Új kutatások az indoeurópai őshazáról
Ismét biológusok kapcsolódtak be az őshaza kutatásába, de ezúttal nem pollenanalízisről van szó. Milyen módszerrel dolgoztak, és mire jutottak? A nyelvészek azt mondják, hogy nincs ki minden kerekük – vagy legalábbis valami hasonlót.
Az indoeurópai nyelvek közé tartoznak Európában a kelta, a germán, az újlatin és a balti és a szláv nyelvek, továbbá az albán, a görög, illetve Európa és Ázsia határán az örmény. Főként Ázsiában beszélik az iráni nyelveket (ide tartozik például a perzsa, a kurd, továbbá a részben Európában beszélt oszét), továbbá az indoárja nyelveket (túlnyomórészt India és Pakisztán területén, ide tartozik például a hindi/urdu.) Az indoeurópai nyelvcsaládnak vannak kihalt ágai is, mint például a Kisázsiában, a mai Törökország területén beszélt anatóliai nyelvek, illetve a valaha Belső-Ázsiában beszélt tokhár.
Az indoeurópai őshaza helyéről, azaz arról, hogy hol beszélték a ma indoeurópainak nevezett nyelvek ősét, régi vita folyik. Az egyik elképzelés szerint az alapnyelvet az úgynevezett dél-orosz sztyepén, azaz a mai Ukrajna területén és a Kaukázustól északra fekvő síkságokon beszélték i. e. 3500 körül és elterjedése a kerék és a kocsi feltalálásának köszönhetően terjedt el. Egy másik elképzelés szerint az alapnyelvet jóval korábban, i. e. 7500 és 6000 között beszélhették Anatóliában, és sikeressége egy mezőgazdasági forradalomnak, a földművelésnek köszönhető.
(Forrás: Wikimedia Commons / Hayden120 / CC BY-SA 3.0)
A vitába ezúttal biológusok szálltak be az új-zélandi Aucklandi Egyetemen dolgozó Quentin Atkinson vezetésével. Módszerük számítógépes statisztikára épül. Lényege a következő.
Atkinson és kollégái 83 mai nyelvből és 20 korábbi nyelvállapot alapszókincséből vettek mintákat. Csak azokat vették figyelembe, melyek minden bizonnyal alapnyelvi eredetűek, a kölcsönzéseket kizárták. Azt, hogy egy-egy alapnyelvi szó az adott nyelvben fennmaradt-e, vagy sem, 0-val vagy 1-gyel jelölték: így minden nyelvet egy hosszú számsor jellemzett. Minden nyelvhez időt és földrajzi elhelyezkedést is rendeltek: a maiakhoz azt, ahol ma beszélik őket, a régebbiekhez azt, amikortól és ahonnan nyelvemlékeik származnak. Ezek képezték a fa leveleit, azaz egy gráf végpontjait.
Ezek után egy Monte Carlo Markov-láncnak nevezett matematikai modell segítségével megpróbálták meghatározni, hogy miként alakulhattak ki a mai nyelvek – pontosabban azt, hogy hogyan rendezhetőek a leglogikusabb gráfba az adott számsorok. Mivel egy-egy szó a nyelvekből csak kiveszhet, nem jelenhet meg, a nyelvek története során az adott számsorokban csak az 1-esek cserélődhetnek le nullára. Ha egy nyelvállapotban egy szó lenullázódik, az összes származéknyelvben nulla lesz. Azok a nyelvek, amelyekben hasonló helyen vannak a nullák, nagy valószínűséggel összetartoznak.
Ez a módszer nem rossz kiindulópont a nyelvek rokonságának megállapításához. Ugyanakkor észre kell venni, hogy kissé egyoldalú. Először is, kizárólag a szókincsre összpontosít, a nyelvtan és a hangtan változásait figyelmen kívül hagyja. A szókincsen belül csak a veszteségeket veszi figyelembe, az újításokat nem. Helyes az a kiindulópontja, hogy nem a hasonló, hanem a rokonítható szavakat veszi figyelembe – azonban annak megállapításához, hogy mely szavak rokoníthatóak, már kell elképzelésünknek lennie a nyelvek történetéről, ezen belül rokonsági viszonyaikról is. Ezek az elképzeléseink befolyásolják, hova kerül 0, hova 1, tehát befolyásolják a végeredményt is. Szó sem lehet tehát arról, hogy a „nyers adatok” által sugallt megoldásokra gondoljunk.
