Súlyos gondok a lakótelepeken
A földrajzi nevek írása a magyar helyesírás egyik neuralgikus pontja. Olvasónk viszonylag egyszerű kérdést tett fel, de tudtán kívül darázsfészekbe nyúlt.
Gábor nevű olvasónk igen érdekes és terjedelmes levelében a lakótelepek nevéről kérdezett bennünket. Most arról nem szólunk, hogyan változtak a lakótelepek nevei a tervezőasztalon – ebben a témában Gábor tájékozottabbnak tűnik, mint mi. A tulajdonképpeni kérdésre azonban szívesen válaszolunk.
Ha például azt írom le, hogy Újpalotai lakótelep, vagy Békásmegyeri lakótelep, mindig elbizonytalanodom: Újpalota/Békásmegyer városrész lakótelepéről írok-e s így kis kezdőbetűvel írandó, vagy ez magának a lakótelepnek a neve? A lakótelepek legtöbbjének van ugyanis hivatalos, és van egy „népi” elnevezése is. A József Attila-lakóteleppel nincs gond, ez a telep megépülése után már kapott egy hivatalos, a városrésztől és a közterületek elnevezésétől független nevet [...].
Olvasónk kérdésében részben benne van a válasz is. Ha ő a lakótelep akár hivatalos, akár nem hivatalos nevét tulajdonnévnek érzi, azaz szerinte ezt az elnevezést egy közösség annak a lakótelepnek azonosítására használja, akkor kezelje tulajdonnévként, írja nagy kezdőbetűvel.
Ha viszont nem érzi tulajdonnévnek, akkor írja egyszerű köznévként. Ez az eset, mint olvasónk is rámutat, csak akkor fordul elő, ha a lakótelep elnevezése tényleg csak a lakótelep városon belüli elhelyezkedésére utal: újpesti lakótelep. Ha a lakótelepnek van a helyszíntől független neve, ezt nagybetűvel írjuk. Különben egyes esetekben félreértést is szülhet egy helyesírási kérdés:
Elhaladtunk az izzó lakótelep mellett.
Elhaladtunk az Izzó-lakótelep mellett.
Az azonban, hogy helyesen írjuk le egy lakótelep tulajdonnévnek tekintett elnevezését, sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk. Cikkünk hátralevő részét csak erős idegzetű olvasóknak ajánljuk.
(Forrás: Wikimedia Commons / WiNG / PD)
A helyesírás útvesztőiben
Ha egy lakótelep elnevezését tulajdonnévként használjuk – például egy térképen vagy valamilyen hivatalos dokumentumban, vagy mert egyszerűen tulajdonnévnek érezzük –, akkor nagy kezdőbetűvel kell kezdeni a nevét.
A helyesírási szabályok szövevényében azonban nem könnyű eldönteni, hogy ezen túlmenően hogyan is kell írni a lakótelepek nevét. Az akadémia szabályzat (AkH.) nem foglalkozik részletesen a lakótelepek nevének írásával, de rájuk is a földrajzi nevek írására vonatkozó szabályok vonatkoznak (AkH. 176–184.)
A pontosság kedvéért a szabályokat most nem az AkH., hanem az ennél jóval részletesebb A földrajzi nevek helyesírása (FNH.) alapján ismertetjük. Az biztos, hogy magát a lakótelep szót kisbetűvel kell írni, mint egy földrajzi név utótagjaként álló köznevet. Sokkal nehezebb azonban eldönteni, hogy a többi szó közül mi kisbetűs, illetve kell-e a névbe kötőjel.
(Forrás: Fortepan / Umann Kornél / CC BY-SA 3 0 )
Kötőjellel és nélküle
Annak eldöntéséhez, hogy mikor kell kötőjel a névbe és mikor nem, a lakótelep nevének első tagját kell megfigyelnünk. Amennyiben ez egy személynév vagy intézménynév (ezeknek minden tagját nagybetűvel kezdjük), akkor a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a lakótelep szót: Petőfi-lakótelep, az olvasónk által is idézett József Attila-lakótelep vagy a Bakony Művek-lakótelep.
