Vége a civilizációnak?
Olvasóinkat elkapta a világvége-hangulat. Összeomlik-e a civilizáció, eltűnik-e a kézírás, jó lesz-e fát vágni, hogy a hajnali fagyban befűthessünk a vaskályhába, és teljesen elveszik-e a mondatok dallama? Cikkünkben ilyen kérdéseket feszegetünk, miközben rá kell jönnünk, hogy a „világ végét” nem az jelzi igazán, hogy olvasóink milyen kérdéseket tesznek fel, hanem az, hogy hogyan kezdik és fejezik be leveleiket.
Olvasóinkat hirtelen érdekelni kezdte a kézírás eltűnésének kérdése. Kriszta a Guardian egyik cikkére hívta fel figyelmünket. A cikk szerzője, Michele Hanson szerint ideje pánikolni, mivel az Egyesült Államok 50 államából már 42-ben nem tanítják a folyóírást – ehelyett a gépelési készségeket helyezik a középpontba. Ha pedig a folyóírás eltűnik, eltűnik a civilizáció is, legalábbis abban a formájában, ahogy mi ismerjük, véli a szerző. Eltűnik a kifinomult motoros koordináció, a személyiség és a személyes érintkezés, a naplók, a köszönő- és szerelmeslevelek, a képernyőtől független kommunikáció, és az olyan gyönyörű kézírás, mint a szerzőé. Hanson úgy véli, már az is megengedhetetlen, hogy golyóstollal írjunk, mivel ez feleannyira sem bájos (lovely), mint a töltőtollal írt szöveg, és nincs egyénisége (character). Ha rajta múlna, az alsó tagozaton minden nap fél órán át kellene a kötött írást gyakorolni. Ennek hiányában mire észbe kapunk, már a nevüket sem tudják aláírni.
(Forrás: Wikimedia commons / AndrewBuck / CC BY-SA 3.0, 2.5, 2.0, 1.0)
Hasonló kérdések foglalkoztatják Zoltánt is:
Na sziasztok! Két kérdés jutott eszembe. Az egyik arra vonatkozna, hogy régebben milyen hosszan oktattak szépírást, vagy egyáltalán ez miért tűnt el? Olyan jó visszanézni régi írásos emlékeket :) a XX. sz. elejéről.. Hogy milyen szépen írtak vala.. Ez mikor szünt meg kishonunkban - márhogy a szépírás oktatásának a megfelelő tanítása..
Mennyire kell komolyan vennünk ezeket az aggodalmakat? Természetesen el kell ismernünk, hogy a kézírás el fog tűnni, de legalábbis erősen visszaszorul. Ez a folyamat azonban nem most kezdődött el, haenm valamikor Gutenberggel – a könyvnyomtatás előtt ugyanis mindent kézzel írtak. A nyomtatott könyvek megjelenésekor a kortársak is úgy érezhették, hogy megszűnt a könyvek személyes jellege, hiszen több kötet is lehet teljesen egyforma. A kézírás maga is folyamatos változáson ment át, ha egy 16-17., de akár 19. századi levelet nézünk, a kézírást cirkalmasnak látjuk, hozzájuk képest a legszebb mai kézírás is visszafogottnak, ha kritikusak akarunk lenni, „szürkének” tűnik.
Az emberiség általános tapasztalata, hogy amikor új technológiák jelennek meg, és ezzel párhuzamosan a korábban használt technológiák eltűnnek, azonnal meglátjuk az addig átkozott és kárhoztatott technológiában a jót. Ma esztétikusnak, romantikusnak tartjuk a fatüzeléses kályhát, kemencét, kandallót – kétségtelen, hogy ezeknek van olyan hangulatuk, amelyet a radiátor sosem képes nyújtani, de cserébe nem kell fát vágnuk, a hajnali hidegben dermedt kézzel tüzet csiholnunk. A gőzmozdony kétségkívül magasztosabb látvány a villanymozdonynál, de üzemeltetése drágább, és sokkal inkább környezetszennyező. Ma sokan panaszkodnak az autók által okozott zajra, de eközben fanyalognak, hogy az elektromos autók veszélyesek lesznek, mert nem lehet messziről hallani, hogy közelednek...