Természetesen bonyolult matematikai modellre van szükség a hasonlóságok megállapításához, hiszen a szavak egymástól függetlenül is nullázódhatnak. Az azonban kevéssé valószínű, hogy két teljesen utat bejáró nyelvből ugyanazok a szavak vesszenek el. A matematikai modellt bonyolult számítógépes eljárással során alkalmazzák: először véletlenszerűen rendezik össze a nyelveket, majd az így kialakult gráfot véletlenszerűen módosítgatják, ellenőrizve, hogy van-e jobb megoldás is. Sok-sok próbálkozás (milliós nagyságrendű módosítás!) után már úgy tűnik, nincs értelme a további módosítási kísérleteknek: ezt az állapotot tekintik végeredménynek.
A kutatások eredménye azt mutatta, hogy az indoeurópai őshaza Anatóliában, és nem a dél-orosz sztyeppéken volt. Arról azonban nem szólnak a források, hogy földrajzilag pontosan hogyan határolták be a nyelvek helyét. Míg ugyanis a fenti módszer többé-kevésbé jónak tűnik a nyelvek rokonsági viszonyai közötti meghatározásra, aligha hihető, hogy a nyelvet beszélő közösségek helyéről is ilyen bizonyossággal mondhat valamit – hiszen a beszélőközösségek bármikor vándorolhatnak. Ha a fenti animációt alaposabban végignézzük, az a meglepetés érhet minket, hogy pl. 1000 környékén sem Hispániába, sem Kijev környékére nem terjedtek ki az indoeurópai nyelvek. Sőt, az utolsó kockán, 1974-ben a vándorlások még csak Moszkva felé tartanak – valójában erre az időre az orosz bőven kiterjedt már Kamcsatkáig.
Ha a módszerből indulunk ki, akkor azt látjuk, hogy az adott nyelveket ahhoz a helyszínhez kötik, ahonnan a nyelvemlékek származnak. Márpedig a legrégebbi nyelvemlékek az i. e. 20. századból Anatóliából, illetve Északnyugat-Indiából származnak, a dél-orosz sztyeppékről ilyenek nem maradtak fenn. Azt viszont tudjuk, hogy ezen a területen is beszéltek iráni nyelveket: erre többek között a finnugor nyelvek iráni jövevényszavai szolgáltatnak bizonyítékot. A hely meghatározásához tehát nem elég a nyelvemlékekből kiindulni.
(Forrás: Wikimedia Commons / Gryffindor)
A kritikusok felróják azt is, hogy az anatólai őshazára vonatkozó elképzelés nem magyaráz meg bizonyos tényeket. Nevezetesen azt, hogy az indoeurópai alapnyelvben már megvoltak olyan szavak, mint a ’kerék’, ’tengely’, ’kocsirúd’, ’járművön utazik vagy szállít’. Ha az indoeurópai nyelvek Anatóliából és jóval a kerék feltalálása előtt terjedtek volna szét, ezek a szavak nem lehetnének közös eredetűek az indoeurópai nyelvekben.
Források
The place and time of Proto-Indo-European: Another round
The Indo-European Lexical Cognacy Database
Family Tree of Languages Has Roots in Anatolia, Biologists Say
Egyéb olvasmányok
Mapping the origins and expansion of the Indo-European language family (kizárólag előfizetéssel)
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (43):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Sultanus Constantinus: 10-re..
A közös őst szerintem többesszámba kéne tenni..
-Valójában genetikai tekintetben sem egy őstől származunk, hanem nagyon soktól, amennyiben "emberről" van szó....
Ha egy ősre gondolunk (ami persze valószínűleg igaz), akkor olyan régre kell visszamenni, mikor még osztódással szaporodott az egysejtű..
