Szórványkonferenciát tartottak az erdélyi Belényesben
Az erdélyi szórványmagyarság számára az autonómia, valamint a pártok, a civil szervezetek és az egyházak összefogása szükséges a megmaradáshoz – olvasható abban az összefoglalóban, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei szervezete juttatott el az MTI-hez a Belényesben a hétvégén megtartott szórványkonferenciáról.
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy tízévente átlagosan 100 ezerrel csökken a romániai magyarság száma, és ez a folyamat elsősorban a diaszpórában állítandó meg, ahol kiemelt figyelmet kell fordítani az anyanyelven történő oktatásra – mondta előadásában az összefoglaló szerint Kántor Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkárságának főtanácsadója, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója. Szerinte a kisebbségben élő külhoni magyarság számára egyedül az autonómia lenne a megmaradás eszköze.
Bodó Barna politológus, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) Kárpát-medencei szórvány-albizottságának elnöke úgy fogalmazott, hogy „a szórvány a nemzet határa, éppen ezért kiemelt figyelmet érdemel. Az a nemzet, mely lemond szórványáról, saját magáról mond le”.
Mátis Jenő, az EMNT gazdasági szakbizottságának alelnöke az Új Széchenyi Terv mintájára összeállított Mikó Imre Terv vitairatát bemutatva arról beszélt, hogy a 2020-ig szóló terv szerint – amennyiben tartani lehet a meghatározott célkitűzéseket – Erdély gazdasági és kulturális értelemben egyaránt a „Kelet Svájcává”, és egyben Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnerévé válhat.
A megmaradáshoz az autonómia a kulcs – vélte a többi előadóval egyetértésben Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke. Szerinte dinamikájában kell tekinteni a szórványosodási folyamatot: akárcsak a hadszíntereken, a kisebbségi politikában sem elég védeni a pozíciókat, hanem törekedni kell arra, hogy a haladás érdekében időnként kitörjünk a korlátok közül és előre szaladjunk. Mint mondta, a 2010-es magyarországi kormányváltást követő expanzív nemzetpolitika változást hozott a romániai magyarság számára is, ennek köszönhetően szerencsésebb a csillagok állása Erdély felett. Toró T. Tibor szerint érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy milyen lehetőségek adottak ahhoz, hogy az egyházak átvegyék a szórványtelepüléseken a magyar elemi oktatást. A szórvány ügyét sürgősen depolitizálni kell, a pártoknak önmérsékletet kell gyakorolniuk és össze kell fogniuk a szórványtelepülések magyar gyermekeinek anyanyelvi oktatása érdekében – tette hozzá az EMNT ügyvezető elnöke.
Toró T. Tibor előadásában szükségesnek nevezte a támogatáspolitika, azon belül pedig az oktatási-nevelési támogatás átgondolását is. Kifejtette: a magyar kormány 5-6 milliárd forintot költ erre a célra, ami hatalmas összeg ahhoz képest, hogy nem vezet célra. „Az egy gyerek után járó 20 ezer forint nem oldja meg a problémákat az erdélyi magyar családokban, ezért át kell gondolni, hogyan lehet ezt a pénzt célszerűbben felhasználni” – jegyezte meg a politikus.
A jelenlévők politikai nézettől függetlenül szorgalmazták, hogy a konferenciának helyt adó térségnek szüksége van magyar kollégiumra akár köröstárkányi, akár belényesi központtal – olvasható az EMNT Bihar megyei szervezetének összefoglalójában.