0:05
Főoldal | Rénhírek
et nos mutamur in illis

Vége a civilizációnak?

Olvasóinkat elkapta a világvége-hangulat. Összeomlik-e a civilizáció, eltűnik-e a kézírás, jó lesz-e fát vágni, hogy a hajnali fagyban befűthessünk a vaskályhába, és teljesen elveszik-e a mondatok dallama? Cikkünkben ilyen kérdéseket feszegetünk, miközben rá kell jönnünk, hogy a „világ végét” nem az jelzi igazán, hogy olvasóink milyen kérdéseket tesznek fel, hanem az, hogy hogyan kezdik és fejezik be leveleiket.

nyest.hu | 2011. július 22.

Olvasóinkat hirtelen érdekelni kezdte a kézírás eltűnésének kérdése. Kriszta a Guardian egyik cikkére hívta fel figyelmünket. A cikk szerzője, Michele Hanson szerint ideje pánikolni, mivel az Egyesült Államok 50 államából már 42-ben nem tanítják a folyóírást – ehelyett a gépelési készségeket helyezik a középpontba. Ha pedig a folyóírás eltűnik, eltűnik a civilizáció is, legalábbis abban a formájában, ahogy mi ismerjük, véli a szerző. Eltűnik a kifinomult motoros koordináció, a személyiség és a személyes érintkezés, a naplók, a köszönő- és szerelmeslevelek, a képernyőtől független kommunikáció, és az olyan gyönyörű kézírás, mint a szerzőé. Hanson úgy véli, már az is megengedhetetlen, hogy golyóstollal írjunk, mivel ez feleannyira sem bájos (lovely), mint a töltőtollal írt szöveg, és nincs egyénisége (character). Ha rajta múlna, az alsó tagozaton minden nap fél órán át kellene a kötött írást gyakorolni. Ennek hiányában mire észbe kapunk, már a nevüket sem tudják aláírni.

Az Egyesült Államokban 1978 óta tanított D
Az Egyesült Államokban 1978 óta tanított D
(Forrás: Wikimedia commons / AndrewBuck / CC BY-SA 3.0, 2.5, 2.0, 1.0)

Hasonló kérdések foglalkoztatják Zoltánt is:

Na sziasztok! Két kérdés jutott eszembe. Az egyik arra vonatkozna, hogy régebben milyen hosszan oktattak szépírást, vagy egyáltalán ez miért tűnt el? Olyan jó visszanézni régi írásos emlékeket :) a XX. sz. elejéről.. Hogy milyen szépen írtak vala.. Ez mikor szünt meg kishonunkban - márhogy a szépírás oktatásának a megfelelő tanítása..

Mennyire kell komolyan vennünk ezeket az aggodalmakat? Természetesen el kell ismernünk, hogy a kézírás el fog tűnni, de legalábbis erősen visszaszorul. Ez a folyamat azonban nem most kezdődött el, haenm valamikor Gutenberggel – a könyvnyomtatás előtt ugyanis mindent kézzel írtak. A nyomtatott könyvek megjelenésekor a kortársak is úgy érezhették, hogy megszűnt a könyvek személyes jellege, hiszen több kötet is lehet teljesen egyforma. A kézírás maga is folyamatos változáson ment át, ha egy 16-17., de akár 19. századi levelet nézünk, a kézírást cirkalmasnak látjuk, hozzájuk képest a legszebb mai kézírás is visszafogottnak, ha kritikusak akarunk lenni, „szürkének” tűnik.

Az emberiség általános tapasztalata, hogy amikor új technológiák jelennek meg, és ezzel párhuzamosan a korábban használt technológiák eltűnnek, azonnal meglátjuk az addig átkozott és kárhoztatott technológiában a jót. Ma esztétikusnak, romantikusnak tartjuk a fatüzeléses kályhát, kemencét, kandallót – kétségtelen, hogy ezeknek van olyan hangulatuk, amelyet a radiátor sosem képes nyújtani, de cserébe nem kell fát vágnuk, a hajnali hidegben dermedt kézzel tüzet csiholnunk. A gőzmozdony kétségkívül magasztosabb látvány a villanymozdonynál, de üzemeltetése drágább, és sokkal inkább környezetszennyező. Ma sokan panaszkodnak az autók által okozott zajra, de eközben fanyalognak, hogy az elektromos autók veszélyesek lesznek, mert nem lehet messziről hallani, hogy közelednek...

Hasonló a helyzet az írással is. A kézírás használatát mesterségesen fenntartani, csak azért, mert szép, olyan, mintha ma is lovakkal közlekednénk, mert azok szép állatok. Természetesen mindenkinek megvan a joga és lehetősége ahhoz, hogy (legalábbis bizonyos helyzetekben) kézzel írjon, hobbiként a tökélyig fejlesztheti folyóírását. (Ráadásul sokkal olcsóbb kedvtelés, mint a lovaglás.) Az oktatási rendszernek azonban azokra a készségekre kell összpontosítania, amelyekre mindenkinek szüksége lesz, és amelyek nélkül nem tud jól boldogulni. Ezek közé tartozik ma a gépelés, illetve minden, ami a számítógéphasználattal kapcsolatos.

Zoltán levele folytatódik, és az írás mellett a beszélt nyelvben felfedezni vélt változásokra is kitér.

A másik kérdés. Úgyszint a XX. század elejére vonatkozna. A régi magyar filmekben a színészek olyan szépen, ékesen beszéltek - és itt most nem feltétlen a nyelvhasználatra gondolnék - a lányok, asszonyok szebben, csicsergősebben beszéltek és a férfiak is mélyebb hangon.. Mára ezek eltűntek. A nyelv dallamossága kezd kiveszni, vagy átalakulni és a szépírás szinte teljesen eltűnt (a rohanó világ miatt??). No ilyesmik jutottak eszembe.

Amit Zoltán észrevesz, az feltehetően nem a nyelv vagy a beszédstílus változása, hanem a színpadi beszédé, a színészi stílusé. Korábban a színpadon a természetes, hétköznapi beszédtől sokkal távolabb álló stílusban, kimódoltan, modorosan, „teátrálisan” beszéltek. Mivel elsősorban olyan felvételek maradtak ránk, könnyen hihetjük azt, hogy régebben mindenki így beszélt, de ez koránt sem igaz. Olyan tévedés ez, mintha azt gondolnánk, hogy régen mindenki nagyon jól írt, csak azért, mert a régmúlt időkből elsősorban legjobb íróink műveivel találkozunk. Vannak, akik ma is úgy beszélnek a színpadon, ahogy a 20. század elején is szokás volt: ma azonban úgy érezzük, hogy ők ripacsok, nem színészek – az igazi színészek azonban úgy játszanak, mintha nem is játszanának. (Ez azonban nem abszolút értékítélet, hanem ízlésünk ilyen: lehetséges, hogy egy idő után ismét a sajátos színpadi dikció jön divatba.)

Hasonló változások azonban nemcsak a színpadon figyelhetőek meg. Az oldott hétköznapi társalgás nyelve egyre inkább behatol olyan területekre, ahol korábban nem volt jelen: a tévé, rádió és a sajtó komoly hangvitelű műsoraiba, a tudományos társalgásba, ráadásul a hétköznapi érintkezésben is teret nyer ott, ahol korábban a formálisabb érintkezés volt jellemző. Erre legszebb példa, hogy míg olvasónk a nyelv dallamosságának kiveszése felett sóhajtozik, úgy kezdi a levelét, hogy Na sziasztok!, és úgy fejezi be, hogy No ilyesmik jutottak eszembe – pedig írhatná azt is, hogy Mélyen Tisztelt Szerkesztőség!, és befejezhetné úgy is, hogy Ezen gondolatok háborgatván lelkem nyugalmát, úgy véltem, hogy aggodalmamra enyhül a Tisztelt Újságíró Uraknál keresek megnyugvást, bízván abban, hogy gyógyírral szolgálnak kínzó kételyeimre. Sajnáljuk-e, hogy nem így tett? Összeomlik-e a civilizációnk? Vagy ez már egy másik?

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (36):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
12 éve 2011. július 22. 17:35
1 AdamK

Pragmatikus szemlélettel valóban azt mondhatjuk, hogy a kézírás felesleges. Tény, hogy ma nagyon kevesen írnak kézzel, és még kevesebben teszik ezt olvasható módon. Bár azért ma még meglehetősen nagy a tere a kézírásnak, ahhoz képest, amilyen pár év múlva lesz.

Ez mégsem jelenti azt, hogy nem kell oktatni. A kézírásnak más a viszonya a nyelvhez, mint a billentyűzésnek, így az a gyerek, aki csak gépelni tanul, hátrányba kerül.

Ez a feltételezés viszont fiktív, hiszen alig van olyan gyerek, legalábbis Magyarországon, aki intézményes keretek között tanul meg gépelni. Kár nálunk azon sopánkodni, hogy a gépírás miatt háttérbe szorul a kalligráfia tanulása, inkább azon kellene sajnálkozni, miért nem tanítják a gépírást. Még azt az eretnekséget is megkockáztatom, hogy előbb kellene megtanulni gépelni a gyerekeknek, mint kézzel írni. De azért csak tanulják meg a tollat is forgatni.

A zsinórírás, a kalligráfia azonban nem való mindenkinek. Az sem baj, ha valaki nyomtatott betűvel ír, így teszek én is, ha azt akarom, hogy a kézírásom más is el tudja olvasni: a lényeg az, hogy az írás során megvalósuló térbeli előrehaladás megjelenjen, hasonlóan a beszédhez: a gépírás során nem a kéz halad, hanem a papír - ellenkező irányba.

12 éve 2011. július 22. 18:41
2 Fejes László (nyest.hu)

@AdamK: "az a gyerek, aki csak gépelni tanul, hátrányba kerül" Milyen értelemben? (Eltekintve attól, h mindenki, aki tud valamit, jobb helyzetben van annál, aki nem.)

"Még azt az eretnekséget is megkockáztatom, hogy előbb kellene megtanulni gépelni a gyerekeknek, mint kézzel írni." Ez nem is olyan eretnekség. Valószínűleg egyre több olyan gyerek lesz, aki úgy kerül az iskolába, hogy géppel már tud pötyögni, de kézzel még nem írt...

12 éve 2011. július 22. 18:49
3 El Mexicano

Érdekes, hogy mostanában minden kérdezőt Zoltánnak hívnak :)))

Szerintem az nem kérdés, hogy a kézírásra meg kell tanítani a gyerekeket, egyrészt, azért mégiscsak az alapműveltség része (ahogy a szorzótáblát is tudni kell, hiába van számológép), másrészt modern világ ide vagy oda, vannak és lesznek is mindig olyan szituációk, ahol nem áll rendelkezésre semmilyen elektronikus kütyü, amin gépelni lehetne, ilyenkor pedig kénytelen az ember kézzel írni. Arról nem is beszélve, hogy a saját nevét még ma is sokszor kézzel kell leírni, hogy hiteles legyen.

12 éve 2011. július 22. 19:24
4 zratkay

"Egyesült Államok 50 államából már 42-ben nem tanítják a folyóírást "

Ez igy nem igaz - minden allamban van Montessori iskola, ott tanitanak folyoirast.

A zsinoriras nem egyenlo a kezzel irassal.

Kell a kezzel iras, de amikor hatekonysagban nem veszi fel a versenyt a szamitogeppel valo irassal akkor nem lehet visszafordulni.

Kell mind a ketto. Jobban kellene viszont azzal torodni, hogy milyen a helyesiras - milyen a szohasznalat, mert az mind a ket forman keresztul jon. A helytelen beszed az ami megoli a nyelvet. Tanitanak valahol az altalanos iskolakban beszedet? Felkeszitik a gyerekeket arra, hogy a (kezzel vagy geppel) irt beszedet hallgatok elott felolvassak?

12 éve 2011. július 23. 11:20
5 Fejes László (nyest.hu)

@zratkay: "A helytelen beszed az ami megoli a nyelvet." Szerencsére még sosem sikerült kimutatni a helytelen beszédet. A nyelv halálával kapcsolatban meg csak olyan esetekről tudunk, amikor az okozta a nyelv halálát, hogy nem beszélte senki.

12 éve 2011. július 23. 11:25
6 El Mexicano

@Fejes László (nyest.hu): "A nyelv halálával kapcsolatban meg csak olyan esetekről tudunk, amikor az okozta a nyelv halálát, hogy nem beszélte senki" – ehhez képest hány helyen olvasni, hogy a "latin nyelv kihalt"... ;)

12 éve 2011. július 23. 12:27
7 sityu

Itt is elsikkadni látom azt a tényt, hogy nem a kézzel írás megszüntetéséről, hanem csak a folyóírás kötelező oktatásának befejezéséről van szó. Tehát, hogy az amerikai kisdiákok nyomtatott betűs írást továbbra is tanulnak. Tehát, hogy (információim szerint) eleddig sok helyen 3 féle írás (folyó, nyomtatott betűs és gépírás) helyett már csak 2-t tanulnak kötelezően, a tufa amerikaiak. Ezzel szemben, mi, überintelligens magyarok hány félét is tanulunk? Hallott már valaki nyomtatott betűs írás oktatásról itthon? Vagy gépírás-oktatásról nem közgazdasági szakközépiskolában?

Honfitársaink többsége, az egyébként is ordenáré, folyóírás nagybetűit használja nyomtatott nagybetűként. Aki meg normálisan tud nyomtatott betűvel írni, az sem az iskolában tanulta...

12 éve 2011. július 23. 12:33
8 sityu

@El Mexicano: az, hogy ellenpéldát tudunk mondani, nem feltétlenül cáfolja az állítást. Meghát ahhoz se kell nyelvésznek lenni, hogy tudjuk: a latin nyelv fönnmaradása sok szempontból speciális eset.

12 éve 2011. július 23. 13:20
9 zratkay

@Fejes László (nyest.hu): Igaz :)), de amikor allandoan torzitjak, elveszti a szepseget - es az is egy fajtaja a halalnak... a szepseg halala.

Regen is volt ubi, nagyi, tori, foci.... es mas kedvessegbol adodo roviditesek. Talan nem voltak annyira szembetunok, mert kevesebben voltak, mert nem lattuk-halltuk mikor masok is hasznaltak - hiszen nem olvastuk mindenkit, mint mostanaban?

12 éve 2011. július 23. 13:24
10 zratkay

@sityu: A nyomtaott betus iras oktatas nem a zsinor iras helyett van, hanem elotte.

A gyerek konnyebben tanul meg egyenes vonalakat irni mint a hajlitottat. A gyerek megtanulja hamarabb, hogy az irast mire hasznaljak, ki tudja fejezni vele magat, tortenetet tud rogziteni vele. Aztan megtanulja a tobb fele formajat is az irasnak, a gondolat kifejezesenek: a zsinor irast, a gepi irast...

12 éve 2011. július 23. 15:03
11 El Mexicano

@sityu: Én nem egészen erről beszéltem, hanem arról a tévedésről, mely szerint a latin "kihalt". A latin nem azért nem halt ki, mert máig mesterségesen életben tartják a klasszikus írott formáját, hanem egyáltalán nem halt ki (pontosabban fogalmazva "nem kihalt"), anyanyelvként sem. Csak éppen a ma beszélt változatait újlatin nyelveknek hívjuk. Erről a problémáról írtam is részletesen a blogomban:

elmexicano2010.blogspot.com/2010/12/latin-nyelv-valoban-kihalt.html

12 éve 2011. július 23. 15:24
12 istentudja

Elöbb-utóbb minden civilizációnak vége.De nem kell félni,nem maradunk civilizáció nélkül.(Már az ókori görögök is aggódtak a "mai fiatalok" miatt).Hányan ismerik/tudják ma a rovásírást?Hányan tudnak tilólni, csalánból zsákot (csalánzsák) szöni?Hányan élnek meg saját eröböl,bérmunka nélkül,és kinek hiányzik ma egy íródeák?Hányan tudtak írni 895-ben?

12 éve 2011. július 23. 15:58
13 istentudja

Nem tilolok,nem kapálok,

Számítógépésznek állok,

Saját blogokat csinálok,

Annak örülnek a lányok.

12 éve 2011. július 23. 16:52
14 Fejes László (nyest.hu)

@El Mexicano: Ki is halt, hiszen anyanyelvként már senki nem beszéli.

12 éve 2011. július 23. 18:04
15 siposdr

Én úgy vélem, hogy nem kell nekünk kétségbe esnünk amiatt, hogy az USA-ban mit és hogyan tanítanak. Amerika nem Európa és még inkább nem Magyarország. Több ok miatt sem.

Csak egy kis adalék ehhez a "nagy" problémához: vajon nálunk az általános iskolák alsó tagozatában hány gyermeknek tud(ná)nak biztosítani számítógépet a géppel írás megtanításához? Vagy a dolog másik oldala: vajon a gyermekek hány százaléka tudna pl. otthon gépen gyakorolni? Különösen azokon a településeken, ahol a kisebbség van többségben...

Nekem személy szerint kifejezetten olvashatatlan a kézírásom, másnap már magam sem tudom elolvasni, amit írtam. De ettől függetlenül úgy vélem, igenis szükség van a kézírás tanítására. Éjjel, ha felébredsz és fel akarsz jegyezni valamit, akkor kirohansz a gépedhez, bekapcsolod, majd elkészíted a feljegyzést?

Vagyis: a kézzel írás megkerülhetetlen!

12 éve 2011. július 23. 18:16
16 El Mexicano

@Fejes László (nyest.hu): Nem egészen ezt állítottad: "csak olyan esetekről tudunk, amikor az okozta a nyelv halálát, hogy nem beszélte senki" – márpedig a latint szüntelenül beszélték, vagyis az NEM okozhatta a halálát, hogy nem beszélte senki. A klasszikus formáját ma nem beszéli senki, ez valóban igaz.

12 éve 2011. július 23. 20:53
17 Roland2

@El Mexicano: Akkor ebből kiindulva semmilyen alapnyelv nem halt ki .

@Fejes László (nyest.hu): És ha akad egy vállalkozó kedvű házaspár,akik mondjuk csak latinul beszélnének a megszületett gyerekeikhez,így azok a (klasszikus) latint tanulnák anyanyelvként ? Elvileg akkor már nem lehetne azt mondani,hogy kihalt a latin,mivel vannak anyanyelvi beszélői (mégha csak néhány személy is).

12 éve 2011. július 23. 21:03
18 El Mexicano

@Roland2: Pontosan így van, bármennyire is hihetetlen. Nem haltak ki, hanem felbomlottak több eltérő nyelvre. Ahogy a latin is. Egy nyelv akkor hal ki, ha megszűnik a közösség, aki beszéli, vagy feladja a saját nyelvét egy másik átvétele miatt.

12 éve 2011. július 23. 21:29
19 El Mexicano

@Roland2: Egyébként érdekes a felvetésed, és ezen már én is gondolkoztam, hogy vajon ily módon fel lehetne-e támasztani egy holt nyelvet. Szerintem nem, több okból sem. Egy az, hogy a kísérletben részt vevő szülőknek tökéletesen kellene beszélnie a klasszikus latint, ami gyakorlatilag lehetetlen, pontosan azért, mert már nem beszélik. Másrészt, hiába lenne így a gyerek anyanyelve a latin, azt hamar feladná, hiszen gyorsan megtanulná a közösség nyelvét, amiben él, mivel a latint csak a szüleitől hallaná, ami nem elég. Magyarul ahhoz, hogy egy holt nyelvet fel lehessen így támasztani, az kellene, hogy legalább egy kisebb közösség csak ezen a nyelven beszéljen, ami viszont éppen azért nem lehetséges, mert holt nyelv. :)

12 éve 2011. július 23. 21:32
20 El Mexicano

@Roland2: És hát éppen ezért nem véletlen az sem, hogy egy mesterséges nyelv miért nem lehet valakinek az anyanyelve. :)

12 éve 2011. július 23. 21:35
21 Fejes László (nyest.hu)

@El Mexicano: Ez csak játék a szavakkal. Az olaszt, spanyolt portugált stb. nem hívjuk latinnak, amit ma beszélnek, azt nem hívjuk latinnak (bár itt pl. a ladin, ladino kérdésével el lehetne játszani), amikor pedig latint mondunk, akkor olyan nyelvre utalunk, amelyet ma már nem beszél senki. Persze ilyen értelemben kihalt az ómagyar, a középmagyar, sőt, a 20. századi magyar is.

Azt kellene észrevenni végre, hogy a nyelv nem valódi, önálló létező, mindig metaforikusan beszélünk róla, és mindig oda kell figyelni arra, hogy aki állít valamit, az milyen értelemben használja azt a metaforát. Könnyű, túlságosan is könnyű belekötni úgy egy állításba, hogy ignoráljuk, sőt, szándékosan félreértelmezzük azt, hogy a másik hogy érti, amit mond. (És itt most nem arról van szó, hogy valaki hibásan használ terminusokat, vagy nyelvtanilag nem jól állnak össze a mondatai.)

12 éve 2011. július 23. 21:36
22 Fejes László (nyest.hu)

@zratkay: "de amikor allandoan torzitjak, elveszti a szepseget - es az is egy fajtaja a halalnak... a szepseg halala" De gustibus non est disputandum.

12 éve 2011. július 23. 21:46
23 Fejes László (nyest.hu)

@El Mexicano: "És hát éppen ezért nem véletlen az sem, hogy egy mesterséges nyelv miért nem lehet valakinek az anyanyelve. :)" Nagyon érdekes: akkor az eszperantó vagy nem mesterséges nyelv (és akkor mi? vagy mi a mesterséges nyelv?), vagy vannak, akik tilosban járnak.

www.nyest.hu/hirek/mosonmagyarovartol-japanig-avagy-mire-jo-egy-mest

www.nyest.hu/hirek/sci-fi-nyelvek-klingon-es-tunde

12 éve 2011. július 23. 21:49
24 El Mexicano

@Fejes László (nyest.hu): Ez így igaz, én csak azt mondom, amit éppen te szoktál, hogy legyünk koherensek. :) Ha azt állítom, hogy "a latin holt nyelv", ahhoz nem fér semmi kétség, hiszen ma már nem beszéli senki anyanyelvként, szóval teljesen korrekt. De ha azt mondom, hogy "a latin kihalt, azért, mert nem beszélTÉK", az viszont nem igaz! Bennó "kolléga" erről regényeket tudna írni. :)

12 éve 2011. július 23. 22:03
25 El Mexicano

@Fejes László (nyest.hu): Azt én sem állítottam, hogy kizárt az ilyen próbálkozások létezése, de ezek nagyon ritka és egyáltalán nem természetes esetek, és akkor sem lesznek az ilyen nyelveknek tömeges és egynyelvű beszélői. Az "anyanyelv"-et természetesen úgy értettem, hogy a természetesen használt első nyelv, ami még ebben az esetben sem áll fenn. Mert ha ez lehetséges lenne, akkor már rég léteznének ilyen közösségek.

12 éve 2011. július 23. 23:26
26 Roland2

@El Mexicano: "Egy az, hogy a kísérletben részt vevő szülőknek tökéletesen kellene beszélnie a klasszikus latint, " Rendben,akkor mi az a "tökéletes" nyelvhasználat vagy forma ? :)

"Másrészt, hiába lenne így a gyerek anyanyelve a latin, azt hamar feladná, hiszen gyorsan megtanulná a közösség nyelvét, amiben él, mivel a latint csak a szüleitől hallaná, ami nem elég" Miért ne lenne elég ? Sőt,általában a két- vagy többnyelvű közösségekben szokott érzelmi töltést felvenni a nyelvhasználat: azt a nyelvet,amit a szüleivel vagy családjával beszél az ember,nyilván közelebbinek érzi,mint azt,amit a tágabb környezetével vagy idegenekkel való kommunikációra használ.Ha a gyerekek a szüleikkel latinul beszélnének,míg a környezetükkel más nyelven,könnyen lehet,hogy a latinhoz jobban ragaszkodnának,mivel az az intimitás nyelve lenne.

12 éve 2011. július 23. 23:55
27 El Mexicano

@Roland2: Erre csak azt tudom mondani, amit Fejes Lászlónak: ha ez működne, akkor nem lenne gond egy szál sem, és már rég feltámasztott holt nyelveket beszélnének mindenhol... meg nem is kellene aggódni amiatt, hogy kihal egy nyelv, hiszen bármikor újra lehetne éleszteni.

12 éve 2011. július 24. 21:58
28 Fejes László (nyest.hu)

@El Mexicano: "a latin kihalt, azért, mert nem beszélTÉK" De végül is ez is igaz, nem? A latin kihalt, mert már nem latinul beszéltek, hanem spanyolul, olaszul stb. Nyilván valamilyen értelemben pontatlan ez a fogalmazás, ezért azt is nézni kell, milyen szövegkörnyezetben hangzik el. Ha a szerző nyilvánvalóan azt akarja mondani, hogy a latin utódok nélkült halt ki, akkor tévedés. (De aligha van, aki ilyet mond.) Ha a szerző arról beszél, hogy a latint (amit annak nevezünk) akkor már senki nem beszélte, akkor rendben van. Aztán persze van az a helyzet, amikor a megfogalmazás helyénvaló, de esetleg a tájékozatlan olvasó félreértheti... De önmagában azon kuncogni, hogy "haha, méghogy a latin kihalt" nincs értelme...

"ha ez működne, akkor nem lenne gond egy szál sem, és már rég feltámasztott holt nyelveket beszélnének mindenhol..." Ez megint a tények totális ignorálása. Először is ahhoz, hogy egy kihalt nyelvet (nyelvállapotot) újraélesszünk, először is rengeteget kell tudnunk róla. Ez elég kevés esetben valósul meg. Aztán ahhoz, hogy feltámasszuk, erős motiváció kell. És persze akkor sem sikerül olyanra, amilyen az eredeti volt (l. héber), de valójában ez mindig igaz: az újabb generáció nyelve amúgy is mindig más, mint a régié. A különbség maximum a mértékben van...

12 éve 2011. július 25. 00:16
29 bloggerman77

Mondjuk létezik élő példa egy kihalt nyelv ismét élővé, anyanyelvvé válására: ez az ivrit, ami a liturgikus héber modernizált változata, mesterségesen alkották meg, és az első beszélői ugyanúgy tanulták meg, mintha pl. eszperantóul tanultak volna.

12 éve 2011. július 25. 00:24
30 bloggerman77

Azért vicces ez, hogy az amerikaiak nem tanítják a folyóírást - mi lesz ha vmi természeti csapás éri őket, és nem lesz áram? Ha nem lesz mibe "bepötyögni" az írást? Kétségbe esnek egy papírlap láttán? LOL

És még valami: ha nem tanítják a folyóírást, hogyan fognak elolvasni egy kézírással írt, 20 évvel ezelőtti papírt? Paleográfust hívnak? Agyrém.

László Endre sci-fi író az emberi civilizációt veszélybe döntő Piros Pont Korszakát 2410-be tette az 1961-ben írt "Szíriusz kapitány és Corinta" c. regényében.

Hát úgy néz ki, ez előbb be fog következni. :)) 400 év helyett 40 év.

12 éve 2011. július 25. 04:39
31 prezzey

@bloggerman77: hát azért a modern héber első beszélői közül elég sokan tudtak pl. imádkozni héberül, vagy szöveget értve olvasni, stb... mondjuk az érdekes kérdés, hogy pont azok ellenezték a legjobban, hogy ez legyen a beszélt nyelv, akik liturgikus nyelvként mindennap használták. Ti. mert hogy ez profanizálná a nyelvet. (Ami be is következett, pl. a chásmál, ami eredetileg egy misztikus és sokféleképpen magyarázott kifejezés, a modern héberben egyszerűen annyit jelent, hogy elektromosság.)

És ez még az eredeti témához is kapcsolódik, mert a héber kézírás nem folyóírás, ezért sokkal könnyebb elolvasni... érdemes összehasonlítani egy párszáz éves kézzel írt héber szöveget (most nem az írnoki írásra gondolok, ami tképp 'nyomtatott betűk' kézzel írva, hanem erre - en.wikipedia.org/wiki/Cursive_Hebrew ) egy párszáz éves kézzel írt latin betűs szöveggel, sokkal könnyebb vele az ember dolga, mert tök egyértelműen elkülönülnek a betűk.

+ apróság: Vietnamban amikor a kínai alapú írásról átálltak a latin betűkre, az tényleg probléma volt, hogy a régi családi dokumentumokat az új generáció már nem tudta elolvasni. De emiatt nem váltottak vissza...

12 éve 2011. július 25. 07:35
32 elhe taifin

Vége a civilizációnak

2823.lattilad.org/

12 éve 2011. július 25. 09:10
33 Fejes László (nyest.hu)

@elhe taifin: Valóban, a weblapszerkesztést és a tipográfiai alapismereteket is tanítani kellene.

12 éve 2011. július 25. 09:26
34 El Mexicano

@Fejes László (nyest.hu): Hát igen, végül is értelmezés kérdése, csak nem mindegy, mi az ok és mi az okozat. :)

A többivel egyetértek (végül is ezt próbáltam én is magyarázni Roland2-nek, amikor azt mondtam, hogy "tökéletesen kellene beszélni", ami csak úgy lehet, ha rengeteget tudunk róla).

12 éve 2011. július 25. 11:10
35 elhe taifin
12 éve 2011. július 25. 20:05
36 bloggerman77

Reggel a tv2 Mokkában is ez volt a téma... csak nem olvassák ott is a nyest.hu-t? :)))