-Nyelvi vonatkozásban is hasonló szerintem a helyzet, hiszen az "egységes emberi őskorban" úgy gondolom, hogy még mai értelemben vett beszélt nyelv nem létezett, csak annak "osztódásos kori" változata a mutogatás, és az érzelmi kitörésekből származó hangadások..
Az emberréválás későbbi szakaszában, mikor már sokféle ember volt (az alkalmazkodás eredményeként pl. fekete, sárga, fehér színű) helyileg "belakták" a világot, és mint ősapák és ősanyák elegen voltak ahhoz, hogy a belakott helyekre jellemző életvitelüknek megfelelő beszélt nyelveket fejlesszenek ki -amik akár családonként, később hordánként, stb. koncentrálódtak (a "kihalt" kisnyelvek pl. összeolvadtak nagyobb szókincsű, és fejlettebb nyelvvé "tömörültek")- szerintem ilyen alapon valóban létrejöhetett az un. "alapnyelv", ami viszont nem hiszem, hogy egységes lett volna, pl. a "kéz", a "láb", az "arc"- mint testrészek- vonatkozásában bizonyosan nem közös eredetről volna szó (pontosabban szerintem nem valószínű)..
-A fentiek alapján a "családfát" én egy nyelvenként önálló fának gondolom, aminek számtalan eredetű gyökere van, és ez a gyökér a föld fölötti fának a megjelenését, tulajdonságait, méretét, és korát is meghatározza, ami "visszatükrüzi" az eredetet teljességében..:)
@Fejes László (nyest.hu):
" Azért ne keverjük a dolgokat. Az uráli/finnugor őshaza kérdése valóban nem lezárt kérdés, de az a szókincsből egyértelmű, hogy a tajgaövezetben volt."
A szokincsbol az is egyertelmu hogy a szetvalas nagyon regen volt, a wiki mezolitikumot ir. Hol volt akkor a tajga?
"Recently these tree-like models have been challenged by the hypothesis of larger number of protolanguages giving a "comb" rather than a tree. The protolanguages would be Sami, (Baltic-)Finnic, Mordva, Mari, Permic, Magyar, Khanti, Mansi, and Samoyedic"
www.helsinki.fi/~tasalmin/kuzn.html
Errol mi a velemenyed?
@Fejes László (nyest.hu):
"Tkp. miért akkora hülyeség ezek alapján azt feltételezni, hogy az IE nyelvek a kerék feltalálásának köszönhetően terjedtek el?"
Azert mert szerintem eroltetett. Nem latom mi bizonyitana hogy a sztyeppei kerekes nep PIE lett volna. Lehetseges hogy a "PIE nyelvuek" Anatoliaban vagy a Balkanon vagy a Baltikumban ellestek a kereket a sztyeppei finnugor vagy arami vagy X nyelvu neptol mielott szetvaltak es azert van ra kozos szavuk. Vagy feltalaltak sajat maguk barhol mashol eltek volna.
"Az IE nyelvekben közös eredetű a kerék és a szemantikai mezejébe tartozó szavak. "
Ez nem igaz a finnugor nyelvekre is?
PS. Nekem ugy tunik hogy a finneknel a "kerék" szo ugyanugy kepzodott mint a magyarban. Szemantikailag tokeletesen beleillenek az illeto nyelvekbe. De eddig seholsem hallottam hogy a finnugor nyelvek a kerek segitsegevel terjedtek volna el..
PS. en.wiktionary.org/wiki/wheel
Innen sok hasonlit a magyarhoz es finnhez, nem rokonok? Nem lehet hogy az IE-k a finnugoroktol kolcsonzotek? Melyik illik jobban szemantikailag az illeto nyelvbe: a magyarban a "kerek" vagy az angolban a "wheel" vagy a "circle"?
@Sigmoid: Azért ne keverjük a dolgokat. Az uráli/finnugor őshaza kérdése valóban nem lezárt kérdés, de az a szókincsből egyértelmű, hogy a tajgaövezetben volt. Lehet, hogy átnyúlt az erdős sztyeppére is, de számunkra most az a lényeg, hogy mindenképpen jóval északabbra volt a Kaukázustól, tehát az irániaknak a Kaukázustól északra kellett lenniük. Ez azért jelentősen más bizonyosság, mint hogy egy konkrét sírban milyen anyanyelvű ember fekszik.
