Se nem szabad, se nem független
Európában sem magától értetődő, természetes adottság a sajtószabadság, a kontinensen kelet és nyugat, és észak és dél között is egyre nagyobb különbségek mutatkoznak – hangzott el szerdán Berlinben a Riporterek Határok Nélkül (ROG) elnevezésű nemzetközi újságíró szervezet pódiumbeszélgetésén.
A sajtószabadság világnapja – május 3. – alkalmából a Német Lapkiadók Szövetségével (BDZV) és a Német Újságíró Szövetséggel (DJV) közösen rendezett beszélgetésen Astrid Frohloff, a ROG szóvivője bevezető előadásában elmondta: a Föld lakosságának 80 százaléka olyan országban él, ahol nem érvényesül a sajtószabadság, és a világ népességének csupán 17 százaléka él olyan államban, amelyben teljes mértékben biztosított a sajtó- és a véleményszabadság.
Európában sem természetes adottság a sajtó szabadsága, és az utóbbi évek tapasztalatai „széttartó” tendenciákat mutatnak; az északi országokban, mindenekelőtt Skandináviában teljesen szabad a sajtó, viszont például Olaszországban vagy Görögországban romlik a helyzet, és megfigyelhető egy nyugat-keleti „lejtő” is.
A beszélgetés egyik résztvevője, Matthias Barner, a Német Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány délkelet-európai médiaprogramjának vezetője egyebek mellett a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos vitákkal összefüggésben megjegyezte: a térség más országaiban is súlyos problémák vannak, Romániában és Bulgáriában például „a sajtó szabad, de nem független”; a nagyvállalkozó „oligarchák” – akiknek körében szép számmal vannak a volt kommunista rendszer képviselői, akik politikai hatalmukat gazdasági hatalommá konvertálták – erős befolyást gyakorolnak a sajtóra, és a politika oldaláról is érezhető nyomás. Komoly probléma továbbá a szervezett bűnözés, amely az egész társadalmat, így a sajtó területét is áthatja, miközben az újságíró-társadalom igen megosztott, nem lép fel egységesen.
Pascal Thibaut, a Radio France International francia rádiócsatorna németországi tudósítója hozzáfűzte: a francia sajtó sem mentes éppen a külső befolyástól. A problémák részben a tulajdonosi szerkezet sajátosságaiból fakadnak; a francia sajtóorgánumok tulajdonosai ugyanis jellemzően nem szakmai befektetők, hanem számos területen tevékenykedő, úgynevezett vegyes konszernek, amelyek gyakran üzleti érdekeiknek megfelelően befolyásolják a szerkesztőségek munkáját.
Nicolas Sarkozy elnöksége alatt csak romlott a helyzet, a kormányzat nem minden tekintetben tartotta tiszteletben a sajtó függetlenségét, ami különösen igaz a közszolgálati médiára, ahol az elnök saját hatáskörébe vonta a vezetők kinevezésére vonatkozó javaslat jogát – jegyezte meg.
Stephan Russ-Mohl, az európai sajtó működését tanulmányozó European Journalism Observatory kutatóintézet vezetője egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a sajtószabadság nem elvont koncepció, hanem a közösség boldogulásának fontos feltétele. Ezt mutatják a ROG-nak a sajtószabadság minősége alapján összeállított országrangsorai és a korrupció ellen küzdő Transparency International nemzetközi szervezetnek a korrupció szintje alapján összeállított rangsora közti összefüggés: a két lista összevetése azt mutatja, hogy ahol nem érvényesül a sajtószabadság, vagyis ahol nem lehet nyilvánosan megtárgyalni a közösség problémáit, ott a korrupció szintje is magas. Az egyetlen kivétel Szingapúr, ahol ugyan ismeretlen jelenség a korrupció, de sajtószabadság sincs – fejtette ki.
Markus Löning, a német kormány emberi jogi politikáért és humanitárius segítségnyújtásért felelős megbízottja egyebek között azt emelte ki: a magyar médiatörvény körüli vita rámutatott, hogy az Európai Uniónak nincsen igazán hatékony eszköze a sajtószabadság és a sajtó sokszínűsége biztosítására, hiszen az Európai Bizottság csupán versenyjogi szempontból talált kifogásolnivalót a jogszabályon, és ezen kívül csak a lehető legsúlyosabb eszköz, a tagállami szavazat megvonásának lehetősége merülhet fel, a két véglet között elhelyezkedő megoldások pedig hiányoznak.
Hiányos a közös nyelv és közös kultúra is, a nemzeti érzékenység viszont igen erős szerte az unióban és rögtön fel is támad, amikor kívülről tesznek szóvá hiányosságokat, holott a sajtószabadság és a véleményszabadság az unió „eszmei magvához tartozik”, és érvényesülése nélkül a huszonhetek nemigen képviselhetik az emberi jogokat a világban és nemigen követelhetik hitelesen e jogok tiszteletben tartását – tette hozzá.
Vörös T. Károly, a Népszabadság volt főszerkesztője egyebek mellett kifejtette: a médiatörvény a Magyarországon kialakuló rendszert tekintve „csak a jéghegy csúcsa”.