Új helyesírás-ellenőrző LibreOffice-hoz
Megjelent a LibreOffice-hoz készített magyar nyelvi ellenőrző új kiadása. Az eszköz számos lehetőséggel, funkcióval bővült, ezek közül néhányat a köztársasági elnök és a kormány tevékenysége ihletett.
A LibreOffice-fejlesztők magyar oldalán olvasható bejelentés szerint az új verzióban több funkció érhető el. ezek közül az egyik legérdekesebb, hogy a magyar szövegben található angolszász mértékegységeket (Fahrenheit-fok, mérföld, yard, láb, hüvelyk, gallon stb.) képes átváltani SI-mértékegységekre, sőt, még a toldalékolást is helyesen módosítja.
(Forrás: libreoffice.hu)
A cikk hosszasan tárgyalja, hogy a ferihegyi repülőtér jogszabályban rögzített neve, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér több hibát is tartalmaz. Ennek kapcsán a cikk hosszan fejtegeti a repülőtér névváltoztatásának történetét: erről mi is többször írtunk. Az sajnos nem derül ki, hogy az ellenőrző a jogszabályban rögzített, vagy a helyesírási szabályzatnak megfelelő változatot fogadja-e el helyesnek.
Körültekintés
A helyesírás-ellenőrzés alapja a szavak morfológiai (alaktani) elemzése: ennek lényege, hogy az ellenőrző mélyében egy olyan program áll, mely képes felismerni a szavak különböző alakjait. Legegyszerűbb esetben csak azt kell eldöntenie, hogy a szóalak létezik-e vagy sem: ha nem tudja elemezni, hibásnak jelöli, ha tudja, helyesnek fogadja el. Ezért van, hogy bizonyos helyesírási hibákat az ellenőrző sem tud kiküszöbölni: például hiába írunk helységet helyiség helyett, a morfológiai elemző csak azt vizsgálja, hogy a helység létező szó-e: mivel igen, ezért nem jelez hibát.
A mostani fejlesztések lehetővé teszik, hogy az ilyen hibák egy részét mégis kiszűrhessük. Így például a mássalhangzó + d-re végződő igealakok tárgyas ragozásának egyes szám második személyű, rövid felszólító módú alakja ugyanúgy hangzik, mint az egyes szám harmadik személyű, jelen idejű, kijelentő módú alakja – csak másképp írjuk őket: ő mond valamit – te mondd azt; ő küld valamit – te küldd azt; ő hord valamit – te hordd azt stb. Mivel a kiemelt igealakok mind helyesek, egy kevésbé kifinomult helyesírás-ellenőrző nem jelez hibát a Küld el a versed! mondatban sem. Az új helyesírás-ellenőrző azonban erre is képes.
Sajnos az nem derül ki, hogy az ellenőrző milyen eljárást követ, de feltételezhetjük, hogy elsősorban a tárgyat próbálja meg azonosítani. Ha a mondatban olyan tárgyat talál, amely mellett tárgyatlan ragozású szokott lenni az ige (valamit, valamit, semmit, senkit, akármit, mindent stb.) akkor a kijelentő módú alakot várja el, ha viszont olyat, amely mellett tárgyas (ezt, azt, mindet), akkor a felszólító módút. Ha a tárgy főnév, akkor azt kell megvizsgálni, hogy van-e rajta birtokos személyrag, ilyenkor ugyanis mindenképp határozott (Küldd el egy könyveteket!), egyébként elsősorban arra kell tekintettel lenni, hogy a főnév előtt áll-e határozott névelő: ha igen, akkor felszólító módú alakot kell várni (Küldd a könyvet!), ha nem, akkor kijelentőt (Küld (egy) könyvet). A dolgot bonyolítja, hogy a tárgy nincs mindig tárgyesettel jelölve (Hordd el magad! Küldd el a könyved!), ezért nehéz azonosítani (pl. a Küldd el magad! mondatban a magad nem a tárgy, és csak külön szerencse, hogy harmadik személyű alak mellett sem lehetne az.) Igencsak bonyolult a helyzet akkor, ha a mondatban nincs benne a tárgy: Küld majd számlát? – Küld. vagy Küldjem a számlát? – Küldd! Ebben az esetben részben lehet arra támaszkodni, hogy a felszólító mondat végén (szinte) mindig felkiáltójelnek kell állnia, ugyanakkor a kijelentő módú igét tartalmazó mondat is lehet felkiáltó. Magának a mondatnak az elemzése aligha segít olyan esetekben, mint a Pista azt mondta, hogy küld(d) – ilyenkor a tágabb szövegkörnyezet ismeretére lenne szükség. Feltételezhető, hogy ilyenkor az új ellenőrző sem működik tökéletesen.
Ezt a helyesírási problémát a köztársasági elnök újévi köszöntője állította a figyelem középpontjába, Schmitt Pál ugyanis tévesen idézte a magyar himnuszt Isten, áldd meg a magyart helyett Isten, áld meg a magyart-ot írt. A hírek szerint másik tévedésének, a Jó kedvel, bőséggel! javítása Jó kedvvel, bőséggel!-re sem jelent már gondot a LibreOffice-nak. E hiba javításakor az ellenőrző feltehetően arra épít, hogy ige előtt ritkán áll melléknév szótári alakban, illetve felismerheti, hogy a kedvvel és a bőséggel ugyanolyan esetben van.
Forrás
@peterbodo: Köszönjük, javítottuk.
Utolsó bekezdésben el van rejtve két elütés. Magas labda. Javítsátok :)