@nemtulnehez: „az IE nyelveszek maniaja a kerekkel” A régészeti feltárások egyértelműen azt mutatják, hogy a kerék feltalálásával a sztyeppén erős expanzió volt. Az IE nyelvekben közös eredetű a kerék és a szemantikai mezejébe tartozó szavak. Tkp. miért akkora hülyeség ezek alapján azt feltételezni, hogy az IE nyelvek a kerék feltalálásának köszönhetően terjedtek el?
@Sigmoid: En is igy gondolom. Sok "tudos" viszont nem.. a Volga-Urali avagy Sziberiai finnugor oshaza, az IE nyelveszek maniaja a kerekkel, regeszeti kulturaknak nyelvekkel valo azonositasa, ujabban genek nyelvekkel valo ad-hoc azonositasa.. nem igazan gyoznek meg.
@nemtulnehez: Jah, ez a róka fogta csuka esete.
A nyelvészet és a régészet egymást kergeti, és hacsak nem kerülnek elő de facto írott nyelvemlékek, minden csak találgatás.
A "finnugor temetkezési hely" lakói lehet hogy igazából nem is finnugor nyelvet beszéltek. A csontvázak és a cserépedények nem beszélnek semmilyen nyelven tudniillik.
A finnugor nyelveket visszakövetve összehasonlító nyelvészettel eljuthatunk egy finnugor ősnyelvig, de ez a földrajzról keveset (semmit) nem mond el, kis túlzással az sem kizárt hogy az "uráli őshaza" a brit szigeteken volt.
@Fejes László (nyest.hu):
"..a finnugor alapnyelvben vannak iráni jövevényszavak, tehát sokkal északabbra is ott kellett lenniük.."
Felteve ha az oshazak tenyleg ott voltak ahol elkepzelitek.
@suburru: Sajnos - mint látszik - kissé gondban vagyok a fogalmazással, de úgy látom, hogy mégis azon az állásponton vagy, mint én :)) (A többi kritikát illetően pedig csak azokat hoztam fel, amelyekkel a "messzi őshazát" próbálták alátámasztani. A zikkuratok és a Gilgames-eposz például ilyen volt. Pont a te érveid miatt nem lehetséges és nem utal rá semmi, hogy a Kaukázusból származnak. Teljes mértékben egyetértek tehát veled).
@Pierre de La Croix: Újra visszaolvastam, kifejezetten azt írtad: "A sumérok egyik legendája pedig azt állítja..." A "mítoszkomplexummal" pedig óvatosabban: Gilgames Meszú-hegy alatti útja akkád, és nem sumer, a zikkuratuk nem régebbiek a 3. évezred 2. felénél, és egyetlen szöveg sem utal arra, h bmi közük lenne bmilyen hegyhez. Különben is, az, h néhány az eposzaikban szerepelnek hegyek, nem meglepő, mivel közel van a Zagrosz, de az itt lakók (még lehet, h nem sumereknek hívták magukat) legkésőbb az Uruk-expanzió időszakában eljutottak É-Szíriába is, az Amanus- és Libanon-hg-hez.
Őshazát akkor lenne értelme keresni, ha az írott v a régészeti anyagban lenne bmi nyoma annak, h a sumerek elődei máshonnan érkeztek, erre azonban semmi nem utal. De kicsit elkanyarodtunk a bejegyzés témájától, ezért vissza oda:
@LA: Hettita eredetű szavak lehetnek az IE-nyelvekben, még több olyan IE szó van, ami a hettitában és a maiakban is megvan. Akkád eredetű szó is ismert, ilyen a magyarban is létező dragomán (akkád targumannu, tolmács, más kérdés, h az akkádba talán egy anatóliai IE nyelvből került), de kérlek, mondj egyetlen sumer eredetű szót, amely jelen van a mai IE-nyelvekben, és nem a 19-20. sz-ban, a felfedezések következtében került bele a szaknyelvbe (pl. enszi, lugal).
