Plágiumgyanús Schmitt Pál doktori értekezése
A hvg.hu szerint Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációjának nagy része megegyezik egy bolgár sportkutató tanulmányával. A Köztársasági Elnöki Hivatal elutasítja a vádakat.
„Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével” – olvasható a hvg.hu oldalon szerdán közzétett cikkben.
Mint írták, „Schmitt Pál 215 oldalas doktorijának legnagyobb része – a hvg.hu számításai szerint mintegy 180 oldal – egy bolgár sportkutató és –diplomata, Nyikolaj Georgijev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját”.
A cikk szerint az államfő 1992-ben nyújtotta be Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című doktori értekezését a Testnevelési Egyetemen (TE). A dolgozatra bírálói a legmagasabb, summa cum laude minősítést adták, később Schmitt Pál a TE címzetes egyetemi tanára lett, disszertációja jelenleg az Olimpizmus, illetve Az olimpiai játékok gazdasági kérdései című tárgyak ajánlott irodalmában is szerepel – olvasható.
Mint írták, Schmitt Pál disszertációját Nyikolaj Georgijev dolgozatával összevetve „jól látható, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 1990 és 2010 közötti elnöke szinte szó szerint, vagy némileg módosítva vett át hosszú mondatokat, bekezdéseket”.
Továbbá Schmitt Pál „közel egyoldalnyi szöveget a bolgár sportkutató, Hristo Meranzov és Georgijev 1985-ben megjelent, Analysis of the Olympic Programme (Az olimpiai program elemzése) című munkájából emelt át” – jegyzik meg.
A hvg.hu írt arról is, hogy a MOB akkori elnöke ismerte a két kötetet, dolgozatának irodalomjegyzékében mindkét művet meg is említette, „a címüket azonban nem franciául, hanem magyar fordításban adta meg – holott a két kötet nincs magyarra fordítva –, ráadásul Georgijev 1987-es munkájának kiadási helyéül Lausanne helyett Bulgáriát jelöli meg”. Schmitt Pál dolgozatában azonban sem láb-, sem végjegyzetek nincsenek, így nem derül ki az sem, hogy idéz-e egyáltalán, és ha igen, mit idéz Georgijev könyvéből – olvasható a cikkben.
A hvg.hu kitért arra, hogy a TE 1985-ös doktori szabályzata leszögezi: „amennyiben az egyetemi doktorátus odaítélését követően kiderül, hogy az értekezést más készítette vagy az más munkájának (eredményének) illetéktelen felhasználásával készült, az Egyetemi Tanács a doktorátust, s az ezt tanúsító oklevelet visszavonja, az egyetemi doktorátusra utaló névmegjelölés használatát megtiltja, intézkedik a személyi igazolványból való törlésről, s a visszavonás tényét a Művelődési Közlönyben, valamint az OTSH Közlönyben közzéteszi”. A Semmelweis Egyetem – amelybe a TE integrálódott – jelenleg hatályos doktori szabályzata nem rendezi a fokozat visszavonásának kérdését – tették hozzá.
A Köztársasági Elnöki Hivatal visszautasítja a hvg.hu-n megjelenteket
A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) a leghatározottabban visszautasítja, hogy a hvg.hu portál plágium elkövetésével gyanúsította meg az államfőt.
A KEH az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében felidézi, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben készített Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése címmel egyetemi doktori értekezést.
Mint írják, „a hiánypótló munkát” történészprofesszorok bírálták, akik summa cum laude minősítéssel értékelték. „Annak eldöntése, hogy az értekezés tartalmi és alaki szempontból megfelelő-e, az ő hatáskörük volt” – tették hozzá, megjegyezve, hogy „a dolgozat minősítése önmagáért beszél”.
Kitérnek arra is, hogy Schmitt Pál, aki a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) 1983 óta tagja, az értékezése forrásaként is megjelölt Nikolaj Georgiev neves sporttörténészt személyesen, jól ismerte. Kutatásaik során több résztéma megtárgyalása során együttműködtek. „A két munka legfontosabb alapforrásai a NOB ülések jegyzőkönyvei, valamint a NOB Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei, illetve a vizsgált olimpiák záródokumentumai” – olvasható a KEH kommünikéjében.
Úgy fogalmaznak: „A fentiek alapján a Köztársasági Elnöki Hivatal a cikkben megjelent plágium gyanúját a leghatározottabban visszautasítja.”
