Vízumszigorítás Angliában: fuccs a nyelviskoláknak
Zúgolódnak a brit nyelviskolák vezetői, mert a kormány szigorítani akarja a vízumkiadási feltételeket. Az intézmények igazgatói attól tartanak, ha a mostani törvénytervezet hatályba lép, lehúzhatják a rolót.
Bár a „Brit Riviéra” egyre kevésbé kedvelt úti cél az angol turisták számára, továbbra is mágnesként vonzza a nyelvtanulásra vágyó külföldieket. A tengerparti nyelviskolákba minden évben száz meg százezer külföldi diák jelentkezik, vállalva a kiszámíthatatlan időjárás okozta kellemetlenségeket is.
Becslések szerint körülbelül 600 ezren özönlenek évente a szigetországba nyelvtanulási céllal, másfél milliárd fontnyi bevétellel gazdagítva az államkasszát. A diákoknak aztán mintegy fele az országban is marad, hogy angol diplomát szerezhessen – írja a Guardian online változata.
A nyelviskoláknak jelentős hányada keveredett azonban rossz hírbe az utóbbi időben: egyes intézmények vérszemet kapott vezetői 250 fontért nyelvvizsgát árultak, mások egyszerűen csak rossz színvonalú szolgáltatást kínálnak. Ezért is tárgyalnak a brit honatyák a vízumkiadás feltételeinek megszigorításáról.
Tavaly áprilisban már bevezettek egy pontrendszert, amely szükségessé tette egy bizonyos (minimális) eredmény elérését ahhoz, hogy valaki az országban tanulhasson. Most viszont azt tervezik, hogy megemelik a ponthatárt, így próbálván kiszűrni azokat, akik nyelvtanulás ürügyén csupán a vízumra hajtanak. Emellett azt is fontolgatják, hogy megszüntetik a részmunkaidős munkavállalás lehetőségét.
A nyelviskolák vezetői körében nagy a felháborodás: úgy gondolják, ha a diákok nem tehetnek szert mellékjövedelemre, más helyet választanak angoltanulásra – például Kanadát, Új-Zélandot, Ausztráliát –, ahol olcsóbban megússzák a dolgot. Másrészt pedig szerintük a változtatás egyet jelent azzal, hogy kizárják a rendszerből az angolul csak minimális szinten beszélőket – hiába akarnának azok mondjuk továbbtanulni, évekig fizetve az oktatási költségeket.
Philip Hopkins, a brightoni Angol Nyelvi Központ igazgatója egyenesen azt állítja: a jövedelmük 40 százalékától fosztaná meg őket az új rendelkezés. „Mi egy jótékonysági intézmény vagyunk, és a diákjaink nagy része hosszú, akár féléves, éves nyelvtanfolyamra érkezik, hogy aztán bekapcsolódhasson a felsőoktatásba a következő 4-5 évre.” Emellett a tanulók legnagyobb része olyan országokból jön, ahol a kormány – mivel támogatást is ad – leellenőrzi őket, mielőtt azok brit földre lépnének (pl. Egyesült Arab Emirátusok). „Teljes mellszélességgel támogatom a csaló nyelviskolák elleni küzdelmet, mert a tevékenységük nagyon rossz fényt vet az olyan tisztességes, magas színvonalú intézményekre, mint például a miénk. Megértem a kormány törekvéseit, viszont a megoldás nem az, hogy minden nyelviskolát bezárunk” – magyarázza Hopkins.
A brit honatyák még mindig tárgyalnak a törvénytervezetről – a nyelviskolák pedig reménykedhetnek, hogy eddigi busás jövedelemforrásuk továbbra is megmarad.