Általában: látok némi keveredést az "anatóliai nyelvek" kifejezés kapcsán. Van egy ilyen nyelvcsoport az IE nyelveken belül (pl. hettita, luwi, palai), de itt mintha földrajzi értelemben is használnák a kifejezést, így viszont nem mindegyik anatóliai nyelv IE, pl. a hatti nem!
@LA: „Én a tényekből indulok ki, nem protonyelvi légvárakból. Anatóliában megjelent egy IE nyelvcsoport, amelynek peremterületein hamarosan ismertté váltak más IE-nyelvek is, valamint a hurro-urartui nyelvek és a kartvéli nyelvek. Ez a történeti tény.” Ha nem is értek veled egyet, azt még el tudnám fogadni, hogy szkeptikus vagy a nyelvtörténeti módszertannal szemben. Csak azt nem értem, hogy ha szerinted az indoeurópai alapnyelv légvár, akkor milyen alapon beszélsz indoeurópai nyelvekről, ill. indoeurópai őshazáról?
@Pierre de La Croix: A kisdedóvót úgy értve, hogy én azt mondom, hogy igen, levezethető, te pedig azt, hogy nem. (Mondjuk én Mezopotámiának tartom annak határvidékeit és széleit is, amelyet a Natúf-kultúrát követő régészeti leletek alapján levezethetőek egymásból, és ezek kapcsolódása a sumér kultúrához nyilvánvaló).
@LA: Ne menjünk le "kisdedóvóba", de igen, a mezopotámiai kultúrák levezethetőek egyes vonalban egymástól, egészen a Natúf-kultúrától kezdve.
Az igaz, hogy a klasszikus sumér területek később települtek be (de hangsúlyoznom kell, hogy igen kevés kutatást végeztek ebben az ügyben: egyrészt mert ez a felsőbb rétegek pusztulásával jártak volna, de Dél-Irak sem a 20- század elején, sem napjainkban nem volt egy biztos hely erre). Azért felhívnám a figyelmet arra, hogy a klasszikus sumér kultúra területe igen fiatal földrajzi következmény, amely a Perzsa-öböl - máig tartó - feltöltődésével jött létre. Nem azt állítottam, hogy a sumérok "őshonosak" ezen a területen (a mai mocsári arabok élete mutatja, hogy mennyire nehéz egy ilyen környezetben élni), hiszen az valószínű, hogy nem sokkal az első leletek megérkezése előtt érkeztek ide (pl.: Eriduba), amikor a mocsár eléggé kiszáradt a földműveléshez. Ilyen szempontból tényleg nincsen folytonosság, hiszen - ahogy most ismerjük - korábban nem, vagy csak időszakosan éltek itt emberek, amelyek nyomai már nem találhatóak meg. Amit állítok, hogy nem "messziről" érkeztek ide (Pl.: Kaukázus), hanem a környező területekről, amelyek kultúráját és gazdálkodását jól ismerjük. A sumér kultúra tehát ezek "leszármazottja", amit a régészet sok tényező esetén bizonyított (lásd: írás kialakulása, termesztett termények stb). Tehát pusztán annyi történt, hogy - a klíma változásai vagy a demográfiai nyomás miatt, a két nagy folyó feltöltődését követve - ékeztek el a klasszikus sumér városállamok területére. Tehát a sumér kultúra levezethető helyi előzményekből (ha nem szűkítjük le pusztán az ismert városállamok területére), vagyis nem pusztán a semmiből vagy messziről érkezett.
Lásd: Michael Roaf: A Mezopotámiai Világ Atlasza.
@Fejes László (nyest.hu): Természetesen nem gondolom azt, hogy írás nélküli régészeti kultúrákat nyelvekkel lehet azonosítani. Sőt, azt kell mondjam, ezzel a nyelvészek próbálkoznak. Én a tényekből indulok ki, nem protonyelvi légvárakból. Anatóliában megjelent egy IE nyelvcsoport, amelynek peremterületein hamarosan ismertté váltak más IE-nyelvek is, valamint a hurro-urartui nyelvek és a kartvéli nyelvek. Ez a történeti tény.
Mindezek miatt egyáltalán nem tartom meglepőnek, hogy a nosztratikus elmélet még tágabb rokonságokat tárt fel, bár ezeket természetesen a nyelvészek többsége elutasítja.
