0:05
Főoldal | Rénhírek
Erotika vagy sámánolás?

Szita, szita péntek...

Divat-e szexuális tartalmat keresni a népdalokban, vagy ezek tényleg a szexről szólnak?

nyest.hu | 2014. július 9.

Olvasónk, aki a kalamajka1 álnév alatt rejtőzködik, nyelvészeti szakvéleményt szeretne egy népdallal kapcsolatban:

Az elmúlt napokban elgondolkoztam az alábbi népdal szövegén:

„Szita, szita péntek,
Szerelem csütörtök,
Dob szerda.”

Mi köze a szitának, a szerelemnek és a dobnak egymáshoz? Miért visszafelé sorolja a napokat?

Értem, hogy ez egy játékos szöveg, de nem annyira nonszensz, mint például az „ingyom, bingyom táliber, tutáliber máliber”. Valami jelentésének kell lennie.

Tudom, hogy manapság divat rejtett szexuális tartalmakat keresni minden népdalban, de ebben az esetben én inkább egy sámánének maradványát vélem felfedezni. Mi a nyelvész álláspontja erről?

Nem egészen világos, hogy olvasónk miért a nyelvész véleményére kíváncsi. Ahhoz, hogy a szöveget megfejtük, a népköltészet, a népi hitvilág, a népszokások, esetleg a sámánizmust kell jól ismerni, önmagában a szavak jelentése ehhez nem elegendő. Éppen ezért mi is inkább az ide vágó szakirodalomban próbáltuk megtalálni a választ.

Van olyan, aki olvasónkhoz hasonlóan sámánéneknek véli a daltöredéket, a magyar népköltészettel kapcsolatos szakirodalomban azonban ilyenre nem bukkantunk. Sokkal inkább jellemző az a felfogás, amit olvasónk eleve elvet: a dalban erotikus tartalmat vélnek felfedezni. Ezt támasztja alá, hogy a szövegrészlet mindig olyan környezetben bukkan fel, melynek eleve (sokkal nyilvánvalóbban) erotikus tartalma van.

Sajnos a szövegrészletről közelebbről semmit nem sikerült kiderítenünk. Szerepel az Érosz a folklórban című kötetben (szerkesztette Hoppál Mihály és Szepes Erika), de itt csupán a megelőző szövegrészletről esik szó:

Bújj, bújj, zöldág, zöld levelecske,
Nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta.
Nyisd ki, rózsám, kapudat,
Hadd kerüljem váradat, váradat

Ebben a részletben a vár és a kapu a nőt, a zöldág a férfit, a várkerülés pedig a közösülést jelképezi.

Szita: csupa lyuk
Szita: csupa lyuk
(Forrás: Wikimedia Commons / Frank Vincentz / GNU-FDL 1.2)

Bernáth Béla A szerelem titkos nyelvén című kötetében nem foglalkozik ezzel a szöveggel, de előkerül a szita (illetve a rosta), mint a női alsótest jelképe. Ilyen mondásokat idéz: megfordult már mind szitán, mind rostán ’sok nővel volt dolga’, kiköti a szitát/rostát, árulja/eladja a szitát ’(nő) erkölcstelen életet él’, felakasztotta a szitát a szegre ’közösült’, vén rosta ’vénasszony, „vén szatyor”’. A dobról külön nem szól, de megemlíti, hogy a síppal, dobbal, nádi hegedűvel sorban a nádi hegedű mindkét eleme (tehát a nád és a hegedű is) erotikus szimbólum. Ezt nem magyarázza, de utal a csirke csipog a nád alatt ’már látszik a terhesség’ mondásra, ill. arra, hogy a nád a tó partját borítja. (A hegedűt sem magyarázza, de ha a hegedülő mozgásra gondolunk, könnyen megérthető, hogy ez is a közösülés jelképe.) A dobról nem szól, de utal az egy dobot vernek mondásra. Ennek jelentését sem ő, sem az általa hivatkozott Dugonincs nem adják meg, Dugonitsnál az Egyenlőségek fejezetben szerepelnek, de nem világos, miféle egyenlőségről van szó.

Könnyen elképzelhető, hogy ez is erotikus szimbólum: egyfelől a dobverő lehet fallikus jelkép, másfelől az ütemes mozgás megint csak utalhat a közösülésre. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy népdalokban ez a motívum is egyértelműen erotikus események kapcsán jelenik meg: Dínom-dánom, dobot vernek, de szép kislányt öltöztetnek, jár a papucs jár, mindenfele jár. Az pedig, hogy a szövegrészletben explicit módon is ott a szerelem szó, megint csak erotikus tartalomra utal.

Kérdés még, mire utalnak a napok. Vargyas Lajos a Magyar néprajz V. Népköltészet kötetében a csütörtök és a szerelem gyakori együttes előfordulására hoz példákat, és sorait ezzel zárja:

És itt gondolnunk kell a gyermekdal szövegére, amiben a varázsló visszafelé-mondás lappang: „Szita-szita péntek, szerelem csütörtök, dob szerda.” Valami kapcsolata kell hogy legyen a csütörtöki napnak és a szerelemnek a nép szokásaiban! Erre is gondolni kellene a népszokás kutatóinak, mert a népköltészet tanúsága nagyon egyértelmű.

Mindezek alapján arra következtetünk, hogy ha pontosan nem is tudjuk megmondani, miről szól a szöveg, az egészen biztosnak látszik, hogy valamilyen erotikus tartalma van.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (4):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
10 éve 2014. július 11. 16:01
4 veranéni

Nekem a „Nem ettem én ma egyebet, csak egy köcsög aludttejet, azt is csak úgy kalán nélkül, megélek én a lány nélkül” sorokra volnának ötleteim! Ha már úgyis nemrég volt a pride :D

10 éve 2014. július 11. 15:59
3 veranéni

"Ahhoz, hogy a szöveget megfejtük" hihihihi, ez milyen freudi elírás? :D

10 éve 2014. július 9. 11:07
2 baga

Ha idorendben olvasom ugy tunik a lany szerdan meg szuz (dob), pentekre viszont, hat... sok lukat utottek azon a dobon, na...

10 éve 2014. július 9. 11:03
1 Pierre de La Croix

@nyest: Nekem van ötletem, de nem tudom, hogy mennyire fedi a valóságot. A középkori egyház ugyanis a hét legtöbb napján tiltotta a házastársi érintkezést és lényegében a Csütörtök volt az egyetlen, amely szinte egész évben rendelkezésre állt.

www.rubicon.hu/magyar/oldalak/megvan_az_ideje_az_olelesnek_a_hazasel

moly.hu/konyvek/georges-duby-a-lovag-a-no-es-a-pap