Újabb viharos események a nyelvvizsgapiacon
Visszatér a telc, ami jó hír, sőt: váratlanul egy újabb nyelvvizsga is megjelent a piacon, ami szintén jó hír… lenne, ha nem merülne fel annyi probléma az új nyelvvizsgával kapcsolatban. Nyelvvizsgakörképünk kiegészítése néhány egészen hajmeresztő furcsasággal.
Újra lesz telc – kaptuk a hírt, és természetesen úgy döntöttünk, tovább is adjuk ezt, ha már alig két hónapja megjelent vizsgakörképünkben beszámoltunk arról, hogy a népszerű, német tulajdonú vizsgarendszer – pillanatnyilag – nem elérhető a piacon. Találtunk viszont furcsaságot is – olyasmit, amikre a 2020-as sajnálatos felsőoktatási nyelvvizsga-követelmény árnyékában kimondottan fontos lenne odafigyelni.
Játszd újra, telc!
Először is a jó hír: Zsakay Gábor, a telc Hungary Nonprofit Kft. – a telc nemzetközi nyelvvizsgarendszer magyarországi jogtulajdonosának – ügyvezető igazgatója megkeresésünkre elmondta, hogy igen, valóban újraindul a népszerű, kommunikációalapú vizsgarendszer. Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgázási Akkreditációs Központja (NYAK) ugyanis akkreditálta a TIT-tel történő szakítás után újjáéledő központ vizsgarendszerét, így elvileg már nincs akadálya annak, hogy rövidesen újra telc-vizsgákat tehessünk Magyarországon.
Zsakay Gábor elmondta, hogy a telc vizsgák első éles tesztjére május 11-én kerül sor a London Stúdióban. Ezt követően azt remélik, hogy május 25-én már több vizsgahelyen is sor kerülhet az újabb vizsgára. Ez azon is múlik, mennyi időt vesz igénybe a további öt vizsgahely (Katedra Budapest, TIT Tatabánya, Akadémia Nyelviskola Esztergom, Coventry Kecskemét, MNÁMK Baja, Rian 4 You Dunakeszi ) NYAK általi akkreditációja – a nyelvvizsgázásban részt vevő intézményeket ugyanis a központoknak külön akkreditálniuk kell. Az első két vizsgaidőpontban – az idő rövidsége miatt – egyelőre csak az angol B2-es szinten lehet majd vizsgázni.
A telc-nél ezután nyári szünet lesz – a szünet persze csak a vizsgázóknak az, mert ez alatt az idő alatt további húsz vizsgahely akkreditációját tervezik elvégezni –, majd augusztusban indul be a nagyüzem – ekkortól a tervek szerint már elérhető lesz a B1, B2 és a C1-es szint, német és angol nyelveken egyaránt.
Megújul a telc online jelenléte is. Zsakay elmondta, hogy a vizsgaközpont hivatalos honlapja új címen érhető el rövidesen – ez pedig a www.telcvizsga.hu lesz. További érdekesség, hogy a telc nem áll itt meg, hanem egy online nyelvvizsga bevezetését is tervezi.
Ha már erre jártunk, rákérdeztünk Zsakay Gábornál, el tudná-e képzelni, hogy a telc havonta 15-20 vizsgaidőpontot hirdetne meg? Kérdésünkre kifejtette, hogy egy ilyen sűrű vizsganaptárhoz nagyon nagy vizsgafejlesztési és adminisztrációs kapacitásra lenne szükség – ennek a feltételei viszont korlátozottak, hiszen csak egy bizonyos számú, tesztek fejlesztéséhez valóban értő szakembergárda áll rendelkezésre Magyarországon. És persze, nemcsak a szakemberek korlátozott számával van baj, hanem (főleg!) ennek magas költségével. Zsakay elmondta, nem tudja elképzelni, hogy lehetne ennyi fejlesztést kifizetni, annak költségeit kigazdálkodni.
Hogy hogyan merült fel bennünk ez a kérdés? Máris elmondjuk.
The new kid on the block: iTolc
A kormány – sajnálatos módon – nem hajlik arra, hogy eltörölje vagy felfüggessze azt a számtalan szakmai szervezet, szakszervezet által határozottan kritizált intézkedést, ami 2020-tól előfeltételként írja elő a felsőoktatásba felvételizők számára egy B2-es nyelvvizsga meglétét. Arról, hogy ez a követelmény kvázi teljesíthetetlen a magyar középiskolák többségében, és hogy milyen aggályos mindez az oktatáshoz való hozzáférés szempontjából, már mi is többször írtunk a nyesten.