Más a helyzet azonban akkor, ha a lakótelep tulajdonnévi része közterületnév. Ez is elég gyakori eset, hiszen sok lakótelepet az ottani fő közlekedési útról neveznek el. Ilyenkor az utcanévben biztosan találunk egy különírt köznévi tagot (például út, utca, tér). Ilyen esetben a lakótelep szót különírjuk, semmi kötőjelezés: Füredi út → Füredi úti lakótelep.
(Forrás: Fortepan / Herbály István / CC BY-SA 3 0)
Végül ha a lakótelep neve birtokos szerkezet, akkor a birtokot jelölő szót – ami jelen esetben a lakótelepe szó – különírjuk: Törekvés Tsz lakótelepe. Más birtokos szerkezeteket is két szóban szoktunk írni: Pisti fácánja, Budapest aljegyzője.
Mielőtt olvasóink fejüket fogva abbahagynák cikkünk olvasását, összefoglaljuk az eddig elhangzottakat. Sőt, még azt is megadjuk, hogy kell írni a lakótelepek nevéből képzett mellékneveket. A példákat az FNH.-ból idézzük.
Petőfi-lakótelep – Petőfi-lakótelepi (FNH. 3.9.)
József Attila-lakótelep – József Attila-lakótelepi (FNH. 3.41.)
Bakony Művek-kislakótelep – Bakony Művek-kislakótelepi (FNH. 3.41.)
Füredi úti lakótelep – Füredi úti lakótelepi (FNH. 3.20.)
Törekvés Tsz lakótelepe – Törekvés Tsz lakótelepi (FNH 3.19.)
A róka fogta csuka
Arra a kérdésre azonban még nem válaszoltunk, hogy mit tegyünk a Békásmegyeren levő lakóteleppel. Miért problémás a békásmegyeri lakótelep akkor, ha tulajdonnévként próbáljuk leírni a nevét? Azért, mert ennek előtagja nem esik egyik fenti kategóriába sem: a békásmegyeri egy tulajdonnévből képzett melléknév.
Ezekről az esetekről az FNH. 3.8. pontja szól. Eszerint az ilyen tagokat „általában kötőjellel kapcsoljuk”. Ebből következően a helyes forma Békásmegyeri-lakótelep, csakúgy, mint a Velencei-tó esetében.
Ha viszont ebből a névből képzünk melléknevet, a fenti példákkal szemben az első szó is kisbetűs lesz: békásmegyeri-lakótelepi (velencei-tavi). Ugyanez érvényes más, közszói előtagú lakótelepnevekre is: Kísérleti-lakótelep, Albertfalvai-tisztviselőtelep.
(Forrás: Fortepan / Stipkovits Fülöp / CC BY-SA 3 0)
Ha olvasóink most már azt hiszik, hátradőlhetnek, nagyon tévednek. Ugyanis az FNH.-ban is ellentmondást találunk. A 3.6.-os pont kivételként sorolja fel a Cukorgyári lakótelep formát (amit a fenti okfejtés alapján mi Cukorgyári-lakótelep alakban írnánk), és a 3.28. ponthoz irányít. Ez a pont azonban a „közszói előtagot tartalmazó földrajzi megjelölések”-ről szól. Ezeket két szóba kell írni: Cseszneki vár, Diósi lótelep. De mi az a földrajzi megjelölés? Szerencsére a szabályzat a fogalmak tisztázásával kezdődik. A definíciókat idézzük.
Földrajzi névnek nevezünk minden olyan nyelvi alakulatot, amelyet a földfelszín természetes (hegy, patak, sziget, sivatag stb.) vagy mesterséges (csatorna, út, dűlő, település stb.) részleteinek azonosítására kisebb vagy nagyobb közösségek használnak. A földrajzi nevek [...] mind tulajdonnevek. (FNH. 1.1.)
