nyaraló, a lapos, kerek és lyukas rozskenyér, az építészet, a szauna, illetve a Kalevala.
Természetesen az információk meglehetősen szűkösek, de figyelembe véve, hogy az oldalt elsősorban gyerekeknek szánták, sokkal többet nem várhatunk. Különösen nagy előnye az oldalnak azonban a képgazdagsága, amiért a hantiul nem tudó magyar olvasónak is érdemes végigböngészni az oldalakat.
Sajnos néhány kritikus szót is kell szólnunk. A hanti oldalak fordítása nem teljes, sokszor orosz szöveg jelenik meg, főleg a játékoknál. Nem egészen világos, milyen korú és milyen mélységű hanti nylevtudással rendelkező gyerekeknek szánták az oldalt, mivel a kisebbek és korlátozott tudással rendelkezők számára a hosszabb szövegek lehetnek túl nehezek, míg a nagyobbak és a hantiul jól tudók számára a játékok túl egyszerűek lehetnek. (Lehet persze, hogy a különböző elemeket más-más közönségnek szánták, de ez esetben célszerű lett volna jobban szétválasztani őket.)
Összességében azonban meg kell állapítanunk, hogy a finnek megint valami olyasmit csináltak, amilyenhez a magyarok még csak hasonlót sem. Az nagyon sovány vigasz, hogy a projekt vezetője, Ildikó Lehtinen magyar származású: az oldal a finn tudományosság terméke, a magyarhoz semmi köze.
A hanti népnév magyar átírásánál mi az újabban elfogadott szabály? Mivel én nem egyszer olvastam már khanti vagy chanti alakban is (még a középiskolai tankönyvemben is { ami nem is olyan régi} khanti-nak volt írva,és a tanár is k-val ejtette). Ha jól tudom, a szókezdő mássalhangzó egyfajta átmenet a k és a h hang között (ill. hehezett ká).Mi a mostani elfogadott magyar átírása a népnévenek ?
Köszönöm a választ.