Ilyen szemmel nézve ezért is jó hír, ha azt látjuk, a nyelvvizsgapiac is színesedik. A telc-cel kapcsolatos híreket böngészve vettük észre, hogy a Katedra Nyelviskola bejelentette egy új nyelvvizsga, az iTOLC elindítását. Csakhogy jobban megvizsgálva az egyébként kitűnő oktatási-szakmai tevékenységet folytató Katedra új vizsgáját, egészen furcsa, sőt, helyenként hajmeresztő részletekre is bukkantunk. Ezeket pedig – éppen a nyelvvizsga-követelmény miatt kiszolgáltatott fiatalok tízezreire való tekintettel – érdemes lenne mielőbb orvosolni.
Mindig izgalmas hír, ha valaki számítógépes vizsgával jelentkezik – az iTOLC is ezt ígéri magáról – azonban azt jó tudni, nem arról van szó, hogy leülünk a gépünk elé otthon és megcsináljuk a vizsgát. Azaz a piacon megtalálható számítógépes – vagy online – nyelvvizsgák valamennyi esetben annyiban számítógépesek, hogy a vizsgaközpontban, egy gép előtt ülve, gépelve végezhetjük el a feladatokat, nem pedig tesztpapírokon.
A furcsaságok sora nem is itt, hanem inkább ott kezdődik, hogy az iTOLC az indulás utáni első hónapra nem kevesebb, mint 15 vizsgaidőpontot hirdetett meg csak angol B2-es szinten (további 4-4-et német B2 és angol C1, illetve kettőt német C1 szinten). Ezzel kapcsolatban fontos tudni, hogy a különböző időpontokban megrendezett azonos típusú nyelvvizsgáknál előírás, hogy egy-egy feladatot, egy éven belül csak egy vizsgán használhat a központ – ezzel azt biztosítják, hogy mindenki egyenlő esélyekkel indulhasson a vizsgákon, ne derüljenek ki a kérdések a későbbi vizsgázók számára. Azaz minden egyes időpontra teljesen egyedi tesztlapot kell biztosítania a vizsgát szervező vizsgaközpontnak – újrafelhasználni a régi teszteket nem szabad.
Ezeknek a vizsgalapoknak a kidolgozása viszont egyáltalán nem pimf kis feladat: az egyes részkészségek mérése kidolgozott és előre engedélyeztetett (akkreditált) szempontrendszer szerint történik, létrehozásukban egy komoly, sokszereplős stáb vesz részt. Azaz egy olyan vizsgarendszer, ami képes ennyi vizsgaidőpontra tesztsorokat termelni, rettenetesen költséges – nem beszélve arról, hogy mennyivel több a hibalehetőség, ha ilyen nagy mennyiségű vizsgát próbálnak meg ledarálni ennyire rövid idő alatt. Nem véletlen, hogy a hazánkban már évtizedek óta működő, nagy vizsgaközpontok egy teljes év alatt sem rendeznek annyi vizsgát, mint amennyit az újonc iTOLC működése első hónapjára meghirdetett.
A barátod egy kutya
Az oldalon található – általunk komolyabban megvizsgált – három próbatesztsor (angol B1, B2 és C1) sajnos megerősíti a gyanakvásunkat. Már első látásra is annyi hiba, furcsaság szerepelt benne, hogy felmerül a kérdés: látta-e ezt egyáltalán anyanyelvi beszélő, nyelvi lektor? A hibák többsége nem csupán gondatlan kapkodásból eredő, egyszerű helyesírási hiba, elgépelés, hanem komoly nyelvi-logikai hibák is szerepelnek a vizsgasorokon. A közzétett vizsgateszteket átnézve helyenként még az is kétségesnek tűnik, hogy a feladat megfogalmazása vajon eléri-e a vizsgázótól elvárt nyelvi szintet.
A fentiek miatt megkértünk néhány, nyelvvizsga-felkészítésben kimondottan járatos angoltanárt, nézzék át a kedvünkért a három kérdéssort. A visszajelzésekben nagyon sok hibát találtak, összesen több mint 100 helyen jeleztek konkrét vagy véleményes problémát – ami komolyan elgondolkoztatja még a laikust is, hogy vajon átestek-e ezek a tesztek az akkreditált nyelvvizsgáktól elvárt, igen szigorú minőségbiztosítási folyamaton.