A földrajzi nevekhez hasonlóak, de nem csupán vagy teljesen a földfelszín részleteinek azonosítására szolgálnak a földrajzi megjelölések. Ezek lehetnek tulajdonnevek (ezen belül intézményeket jelölő nevek: Vármúzeum, Madách Színház, Amerikai Egyesült Államok [...]);
intézményszerű létesítményeket jelölő alakulatok: Gellért fürdő, Ugocsa mozi [...];
egyéb, mesterséges létesítményeket jelölő alakulatok: Doma-ház, Erneszt-kripta, [...] Homoki malom [...]
vagy kis kezdőbetűvel írt, általános fogalmat jelölő köznevek (hegy, völgy [...]), amelyek földrajzi névként használva nagy kezdőbetűsek (Hegy, Völgy [...]). (FNH. 1.2.)
A magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló303/2007. (XI. 14.) kormányrendelet szerint az országnevek a földrajzi név kategóriába esnek. A fent idézett 1998-as FNH. ezen a ponton például eltér a rendelettől. Mivel a helyesírási kérdésekben nem kormányrendeletek, hanem helyesírási szabályzatok a mérvadóak, mi is ezt követjük.
Reméljük, olvasóink a fenti meghatározások alapján máris el fogják tudni dönteni egy-egy kifejezésről, hogy melyik kategóriába tartozik. És aki még azt is meg tudja mondani, hogy egy országnév vagy egy fürdő neve miért nem a földfelszín részleteinek azonosítására szolgál, annak már előre gratulálunk.
De hová tartoznak vajon a lakótelepek? A lakótelepek a települések jól körülhatárolható részei, így helységrésznek számítanak. A helységrészek neve – az FNH. 1 8. pontja szerint – a településnév kategóriába sorolódik (példaként a Petőfi-lakótelep is szerepel itt), ezek pedig a nagyobb földrajzi név kategóriába esnek.
Tehát egy lakótelep esetében mégsem földrajzi megjelölésről van szó. Ebből számunkra az következik, hogy a Velencei-tó mintájára a Békásmegyeri-lakótelep és a Cukorgyári-lakótelep forma lenne a helyes, ellentétben az FNH. által javasolt Cukorgyári lakótelep formával.
Az a furcsa helyzet azonban még ennek ellenére fennáll, hogy míg minden más esetben a lakótelepek nevéből képzett melléknevet nagy kezdőbetűvel kezdjük, a Békásmegyeri-lakótelep esetében ez békásmegyeri-lakótelepi lesz (FNH. 3.8.).
Petőfi-lakótelep – Petőfi-lakótelepi (FNH. 3.9.)
József Attila-lakótelep – József Attila-lakótelepi (FNH. 3.41.)
Bakony Művek-kislakótelep – Bakony Művek-kislakótelepi (FNH. 3.41.)
Füredi úti lakótelep – Füredi úti lakótelepi (FNH. 3.20.)
Törekvés Tsz lakótelepe – Törekvés Tsz lakótelepi (FNH 3.19.)
Békásmegyeri-lakótelep – békásmegyeri-lakótelepi (FNH. 3.8.)
Összefoglalva azt javasoljuk Gábornak, hogy ha köznévnek érzi a lakótelep nevét, írja kisbetűvel. Ha azonban tulajdonnévként kezeli, és hivatalos dokumentumon kell a lakótelep nevét feltüntetnie, akkor a következő algoritmust kövesse.
1. a név első részét írja úgy, mintha önálló szó vagy kifejezés lenne, az első szót mindenképpen nagy kezdőbetűvel, hisz tulajdonnévről van szó
2. a lakótelep(e) szót mindig kisbetűvel kezdje
3. ha a név a lakótelepe szóra végződik, írja külön az előtagtól
4. ha a név előtagja több szóból álló közterületnévből képzett melléknév (például Füredi úti), a lakótelep szót írja külön
5. egyébként a lakótelep szót kapcsolja kötőjellel az előtaghoz
Mi ezt szűrtük le a saját farkába harapó szabályzatból, de nem csodálkoznánk, ha olvasóink más következtetéseket vonnának le. Ha nem hivatalos dokumentumokról van szó, a szabályok bonyolultsága miatt Gábornak is csak azt tudjuk tanácsolni: írja a lakótelepek nevét úgy, ahogy akarja. Mások is így járnak el.
