0:05
Főoldal | Rénhírek
Sauna obscura

Szaunázott már egy szál fokhagymában?

Óriás fokhagyma, kátránykocka, üveghenger és camera obscura. És ez még csak néhány példa arra, miből képesek a finnek szaunát összeeszkábálni. A kreatív szaunainstallációkat kortárs finn képzőművészek jegyzik, akik a Turkuba látogatókat ámítják el és izzasztják meg alkotásaikkal.

Kriimsilm | 2011. július 29.

Hogy a finnek és a szauna szervesen összekapcsolódik, valószínűleg még azok is tudják, akik csak a magyar fürdőkben találkozhattak a szauna jelenségével. A finnek kulturájában fontos szerepet játszik ez a jellegzetes „izzasztókamra”, amelynek nem csak a testi higiénia szempontjából volt kiemelkedő helye a finnek (és más északi népek) életében.

Ezt finn jelképet alakította át ízlése és fantáziája szerint az a néhány kortárs finn művész, akik a SaunaLab projekt keretében  négy extrém szaunát készítettek Turkuban (amely az észtországi Tallinn mellett a 2011-es évben Európa másik kulturális fővárosa). A finn gyakorlatiasságot igazolja, hogy az izzasztókunyhókat nem csupán művészeti alkotásként lehet megcsodálni, hanem bárki ki is bérelheti őket, tehát mindegyik épület betölti eredeti funkcióját is.

Egy nép összeforr
Egy nép összeforr
(Forrás: Wikimedia Commons)

A füstön át a szaunamanóig

A hagyományos finn kultúrában egyrészt a megtisztulás helyszíne volt a szauna. Ez jelentett egyfelől hétköznapi tisztálkodást és olyan rituális eseményeket is, mint például a szülés vagy a halott lemosása. A neten bogarászva rábukkanhatunk olyan történetekre, amelyek szaunában született emberekről szólnak. A szaunának gyógyító ereje is van, igazolja ezt az a magvas finn közmondás, miszerint Jos ei viina, terva ja sauna auta, niin tauti on kuolemaksi. (Vagyis: Ha sem a szesz, sem a kátrány, sem a szauna nem segít, a betegség halálos.)

A szauna olyan kifejezésekben is felbukkan, amelyeknek a magyar megfelelőjében a fürdő vagy esetleg valamilyen más, a ‘mosdással’ kapcsolatos szót találunk. Például a finn selkäsauna (tkp. ‘hátszauna’, alapos verést, illetve fejmosást jelent) vagy az észt veresaun ‘vérfürdő’, tkp. ‘vérszauna’.

A fürdőház fontos szerepét mutatja, hogy ha egy család házépítésre adta a fejét a régmúltban, először mindig a szaunával készültek el, és egészen addig ott laktak, amíg a házat fel nem húzták.

Mivel a régi fürdőházakon, az ún. füstösszaunákon (finnül savusauna) nem volt kémény, tűzvédelmi okokból nem lett volna helyes a ház mellé építeni őket. A szaunát tehát mindig valamilyen vízhez közel (amiből Finnországban természetesen sok van), a lakóépületektől távolabb helyezték el. Ez is magyarázhatja, hogy félelmetes helynek számított, és mindenki kellő tisztelettel kezelte ezt a félreeső kunyhót, amelynek feketék voltak a falai a koromtól, és ahol, ha be volt fűtve, alig lehetett látni valamit.

Nem véletlen, hogy számos hiedelem kapcsolódott a fürdőházhoz, amelyet magyaráz az is, hogy az élők világa és a túlvilág közti kapocsként, átjáróként értelmezték.

A finnek számára a szauna máig megőrizte bizonyos misztikus jellegét. Vannak olyan íratlan szabályok, amelyeket illik betartani szaunázás közben. Nem ildomos például káromkodni, kiabálni vagy köpködni a szaunában. Attól lehet tartani ugyanis, hogy a szaunamanó (saunatonttu) megsértődik. Van például olyan elképzelés, hogy ha túl sok vizet locsolunk a kályhára, a szaunamanó bosszúból pattogtatni kezdi azt. A saunatontturól számos kép él(t) a finnek körében, általában kedves, emberszerű lénynek ábrázolják, akinek jár, hogy utoljára ő pancsolhasson a fürdőházban.