A nyelvvizsga-követelmény miatt amúgy is megszoruló diákok számára kiemelkedően fontos, hogy a tesztelés színvonala ne zuhanjon egy új vizsgarendszer belépésével, vagy egy, a bevezetésre időzített és marketingcélok által vezérelt nyelvvizsga-dömping miatt. Lehet, talán érdemesebb lenne kevesebb vizsgaidőponttal, de jobban és alaposabban átnézett tesztsorokkal indítani az új rendszert. Ahogy az egyik, a tesztet átnéző tanár fogalmazott: „A súlyos hibáktól terhelt, angoltalan szövegek egy vizsgafeladatban azért különösen aggasztók és károsak, mert a tanulók százainak, ezreinek adnak így hibás nyelvi mintát… Ezért tart sok hónapig vagy akár egy évig is egy-egy bemért, sokszorosan ellenőrzött vizsgateszt elkészítése.”
A rengeteg megjelölt, problémás részből elég nehéz válogatni. Az alábbiakban következzék néhány önkényesen kiragadott példa:
B2-angol: Már a feladatleírásokban is találni bizonytalanságokat – sajnos nagyon sokat. Ebben a kontextusban nem jó a deskriptív jellegű simple present használata – lehetett volna future simple (You will read…), vagy egyszerű felszólító mód (Read…), de ez a megoldás legalábbis biceg.
B2-angol: Ismét egy bicegő megfogalmazás. Helyesen: …congratulate them, netán say congratulations.
B2-angol: Elgépelés vagy nyelvi hiba? A vizsgázótól ezért pontlevonás járna. Helyesen: … a lot of boxes.
B2-angol: Elgépelést is bőven találni. (Helyesen: corner).
B2-angol: …which leads to. Az egyeztetés hiánya bizony szintén elfogadhatatlan egy B2-es nyelvvizsgán – pláne a vizsgáztatótól.
B2-angol: No students or couples please. Ez egyébként vizsgázóktól is elvárható nyelvhasználati kompetencia a B2-es szinten.
B2-angol: Gyakoriak a vesszőhibák is…
C1-angol: A C1-es angolban is bőven vannak furcsaságok (talán így lehetne ráncba szedni a mondatot: of the changing climate)
C1-angol: A barátod egy házikedvenc. (Helyesen: your friend’s pet.)
C1-angol: Az ilyen hibák egy első javítási körben előugranának – meglepő egy kezdő szintű nyelvi hibát látni egy C1-es tesztben… (helyesen: Student needs are the starting off point for…)
B1-angol: A B1-es tesztben is sok hiba ugrik elő, első átfutásra is (helyesen: it took me a few… illetve saves money).
B1-angol: Helyesen: …commit to leaving it…
B1-angol: Természetesen van olyan, hogy John mellet növeszt. Söt olyan kontextus is elképzelhető, hogy John összefüggésében is használható a breast szó (pl. ha sajnálatos módon mellrákja van, ami férfiaknál is előfordulhat). Abban az összefüggésben, amiben a tesztkérdésben olvasható, azonban szinte biztosan nem egy John kerekded melleire varrt tetoválásról van szó, valószínű, hogy a chest lesz az a kifejezés, amit a tesztíró kereshetett.
@Irgun Baklav: Szerintem ez nem csak az angolnál van így, hanem általában a magyar idegennyelv-oktatásban, csak ugye a többi nyelvvel nem sokat foglalkoznak. (Spanyolkönyvekben is pl. nem ritkák a nyelvtanilag hibás példamondatok, és persze ugyanezeket kérik számon a nyelvvizsgán is.)
Régóta mondom (és nálam okosabbak is mondják), hogy az alapvető probléma a magyar nyelvoktatásban, hogy egy nem létező nyelvre tanítják meg a diákokat, és azt is kérik tőlük számon a nyelvvizsgán. Egy olyan nyelvre, ami csak a tankönyvírók agyában létezik, mert a valóságban senki sem (úgy) használja. Regényeket lehetne erről írni. (A véleményemet itt fejtettem ki részletesebben: www.elmexicano.hu/2019/05/hagyomanyos-nyelvoktatas-problemai.html )
Az ilyen nyelvtani-mondattani tesztekkel ráadásul eleve az a probléma, hogy nagyon nehéz olyan mondatokat kitalálni, amelyeknek kizárólag egy helyes megoldásuk van. Egyszer poénból kitöltöttem egy spanyol nyelvtani tesztet, amelyet egyébként egy fizetős nyelvoktatási szolgáltatást kínáló nyelvtanár hirdetett meg "ingyenes szintfelmérés" címén. Nem tudom már, hány kérdés volt, de az értékelés szerint kettőt rontottam el. Az egyik jogos volt, benéztem, a másik viszont nem: mert az adott mondatban nyelvváltozattól függően két igeidőt is lehetett használni. Persze a tesztet összeállító csak az egyiket ismerte (el)...
Egy-egy Lgépelés a legjobb tesztekben is előfordulhat, de a nyelvtani hibák egy része azért enyhén ciki...