A FU-nyelvek iráni eredetű szavai sok úton-módon kerülhettek ide. Hozzá kell tennem, hogy természetesen sumer, akkád és hettita eredetű szavak is vannak - nem csak a FU-ban, de az IE-ben is -, de ennek megvitatása sem tartozik az IE nyelvtörténetbe.
@Pierre de La Croix: A keveredés nem nálam van. A sumerek őshazalegendái (ld. KUR, HURSAG, stb) hegyvidékekről szólnak, és a sumer kultúra nem vezethető le helyi előzményekből. Elég csak arra gondolni, hogy a földművelés öntözéses formája nem egyik napról a másikra kitalált dolog. A földművelést esőztető földműveléssel kezdték, ami Mezopotámiában lehetetlen. Már földművelőknek kellett lenniük azoknak, akik Mezopotámiában jobb híján öntözni kezdték földjeiket. Az pedig, hogy sumerek honnan érkeztek, az IE-kérdést a legcsekélyebb mértékben sem befolyásolja.
Olvastam egyetsmást Renfrew-től. De épp hogy nem értek vele egyet. Az Anatólia felé mutató érvek miatt többen próbálták Anatóliába tenni az IE őshazát, de mivel a nyelvészet már délibábos messzeségekben jár a protonyelvek rekonstruálásával, az i. e. II. évezred elképzelhetetlen számukra. Ugyanakkor az anatóliai nyelvek problémája valós, amit például az indo-hettita hipotézis is mutat, bár azzal se nagyon tudok egyetérteni.
@suburru: Nem egy legendáról volt szó, hanem inkább egyfajta "mítoszkomplexumról" (ha jól használom ezt a kifejezést): azaz sok történetben bukkan fel egy-egy "hegy" (például a Gilgames-eposzban, amikor a címszereplő meglátogatja az özönvíz túlélőjét, Úm-napistit). Igaz, hogy mindegyik eléggé szimbolikusan írja le ezt (Úm-napisti lakhelye mint az első emberek lakhelye is említve van). Ezekből rekonstruálták a régi sumérok mitikus "világtérképét") (középen egy nagy hegy, alatta a föld alatti vizek stb.).
Ebből - illetve a zikkuratokból (a mitikus "Őshegy" földi megtestesülésének, azaz az istenek lakhelyének tartva) - a múlt század (elején, közepén) arra következtettek, hogy mindez annak nyoma, hogy maguk a sumérok is bevándorlók voltak Mezopotámiába. Ehhez rendelkezésükre álltak a térség történetéből későbbről ismert és jól alátámasztott analógiák is (pl.: akkádok, arámiak stb.).
Ez az akkor ismert régészeti leleteknek nem is mondott annyira ellent, bár azért a mitológiai források megbízhatatlanságára már ekkor fel kellett volna figyelniük: az "Őshegyet" ugyanis - ahol egyáltalán így szerepelt - Eridu környékére tették, ahol hegy természetesen a mítoszok keletkezésénél sem volt, de kiemelt helyét a sumér "kultúra" - le kell szögezni: semmilyen azonosságtudat sem volt a városállamok között - kialakulásában a mítoszok és régészeti leletek is alátámasztják. Ma már úgy tartják, hogy az "őshegy" inkább az eridui Enki-zikkuratot takarhatja. (Mj.: a "bibliai régészet" jelensége - lásd Babilonban az "özönvíz" nyomait - és jelentősége - sok feltárásra nem kerülhetett volna sor, különösen a 20. század elején, finanszírozási gondok miatt - közismert: az "Őshegy"-elméletet nagyban inspirálta a Biblia. Lásd.: "Bábel-tornya").
Nyelvészetileg annyiban érdekes ez az egész, hogy ezt azzal próbálták alátámasztani, hogy a sumérok a Kaukázusból érkeztek és nyelvüket a kaukázusi nyelvcsaládba sorolták (Ne menjünk bele most, hogy a kaukázusi nyelvcsalád pusztán területi értelemben használható és sok, egymással, de más nyelvcsaládba sem sorolható nyelvet értünk alatta).