Ha nem tartjuk be a szabályokat, a szauna könnyen rémségek színhelyévé válhat. Ezt igazolhatják azok a folklórénekek és -történetek, amelyek az éjfél utáni szaunázás veszélyeire hívják fel a figyelmet. Találhatunk például olyan szettu (délkelet-észtországi népcsoport) népmesét, amelyben éjfélkor az ördög jön el a szaunába, és ha fiatal lányt talál ott, magával viszi feleségnek. Az Üüsi sannan (Egyedül a szaunában) című dalban a lány túljár a vén patás eszén, addig hordatja ugyanis magának a szebbnél szebb esküvői ruhadarabokat és kellékeket, amíg reggel nem lesz, és a felkelő nap fénye elriasztja az ördögöt. A dal meghallgatható az észt énekes, Anu Taul myspaceoldalán.

A szaunát nem ismerő népek számára bizonyára elképzelhetetlen, hogy az izzasztókunyhó félelmetes hely is lehet. Az USA-ban a szauna szónak több konnotációja is van, egyrészt utalhat az észak-európai bevándorlók által meghonosított fürdőzési szokásokra, ugyanakkor a vöröslámpás negyedekben, a masszázsszalonokban kialakított szaunák miatt a szóhoz egész más jelentéseket is társítanak. Ráadásul a szó angol kiejtéséről is élénk vita folyik.

Ezek után nehezen elképzelhető, hogy valaki félelmetes helynek tartaná a szaunát. A finnek számára azonban bizonyára kézenfekvőnek tűnt egy horrorfilm helyszínéül választani, ahogy a 2008-as Szauna című filmben tették. (Persze kérdés, hogy lemoshatók-e a múlt bűnei a szaunában, szolgálhat-e egyfajta purgatóriumként.)

A szaunaprojekt

A szaunához kapcsolódó képzeteket igyekeztek átgyúrni a SaunaLab-projekt résztvevői. A vállalkozásban öt művész vett részt: Jan-Erik Andersson, Hans-Christian Berg, Heidi Lunabba, Harri Markkula és Papu Pirtola. Négy alkotást hoztak létre: Solaris Sauna, Sauna Obscura, Hot Cube és Sounding Dome nevet adva az egymástól is meglehetősen különböző építményeknek.

A Solaris Sauna jellegzetessége, hogy átlátszó anyagból készült, a szaunázókat alig valami választja el a természettől. Az épület furcsasága ugyanakkor, hogy nem valami eldugott helyen található, hanem a Wäinö Aaltonen-múzeum mellett, a folyópart sűrűn beépített szakaszán. A szaunázási élményt kiegészítendő a múzeumban a finn szaunakultúrát bemutató kiállítás tekinthető meg.

A Sauna Obscura a camera obscura elvére épült, vagyis a szaunaépület maga a kamera. A tengeren úszó építmény belsejében, az egyik falon a kinti világ fordított mását lehet megfigyelni. Talán ebben a szaunában lehet a négy közül a legjobban pihenni, ugyanis ez a szauna nem Turku központjában található, hanem a várost körülvevő alapvetően svéd anyanyelvűeknek otthont adó szigetvilágban. Maga az alkotó is finnországi svéd származású.

A Hot Cube pedig azért különösen érdekes, mert a kátrányborítású kocka a füstös szaunák élményét adja vissza. A falak ugyan hagyományos kormosak és feketék, az azonban újításnak tekinthető, hogy a padló üveglapokból áll, így a fürdőzők megfigyelhetik, mi történik az alattuk folyó Aurajoki (Turku folyója) élővilágával.

Büdös kocka
Büdös kocka
(Forrás: Kovako-1 / Wikimedia Commons)

A Sounding Dome talán a legizgalmasabb vállalkozás. A fokhagyma alakú fürdőházban ugyanis zene szól, amely a levegő hőmérséklete és a páratartalom változásait követve alakul. A hangok leginkább az „űrzenére” emlékeztetnek, illetve a fokhagymaformából kiálló kéménysípok és maga a zene jellege is az orgonamuzsikát idézik fel. A készítők azt vallják, hogy inkább a kinti közönségnek, mint a bent ülőknek kívánnak zenei élményt nyújtani.

Az interaktív kiállítás június 1-jén nyílt meg és egészen augusztus végéig várja a nézelődőket és az izzadni vágyókat.

Kapcsolódó tartalmak:

Külső hivatkozások: