0:05
Főoldal | Rénhírek

210 éve született Puskin

Kétszáztíz éve, 1799. június 6-án született Moszkvában Alekszandr Szergejevics Puskin, az orosz irodalom egyik legismertebb és legkedveltebb alakja.

MTI | 2009. június 5.

Anyai ősei közt ott találjuk I. Péter etióp származású apródját, Hannibált; róla Nagy Péter szerecsene címmel írt elbeszélést. Művelt otthonban nevelkedett: apja elegáns francia verseket írt, Vaszilij nagybátyja a maga korában elismert író-költő volt. 1811 és 1816 között a Carszkoje Szeló-i líceumban tanult, majd a Külügyi Kollégiumban látott el titkári feladatot. Még a líceumban hozzákezdett a Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeményéhez, amelyet a klasszicista ízlés konvencionális formái helyett mesterkéletlen, népi stílusban írt.

 

Puskin verset szaval az idős Gyerzsavin előtt. Ilja Jefimovics Repin festménye, 1911
Puskin verset szaval az idős Gyerzsavin előtt. Ilja Jefimovics Repin festménye, 1911

 

Puskint 1820-ban kéziratban terjedő „szabadságverseiért” száműzetésre ítélték, de tekintélyes barátai közbenjárására nem Szibériába, hanem délre, Besszarábiába és a Kaukázusba irányították. Ekkor írta Byron iránti rajongását tükröző déli poémáit, A kaukázusi fogoly (1820–21) és A bahcsiszeráji szökőkút (1821–23) címmel. 1823 júliusában Odesszába került, ahol hivatali főnöke egy elfogott levele alapján istentagadásért feljelentette. A déli száműzetést a mihajlovszkojei házi őrizet váltotta fel. A magány, az elszigeteltség elmélyült munkára ösztökélte: kiadta kötetnyi versét, megírta a Borisz Godunov című drámáját és az Anyegin hatodik énekét.

 

Alekszandr Szergejevics Puskin Oreszt Adamovics Kiprenszkij festményén
Alekszandr Szergejevics Puskin Oreszt Adamovics Kiprenszkij festményén

 

A dekabrista mozgalom leverése után I. Miklós cár Moszkvába kérette a költőt, és a házi őrizet alól a saját ellenőrzése alá vonta.

A moszkvai időzés alatt újabb irodalmi tervek és barátságok szövődtek a ljubomudri, azaz „bölcselők” kör tagjaival. Sokat utazott Szentpétervárra, onnan a Kaukázusba. Önkényesen követte Paskievics gróf seregét a török frontra 1828 végén.

1830-ban megkérte az ünnepelt moszkvai szépség, Natalja Nyikolajevna Goncsarova kezét, s a házassági előkészületek és a birtokrendezés ügyében apja falujába, Bolgyínóba utazott, ahonnan a moszkvai kolerajárvány miatt elrendelt karantén következtében három hónapig nem mozdulhatott ki. Ez a „bolgyinói ősz” volt a legtermékenyebb időszaka: befejezte az Anyegint, illetve megírta a Néhai Ivan Petrovics Belkin elbeszélései című novellasorozatát, illetve A kolomnai házikó című anekdotikus-tréfás elbeszélő költeményét és a kistragédiákat (A kővendég, Mozart és Salieri).

1831-től élete Szentpétervárhoz kötődött, itt írta meg a Pikk dáma című elbeszélést, A kapitány lánya című történelmi regényt, a Dubrovszkij című kisregényt és A bronzlovas című költeményt. A háttérben azonban lassan elmélyült a konfliktus a költő és az előkelő társaság, de főleg az udvari körök egyes képviselői között. Puskint mindig is idegesítette feleségének kétes híre. 1837-ben egy Franciaországból menekült holland diplomata léhűtő fia, Georges Charles d'Anthès gárdatiszt terjesztett rágalmakat az asszonyról. A kor „erkölcseinek” megfelelően Puskin pisztolypárbajra hívta a rágalmazót, aki 1837. február 8-án súlyosan megsebesítette a költőt. Puskin két nappal később, február 10-én halt bele sérüléseibe.

Puskin irodalmi és művészeti hatása felbecsülhetetlen. Magyarországon is kultusza van: gyakorlatilag minden művét lefordították magyarra. Fordítói között volt többek között Áprily Lajos, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Szász Károly és Tóth Árpád is.

Hasonló tartalmak:

legutóbbi hozzászólások listája...
Nyelv és politika; Természettudomány; Nyelvtudomány; Oktatás; LEITERJAKAB
Váltás normál nézetre...