Szita, szita péntek...

Divat-e szexuális tartalmat keresni a népdalokban, vagy ezek tényleg a szexről szólnak?

Olvasónk, aki a kalamajka1 álnév alatt rejtőzködik, nyelvészeti szakvéleményt szeretne egy népdallal kapcsolatban:

Az elmúlt napokban elgondolkoztam az alábbi népdal szövegén:

„Szita, szita péntek,
Szerelem csütörtök,
Dob szerda.”

Mi köze a szitának, a szerelemnek és a dobnak egymáshoz? Miért visszafelé sorolja a napokat?

Értem, hogy ez egy játékos szöveg, de nem annyira nonszensz, mint például az „ingyom, bingyom táliber, tutáliber máliber”. Valami jelentésének kell lennie.

Tudom, hogy manapság divat rejtett szexuális tartalmakat keresni minden népdalban, de ebben az esetben én inkább egy sámánének maradványát vélem felfedezni. Mi a nyelvész álláspontja erről?

Nem egészen világos, hogy olvasónk miért a nyelvész véleményére kíváncsi. Ahhoz, hogy a szöveget megfejtük, a népköltészet, a népi hitvilág, a népszokások, esetleg a sámánizmust kell jól ismerni, önmagában a szavak jelentése ehhez nem elegendő. Éppen ezért mi is inkább az ide vágó szakirodalomban próbáltuk megtalálni a választ.

Van olyan, aki olvasónkhoz hasonlóan sámánéneknek véli a daltöredéket, a magyar népköltészettel kapcsolatos szakirodalomban azonban ilyenre nem bukkantunk. Sokkal inkább jellemző az a felfogás, amit olvasónk eleve elvet: a dalban erotikus tartalmat vélnek felfedezni. Ezt támasztja alá, hogy a szövegrészlet mindig olyan környezetben bukkan fel, melynek eleve (sokkal nyilvánvalóbban) erotikus tartalma van.

Sajnos a szövegrészletről közelebbről semmit nem sikerült kiderítenünk. Szerepel az Érosz a folklórban című kötetben (szerkesztette Hoppál Mihály és Szepes Erika), de itt csupán a megelőző szövegrészletről esik szó:

Bújj, bújj, zöldág, zöld levelecske,
Nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta.
Nyisd ki, rózsám, kapudat,
Hadd kerüljem váradat, váradat

Ebben a részletben a vár és a kapu a nőt, a zöldág a férfit, a várkerülés pedig a közösülést jelképezi.

Bernáth Béla A szerelem titkos nyelvén című kötetében nem foglalkozik ezzel a szöveggel, de előkerül a szita (illetve a rosta), mint a női alsótest jelképe. Ilyen mondásokat idéz: megfordult már mind szitán, mind rostán ’sok nővel volt dolga’, kiköti a szitát/rostát, árulja/eladja a szitát ’(nő) erkölcstelen életet él’, felakasztotta a szitát a szegre ’közösült’, vén rosta ’vénasszony, „vén szatyor”’. A dobról külön nem szól, de megemlíti, hogy a síppal, dobbal, nádi hegedűvel sorban a nádi hegedű mindkét eleme (tehát a nád és a hegedű is) erotikus szimbólum. Ezt nem magyarázza, de utal a csirke csipog a nád alatt ’már látszik a terhesség’ mondásra, ill. arra, hogy a nád a tó partját borítja. (A hegedűt sem magyarázza, de ha a hegedülő mozgásra gondolunk, könnyen megérthető, hogy ez is a közösülés jelképe.) A dobról nem szól, de utal az egy dobot vernek mondásra. Ennek jelentését sem ő, sem az általa hivatkozott Dugonincs nem adják meg, Dugonitsnál az Egyenlőségek fejezetben szerepelnek, de nem világos, miféle egyenlőségről van szó.

Könnyen elképzelhető, hogy ez is erotikus szimbólum: egyfelől a dobverő lehet fallikus jelkép, másfelől az ütemes mozgás megint csak utalhat a közösülésre. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy népdalokban ez a motívum is egyértelműen erotikus események kapcsán jelenik meg: Dínom-dánom, dobot vernek, de szép kislányt öltöztetnek, jár a papucs jár, mindenfele jár. Az pedig, hogy a szövegrészletben explicit módon is ott a szerelem szó, megint csak erotikus tartalomra utal.

Kérdés még, mire utalnak a napok. Vargyas Lajos a Magyar néprajz V. Népköltészet kötetében a csütörtök és a szerelem gyakori együttes előfordulására hoz példákat, és sorait ezzel zárja:

És itt gondolnunk kell a gyermekdal szövegére, amiben a varázsló visszafelé-mondás lappang: „Szita-szita péntek, szerelem csütörtök, dob szerda.” Valami kapcsolata kell hogy legyen a csütörtöki napnak és a szerelemnek a nép szokásaiban! Erre is gondolni kellene a népszokás kutatóinak, mert a népköltészet tanúsága nagyon egyértelmű.

Mindezek alapján arra következtetünk, hogy ha pontosan nem is tudjuk megmondani, miről szól a szöveg, az egészen biztosnak látszik, hogy valamilyen erotikus tartalma van.

Kapcsolódó tartalmak:

• Szilva, kender, mogyoró – a népdalkincs erotikájáról
• Gyulladván gyulladjék, oltatván aludjék…
• Kaljada, a mordvin regölés
• Indulj el egy úton...
• Az értelmetlenség gyönyörködtet
  – halandzsamondókák a gyerekkorból
• Ami a szövegben nincs benne
• Kimondatlanul kimondani
• Erotikus vonzás vagy szűziesség: virágok ihlette nőnevek
• „A nép az erotikus értelmű és obszcén szavaktól sosem félt”
• Zsebkendők, vírusok, Monty Python

Hasonló tartalmak:

• Biblia és szex: gyermekkorunk képregényei
• Csak tiszta forrásból – különben….
• Fordíthat-e katolikus író pornográf műveket?
• Holnap Szent Bálint napja lesz...
• Medvekultusz

Hozzászólások (4):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)