Hasonló a helyzet az írással is. A kézírás használatát mesterségesen fenntartani, csak azért, mert szép, olyan, mintha ma is lovakkal közlekednénk, mert azok szép állatok. Természetesen mindenkinek megvan a joga és lehetősége ahhoz, hogy (legalábbis bizonyos helyzetekben) kézzel írjon, hobbiként a tökélyig fejlesztheti folyóírását. (Ráadásul sokkal olcsóbb kedvtelés, mint a lovaglás.) Az oktatási rendszernek azonban azokra a készségekre kell összpontosítania, amelyekre mindenkinek szüksége lesz, és amelyek nélkül nem tud jól boldogulni. Ezek közé tartozik ma a gépelés, illetve minden, ami a számítógéphasználattal kapcsolatos.
Zoltán levele folytatódik, és az írás mellett a beszélt nyelvben felfedezni vélt változásokra is kitér.
A másik kérdés. Úgyszint a XX. század elejére vonatkozna. A régi magyar filmekben a színészek olyan szépen, ékesen beszéltek - és itt most nem feltétlen a nyelvhasználatra gondolnék - a lányok, asszonyok szebben, csicsergősebben beszéltek és a férfiak is mélyebb hangon.. Mára ezek eltűntek. A nyelv dallamossága kezd kiveszni, vagy átalakulni és a szépírás szinte teljesen eltűnt (a rohanó világ miatt??). No ilyesmik jutottak eszembe.
Amit Zoltán észrevesz, az feltehetően nem a nyelv vagy a beszédstílus változása, hanem a színpadi beszédé, a színészi stílusé. Korábban a színpadon a természetes, hétköznapi beszédtől sokkal távolabb álló stílusban, kimódoltan, modorosan, „teátrálisan” beszéltek. Mivel elsősorban olyan felvételek maradtak ránk, könnyen hihetjük azt, hogy régebben mindenki így beszélt, de ez koránt sem igaz. Olyan tévedés ez, mintha azt gondolnánk, hogy régen mindenki nagyon jól írt, csak azért, mert a régmúlt időkből elsősorban legjobb íróink műveivel találkozunk. Vannak, akik ma is úgy beszélnek a színpadon, ahogy a 20. század elején is szokás volt: ma azonban úgy érezzük, hogy ők ripacsok, nem színészek – az igazi színészek azonban úgy játszanak, mintha nem is játszanának. (Ez azonban nem abszolút értékítélet, hanem ízlésünk ilyen: lehetséges, hogy egy idő után ismét a sajátos színpadi dikció jön divatba.)
Hasonló változások azonban nemcsak a színpadon figyelhetőek meg. Az oldott hétköznapi társalgás nyelve egyre inkább behatol olyan területekre, ahol korábban nem volt jelen: a tévé, rádió és a sajtó komoly hangvitelű műsoraiba, a tudományos társalgásba, ráadásul a hétköznapi érintkezésben is teret nyer ott, ahol korábban a formálisabb érintkezés volt jellemző. Erre legszebb példa, hogy míg olvasónk a nyelv dallamosságának kiveszése felett sóhajtozik, úgy kezdi a levelét, hogy Na sziasztok!, és úgy fejezi be, hogy No ilyesmik jutottak eszembe – pedig írhatná azt is, hogy Mélyen Tisztelt Szerkesztőség!, és befejezhetné úgy is, hogy Ezen gondolatok háborgatván lelkem nyugalmát, úgy véltem, hogy aggodalmamra enyhül a Tisztelt Újságíró Uraknál keresek megnyugvást, bízván abban, hogy gyógyírral szolgálnak kínzó kételyeimre. Sajnáljuk-e, hogy nem így tett? Összeomlik-e a civilizációnk? Vagy ez már egy másik?