Forrás
Fábián – Földi – Hőgyi (1998) A földrajzi nevek helyesírása (FNH.)
első pillantásra azt hittem, hogy az a "súlyos gond a lakótelepen", hogy rövid i-vel írták a hajdani reklámon a "BIZTOSITÁS"-t... :-) [sose legyen súlyosabb gondunk :-) ]
@bodis:
Köszönjük, valóban. Javítottam.
@LvT: Szerintem a sörös pohár és a söröspohár egyértelműen különbözik, mindenféle deklamáció nélkül. Ezt onnan is tudom, hogy ha valaki másképp ejti, akkor egyértelműen feltűnik, sőt zavar is. Azt nem tartom kizártnak, hogy van olyan nyelvváltozat, ahol nem (következetesen) érvényesül a különbség.
A helyesírás számtalan esetben a hangsúlyviszonyokra épül, még ha ezt tagadni is igyekeznek. Ezekett kívánja imitálni pl. az „anyagnévi jelzők” írásmódja is, aminek egyébként semmi értelme nem lenne, mégis viszonylag jól működik. (Teljesen jól nem működhet, mivel a nyelvben nincsenek olyan éles határok, mint amilyeneket a helyesírás megállapít.)
A Pesthy utat kár idekeverni, mert az más kérdés, ott nem a helyesírás gyártja a különbséget, ott együtt kell vele élni. (Persze felvethetnénk azt is, hogy a családneveket is írjuk fonetikusan, sőt az idegen neveket is, mint pl. a lettek – de ez már egy másik kérdéskör.)
címkép ("Lakótelep Óbudán"):
Angyalföld az! (az Árpád-hídra felvezető út mellett)
@LvT: >> Hát nálam nem <<
Ezt egy kicsit továbbfűzöm. A helyesírási szabályzat szerinti <sörös pohár> ’sörrel szennyezett pohár’ szerintem egy nem létező szintagma. Valójában szinte sose mondjuk ilyenformán ki.
Viszont a Bingen (ahol a Google-lel ellenétben különbséget tudok tenni a kereséskor az egybe- és különírt alakok közt) nagyságrendileg azonos a <söröspohár> és <sörös pohár> előfordulása (mindig ’sörnek való pohár’ értelemben), tehát a nagyérdeműnek sem intuitív dolog az egybeírása.
@Fejes László (nyest.hu): >> A sörös pohár vs. söröspohár kissé más példa, hiszen itt az ejtés is különböző. <<
Hát nálam nem. És ha nem deklamál, akkor másnál sem. Dehát a Bühnensprache az mindenütt mesterséges kreálmány, és ahhoz kötelezni valakit még nagyobb offenzió, mint az akadémiai helyesírásra bírni.
Aztán meg, ha a hangsúly szerint írnánk le, akkor különbözőként írnánk le az szókapcsolatokat az artikulált, köznapi és gyors beszég esetén. Külön helyesírása lenne a sejpítőknek és a dadogóknak. De mindenkinek úgy kellene jelölnie a szakaszhangsúlyokat is, mintha Pécsi Blanka (volt) műsorába küldene be megoldást.
.
>> Ezzel szemben elmehet a szabályozó a búsba, ha nekem tudnom kell, hogy egy lakótelepen milyen címek vannak, hogy le tudjam írni helyesen a nevét. <<
Őszintén szólva, én továbbra sem értem, hogy hol itt az új probléma: eddig is kellett tudni, hogy az <Pesthy út> vagy <Pesti út>, sőt Budapespesten belül még a kerület számát is (amiről nekem vidékiként lövésem sincs, és nem is akarom, hogy legyen), meg egyébként az irányító számot is.
@LvT: A sörös pohár vs. söröspohár kissé más példa, hiszen itt az ejtés is különböző.
„Ha elfogadjuk a <Margit-sziget> vs. <Margitsziget> különbségtételt” Sosem láttam értelmét. A Sáros-patak vs. Sárospataknak van értelme. A vicces persze az, hogy én példát sem tudok mondani, amikor a Margit-sziget helyes lenne, de a Margitsziget nem, vagy fordítva. (Ugyanez Gellérthegy vs. Gellért-hegy.) Na jó, lehet ilyen vicceseket csinálni, hogy ezer éve már állt a Gellért-hegy, de a Gellérthegynek még nyoma sem volt. Ha-ha-ha. Erre mondom én, hogy álintellektuális maszturbálás.
