Puskin honoráriuma
Puskin akár tízezer libát is vehetett volna az Anyeginért kapott pénzből. Lehetséges, hogy költészetből is meg lehet gazdagodni?
Ha iskolai tanulmányainkra emlékezünk vissza, a költők anyagi helyzetéről két alapvető forgatókönyv juthat eszünkbe. Az egyik esetben a költő gazdag főúr, de legalábbis földbirtokos; jól menő polgári családba született, de minimum tisztes polgári hivatala van: banktisztviselő, gimnáziumi tanár (abban az időben, amikor ez még anyagi megbecsülést is jelentett) stb. – mindenesetre a megélhetése biztosított, anyagi helyzetében költészete nem játszik meghatározó szerepet. A másik alaphelyzetben a költő szegény, és bármilyen zseniális műveket hoz létre, az is marad. (Ha e sorokat az irodában, a reggeli kávé mellett olvassa, javasoljuk, szervezzen gyorsan műveltségi vetélkedőt munkatársai között, melyik ismert költő melyik csoportba tartozik, miből élt meg.)
Viszonylag ritka azoknak az eseteknek a száma, amikor a költő akkora honoráriumot kapott, hogy abból meggazdagodott – vagy legalábbis meggazdagodott volna, ha nem lett volna eleve gazdag. Alexandr Szergejevics Puskin nemesi családból származott, a Carszkoje Szelo-i jóhírű gimnáziumban nevelkedett – arról tehát szó sincs, hogy súlyos anyagi gondokkal küszködött volna. Azonban Jevgenyij Anyegin című verses regényéért, mely a napokban ünnepli 180 éves jubileumát (a régi naptár szerint április 2-án jelent meg), olyan honoráriumot kapott, hogy egy csapásra megoldotta volna egy időre minden anyagi gondját: 12 ezer rubelt? De mennyit ért az akkoriban? Íme, az árak öt évvel későbbről, 1838-ból:
(Forrás: Facebook / Банк ВТБ 24)
| 1 font (45 dkg) sügér | 0,25 rubel |
| 1 font (45 dkg) csuka | 0,20 rubel |
| 1 font (45 dkg) livlandi marhahús |
0,15 rubel |
| 1 font (45 dkg) oroszországi marhahús |
0,14 rubel |
| élő liba | 1,20 rubel |
| 10 db tojás | 0,23 rubel |
| élő tyúk | 0,70 rubel |
| 1 pár csibe | 0,60 rubel |
| 1 pud (16 kg) vaj | 16 rubel |
| 1 pud (16 kg) méz | 20 rubel |
| 1 pud (16 kg) rozsliszt | 2,20 rubel |
| 1 pud (16 kg) böjti zsiradék | 16 rubel |
| 1 csetverik (kb. 26 liter) burgonya | 0,50 rubel |
| 1 pud (16 kg) kazanyi szappan | 16 rubel |
| 1 pud (16 kg) faggyúgyertya | 18 rubel |
| 1 szekérderék széna | 4–5 rubel |
| 1 szekérderék szalma | 1–1,20 rubel |
A táblázatban szereplő böjti zsiradék többféle anyag is lehet: kendermagolaj, lenolaj, olívaolaj, mákolaj, szezámmagolaj, napraforgóolaj, kukoricaolaj, mustármagolaj vagy akár halzsír is. Legvalószínűbb, hogy ebben az esetben lenolajról vagy kendermagolajról van szó: Oroszországban hagyományosan ez volt a legelterjedtebb zsiradék, melyet böjt idején is lehetett fogyasztani.
Láthatjuk tehát, hogy 12 ezer rubelből már egész jól meg lehetett élni: az biztos, hogy Puskint akkor sem fenyegette volna az éhség, ha más vagyona nem lett volna.
Forrás
@Yogi: Köszönjük, javítottam.
A magyarított listában pont a hivatkozott liba ára van elírva: nem 0,23 rubel, hanem 1,20.