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (36):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Reggel a tv2 Mokkában is ez volt a téma... csak nem olvassák ott is a nyest.hu-t? :)))
@Fejes László (nyest.hu): :)
@Fejes László (nyest.hu): Hát igen, végül is értelmezés kérdése, csak nem mindegy, mi az ok és mi az okozat. :)
A többivel egyetértek (végül is ezt próbáltam én is magyarázni Roland2-nek, amikor azt mondtam, hogy "tökéletesen kellene beszélni", ami csak úgy lehet, ha rengeteget tudunk róla).
@elhe taifin: Valóban, a weblapszerkesztést és a tipográfiai alapismereteket is tanítani kellene.
Vége a civilizációnak
2823.lattilad.org/
@bloggerman77: hát azért a modern héber első beszélői közül elég sokan tudtak pl. imádkozni héberül, vagy szöveget értve olvasni, stb... mondjuk az érdekes kérdés, hogy pont azok ellenezték a legjobban, hogy ez legyen a beszélt nyelv, akik liturgikus nyelvként mindennap használták. Ti. mert hogy ez profanizálná a nyelvet. (Ami be is következett, pl. a chásmál, ami eredetileg egy misztikus és sokféleképpen magyarázott kifejezés, a modern héberben egyszerűen annyit jelent, hogy elektromosság.)
És ez még az eredeti témához is kapcsolódik, mert a héber kézírás nem folyóírás, ezért sokkal könnyebb elolvasni... érdemes összehasonlítani egy párszáz éves kézzel írt héber szöveget (most nem az írnoki írásra gondolok, ami tképp 'nyomtatott betűk' kézzel írva, hanem erre - en.wikipedia.org/wiki/Cursive_Hebrew ) egy párszáz éves kézzel írt latin betűs szöveggel, sokkal könnyebb vele az ember dolga, mert tök egyértelműen elkülönülnek a betűk.
+ apróság: Vietnamban amikor a kínai alapú írásról átálltak a latin betűkre, az tényleg probléma volt, hogy a régi családi dokumentumokat az új generáció már nem tudta elolvasni. De emiatt nem váltottak vissza...
Azért vicces ez, hogy az amerikaiak nem tanítják a folyóírást - mi lesz ha vmi természeti csapás éri őket, és nem lesz áram? Ha nem lesz mibe "bepötyögni" az írást? Kétségbe esnek egy papírlap láttán? LOL
És még valami: ha nem tanítják a folyóírást, hogyan fognak elolvasni egy kézírással írt, 20 évvel ezelőtti papírt? Paleográfust hívnak? Agyrém.
László Endre sci-fi író az emberi civilizációt veszélybe döntő Piros Pont Korszakát 2410-be tette az 1961-ben írt "Szíriusz kapitány és Corinta" c. regényében.
Hát úgy néz ki, ez előbb be fog következni. :)) 400 év helyett 40 év.
Mondjuk létezik élő példa egy kihalt nyelv ismét élővé, anyanyelvvé válására: ez az ivrit, ami a liturgikus héber modernizált változata, mesterségesen alkották meg, és az első beszélői ugyanúgy tanulták meg, mintha pl. eszperantóul tanultak volna.
@El Mexicano: "a latin kihalt, azért, mert nem beszélTÉK" De végül is ez is igaz, nem? A latin kihalt, mert már nem latinul beszéltek, hanem spanyolul, olaszul stb. Nyilván valamilyen értelemben pontatlan ez a fogalmazás, ezért azt is nézni kell, milyen szövegkörnyezetben hangzik el. Ha a szerző nyilvánvalóan azt akarja mondani, hogy a latin utódok nélkült halt ki, akkor tévedés. (De aligha van, aki ilyet mond.) Ha a szerző arról beszél, hogy a latint (amit annak nevezünk) akkor már senki nem beszélte, akkor rendben van. Aztán persze van az a helyzet, amikor a megfogalmazás helyénvaló, de esetleg a tájékozatlan olvasó félreértheti... De önmagában azon kuncogni, hogy "haha, méghogy a latin kihalt" nincs értelme...
"ha ez működne, akkor nem lenne gond egy szál sem, és már rég feltámasztott holt nyelveket beszélnének mindenhol..." Ez megint a tények totális ignorálása. Először is ahhoz, hogy egy kihalt nyelvet (nyelvállapotot) újraélesszünk, először is rengeteget kell tudnunk róla. Ez elég kevés esetben valósul meg. Aztán ahhoz, hogy feltámasszuk, erős motiváció kell. És persze akkor sem sikerül olyanra, amilyen az eredeti volt (l. héber), de valójában ez mindig igaz: az újabb generáció nyelve amúgy is mindig más, mint a régié. A különbség maximum a mértékben van...
@Roland2: Erre csak azt tudom mondani, amit Fejes Lászlónak: ha ez működne, akkor nem lenne gond egy szál sem, és már rég feltámasztott holt nyelveket beszélnének mindenhol... meg nem is kellene aggódni amiatt, hogy kihal egy nyelv, hiszen bármikor újra lehetne éleszteni.
@El Mexicano: "Egy az, hogy a kísérletben részt vevő szülőknek tökéletesen kellene beszélnie a klasszikus latint, " Rendben,akkor mi az a "tökéletes" nyelvhasználat vagy forma ? :)
"Másrészt, hiába lenne így a gyerek anyanyelve a latin, azt hamar feladná, hiszen gyorsan megtanulná a közösség nyelvét, amiben él, mivel a latint csak a szüleitől hallaná, ami nem elég" Miért ne lenne elég ? Sőt,általában a két- vagy többnyelvű közösségekben szokott érzelmi töltést felvenni a nyelvhasználat: azt a nyelvet,amit a szüleivel vagy családjával beszél az ember,nyilván közelebbinek érzi,mint azt,amit a tágabb környezetével vagy idegenekkel való kommunikációra használ.Ha a gyerekek a szüleikkel latinul beszélnének,míg a környezetükkel más nyelven,könnyen lehet,hogy a latinhoz jobban ragaszkodnának,mivel az az intimitás nyelve lenne.
@Fejes László (nyest.hu): Azt én sem állítottam, hogy kizárt az ilyen próbálkozások létezése, de ezek nagyon ritka és egyáltalán nem természetes esetek, és akkor sem lesznek az ilyen nyelveknek tömeges és egynyelvű beszélői. Az "anyanyelv"-et természetesen úgy értettem, hogy a természetesen használt első nyelv, ami még ebben az esetben sem áll fenn. Mert ha ez lehetséges lenne, akkor már rég léteznének ilyen közösségek.
@Fejes László (nyest.hu): Ez így igaz, én csak azt mondom, amit éppen te szoktál, hogy legyünk koherensek. :) Ha azt állítom, hogy "a latin holt nyelv", ahhoz nem fér semmi kétség, hiszen ma már nem beszéli senki anyanyelvként, szóval teljesen korrekt. De ha azt mondom, hogy "a latin kihalt, azért, mert nem beszélTÉK", az viszont nem igaz! Bennó "kolléga" erről regényeket tudna írni. :)
@El Mexicano: "És hát éppen ezért nem véletlen az sem, hogy egy mesterséges nyelv miért nem lehet valakinek az anyanyelve. :)" Nagyon érdekes: akkor az eszperantó vagy nem mesterséges nyelv (és akkor mi? vagy mi a mesterséges nyelv?), vagy vannak, akik tilosban járnak.
www.nyest.hu/hirek/mosonmagyarovartol-japanig-avagy-mire-jo-egy-mest
www.nyest.hu/hirek/sci-fi-nyelvek-klingon-es-tunde
@zratkay: "de amikor allandoan torzitjak, elveszti a szepseget - es az is egy fajtaja a halalnak... a szepseg halala" De gustibus non est disputandum.