A Pesti út vs. pesti út ügyet nem látom problémásnak, mert az ember aszerint használja, ahogy értelmezi. Ha például van egy falu, és abból Pestre vezet egy út, akkor simán leírom kisbetűvel, és nem érdekel, hogy valóban Pesti út-e a neve, akkor sem követek el hibát, mert köznévi elnevezésként jól használtam. Ha meg hivatalosan Kossuth Lajos utca, de a helyiek már tulajdonnévként használják rá a [pesit út] hangsort, akkor nem kifogásolható, ha Pesti útnak írom, elvégre ez tulajdonnév, kit érdekel, hogy hivatalos-e. (A Kalefet sem írnám kicsivel, pedig az sosem volt hivatalos.)
Ezzel szemben elmehet a szabályozó a búsba, ha nekem tudnom kell, hogy egy lakótelepen milyen címek vannak, hogy le tudjam írni helyesen a nevét. Ráadásul laktam én olyan lakótelepen, ahol nem voltak utcanevek, hanem betűzött épületek és számozott lépcsőházak voltak. Hát döntse el a rosseb, hogy akkor itt a lakótelep a közterület, vagy az épület! Ráadásul később ezt a rendszert megszüntették, és utcanevek lettek. Akkor ha a lakótelep addig közterület volt, akkor ezzel megváltozott a helyesírása? Ennél még a Margit(-)szigetnek is több értelme van, mert ott legalább nem aszerint változik a helyesírás, hogy hány százaléka van beépítve, van-e csatornázás vagy vannak-e ott utcanevek.
Elsősorban nem alternatív helyesírási szabályzatra van szükség, hanem annak belátására, hogy a hétköznapi életben teljesen felesleges az ilyen apró részletek szabályozása. Ha valaki magán- (céges stb.) használatra akar ilyen szabályokat, hát kövesse őket (míg bele nem hülyül),
Rendszert építeni eleve reménytelen, mert hiába tök logikus a rendszerünk, és írjuk a természeti képződményeket kötőjellel, a közterületeket külön, a településneveket egybe, ha egyszer van egy Kis-árok, és elkezdik beépíteni, és lesz belőle egy utca, az már Kis árok lesz, aztán mikor településsé válik, akkor Kisárok, és akkor lesz egy Kisárok nevű falunk, amelynek a főutcája Kis árok, mely a Kis-árokban épült. Logikusnak logikus, következetesnek következetes, csak amikor le akarom írni, hogy ott jártam, akkor kapok agybajt.
@Fejes László (nyest.hu): >> Ha ez így van, az megint csak azt bizonyítja, hogy idióta a szabályozás. <<
Nem mondanám idiótának, mert az egész szabályzatot áthatja a szemantikai (az „értelemtükröztető”) elv. Szerintem felesleges megkülönböztetni a <vizes pohár>-t a <vizespohár>-tól, ráadásul ez utóbbit el kellene tudom különíteni a <söröspohár>-tól, ami nekem nem egyértelmű. De ez van: az évszázados szabályozás ide kanyarodott, és ha nem is tetszik, nem idiótázom le, mert nemcsak, hogy a magyar nyelvközösség szellemi terméke, de a maga barokkos értelmiségközpontú rendszere szerint van benne ráció. Csak pusztán ma már nem PC értelmiséginek lenni: és, ahogy én látom, te is ez utóbbi státust támadod a helyesíráson keresztül.
Visszatérve a meritumhoz. Ha elfogadjuk a <Margit-sziget> vs. <Margitsziget> különbségtételt, akkor el kell fogadnunk azt is, hogy az egész rendszeren végigvonul az, hogy ugyanazt a hangsort különbözően kell leírni ahhoz képest, hogy milyen típusú földrajzi objektumot értünk alatta. (Persze már ez a földrajzinév-helyesírási premissza is következik a <vizespohár>-ból.)
Az apósomék is múltbeli címe is különírt <Híresember lakótelep> volt, és én ezen nem is ütköztem meg, mert ez valójában nem városrész volt, hanem egy tér négy-öt kocakaházzal. A <lakótelep> itt tehát a <tér> szinonimája. Ez pedig megint nem szokatlan, hiszen a magyar nagyon megengedő az utcaformák megnevezésével. Pl. a <fasor> is lehet a literális jelentésén túlmenően az <utca> szinonimája, így a <bal + fasor>-t is legalább kétféleképp kell írni, attól függően, hogy szó szerinti <bal fasor> vagy közterületi <Bal fasor> értendő-e alatta (hát még ha településrésznév is lenne belőle). — Fordítva is: <Pesti út> is lehet egy utca neve, de lehet egy dűlő neve is a határban, akkor pedig <Pesti-út> lesz. Ha pedig ez a Budapest felé vezető másmilyen nevű közlekedési alapinfrastruktúra helyi megnevezése, akkor pedig <pesti út>.
Ui. A magam részéről igen pártolnám, ha az akadémiai helyesírási szabályzat ellen gyűlő ellenérzések pozitív energiává állnának össze, és ebből kialakulna egy alternatív helyesírási szabályzat. Elvégre a bázisdemokrácia itt is megjelenhet. Akkor egyrészt a kritikusok lemérhetnék a gyakorlatban, hogy képesek-e legalább olyan minőségű *rendszert* felépíteni, mint a jelenlegi AkH. Másrészt kisülhetne belőle tényleg egy olyan norma, amely a plebiszcitárius korszellemnek is megfelelne, és azt ezt vallók alkalmazhatnák. [Akár én is átválthatnék rá.]
@Janika:
Valóban, ez a lehetőség fel sem merült bennem. Pedig létezik, ha nem is gyakori. Köszönjük a kiegészítést.
Így még nagyobb a felfordulás.
@Janika: Ha ez így van, az megint csak azt bizonyítja, hogy idióta a szabályozás. Hiszen honnan kellene nekem tudnom, hogy egy lakótelepen utcák szerint adják-e meg a címeket, vagy sem?
@Fejes László (nyest.hu): Abból, hogy a lakcímnyilvántartóban így szerepel és a akcímkártyára is így kerül rá.
pl "Ady Endre lakótelep 9."
@Janika: „Ahol a lakótelep megnevezés egyben a közterület típus. A neve meg maga a közterület név, nem egy másik névből képzett forma.” Na de miből következik, hogy ez közterülettípus?
Létezik mégegy eset, ami a cikkben nem szerepel.
Nevezetesen ha a lakótelep megnevezezés egyben a közterület típus. És nem
A közterület típust (út, utca, tér, sétány, stb) külön írjuk a közterület nevétől.
Pl Zsámbékon van Ady Endre lakótelep. Ahol a lakótelep megnevezés egyben a közterület típus. A neve meg maga a közterület név, nem egy másik névből képzett forma.
www.openstreetmap.org/#map=18/47.55510/18.72854
Ekkor külön kell írni, és nem kötőjellel.
@civa:
A két név ezek szerint tulajdonnévként él a lakóközösségben, tehát járhat nekik a nagy kezdőbetű.
A "tiszti" szó önmagában köznév, tehát a tiszti+lakótelep a közszói előtagból és földrajzi köznévi utótagból álló földrajzi név kategóriába esik (FNH. 3.8.). Ezt a Velencei-tó mintájára kötőjellel kell írni, mint a Békásmegyeri-lakótelep nevét.
Lakótelep (melléknévképzővel: lakótelepi)
Tiszti-lakótelep (melléknévképzővel sajnos: tiszti-lakótelepi)
De abban sincs semmi kivetnivaló, ha valaki ezt írja Taszáron, köznévként használva a "lakótelep" szót:
Megyek a lakótelepre.
Taszáron igen hosszú ideig élénk honvédségi élet folyt, ennek megfelelően a falu házai mellé lakótelepet húztak fel, itt laktak a katonák. Ennek neve ma Lakótelep (mivel ma már nem csak katonák, vagy volt katonák lakják), hivatalos formájában Tiszti lakótelep (a lakótelep eredete után). Akkor a szabályzat szerint helyes ebben a (bármelyik) formában?