A Lehet Más a Politika (LMP) arra kérte Schmitt Pál köztársasági elnököt, mielőbb adjon választ, igazak-e azok a sajtóértesülések, amelyek szerint doktori disszertációjának jelentős része egy korábbi bolgár tanulmánnyal szinte szóról szóra megegyezik.
Vágó Gábor, az LMP szóvivője az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta, a párt bízik abban, hogy a plágiumgyanú alaptalan. Hozzáteszi ugyanakkor, ha mégis beigazolódik, hogy a hvg.hu hírportál értesülése helytálló, akkor az államfőnek egyetlen vállalható lépése az lehet, hogy azonnal lemond pozíciójáról.
Az ellenzéki párt szóvivője úgy fogalmazott: „Ha Schmitt Pál valóban plagizált, akkor nemcsak arról lenne immár papírja is, hogy alkalmatlan a feladatra, hanem méltatlanná válna arra, hogy a magyar államot és embereket képviselje.”
Legalább itt, egy nyelvészeti honlaphoz méltóan, írjátok le helyesen a nevet: Nikolaj Georgiev, s nem Nyikolaj Georgijev.
@tenegri:
"a sajtóban megjelentek alapján a disszertációt már a formai követelményeknek való meg nem felelés miatt azonnal vissza kellett volna pofozni. "
:)))
Nyilatkozott erről egy nő, azt hiszem a SOTE könyvtárosa, mi szerint nincs egységes formai követelményrendszer a szak- és doktori dolgozatok megjelenítésére.
Francokat nincs.
Ámbár eszembe jut, hogy volt olyan évfolyamtársnőm, akivel együtt jártam Bak B-hoz, és ennek ellenére ötöd évben az OTDK-ra a csaj olyan dolgozatot adott be, amiben csillagok, számok, betűk jelölték a hivatkozásokat - már ha voltak... Pedig Bak B. halálosan komolyan leverte az emberen már első év első félévben a szakszerű hivatkozás és bibliográfia készítést.
@tenegri: Én is gondoltam erre, de valójában azt írják, irodalomjegyzéke van, csak lábjegyzetei és végjegyzetei nincsenek. Ettől még persze jelölhette volna az idézeteket, azt nem csak jegyzetben lehet megtenni. Tehát a plágiumvádra nem kifogás az, hogy nincsenek jegyzetek. Viszont csak azért, mert jegyzetei nincsenek egy munkának, még formailag lehet elfogadható, ha mondjuk a szövegben jelöli a hivatkozásokat.
A plágium mellett azért érdemes megjegyezni, hogy a sajtóban megjelentek alapján a disszertációt már a formai követelményeknek való meg nem felelés miatt azonnal vissza kellett volna pofozni. Egy sima hallgató szemináriumi dolgozata elfogadhatatlan, ha nem hivatkozik a forrásokra, hogy lehet hivatkozások nélkül summa cum laude egy (akár csak kis)doktori disszertáció? Még rite sem lehetne.
Egyáltalán nem szimpatikus az az ember, aki plagizál, de azt is el kell ismerni, hogy a plágium sokkal elterjedtebb, mint azt illendőnek tartják. Meg merem kockáztatni, hogy a szakdolgozatokban elterjedtebb volt, mint máshol, és a szocialista táborban még elterjedtebb volt, mint máshol. És hát Magyarország ugye posztszoci ország. Csak nem lehetett megtenni, hogy a párttitkárok, a miniszterek csókosai, stb. ne kapják meg a diplomájukat, mert pitiáner csalók? Ugye.
Egyébként technikailag is nagyon nehéz leleplezni a plágiumot. Azt írta a KEH, hogy "a munkát történészprofesszorok bírálták, annak eldöntése, hogy az értekezés tartalmi és alaki szempontból megfelelő-e, az ő hatáskörük volt". Na de miért lenne egy történészprofesszor feladata a plágiumok kiderítése? Nem káptalan a fejük.
Maga a szakdolgozat rendszere az, ami ösztönöz a plagizálásra. Ugyanis elég nagy a tét, és marha nehéz lelepleződni. Évente több tízezer szakdolgozat készül, általában nem is csak egyetlen egyetemen oktatják azt a szakot; ha meg valaki tud néhány idegen nyelvet, akkor szabadon mazsolázhat a világ szakdolgozatai közül, mit honnan emeljen át. Manapság számítógéppel viszonylag jól lehet a szövegazonosságokat kutatni, de ha valaki nem olyan hülye, hogy szó szerint vegyen át teljes bekezdéseket, akkor még ma is simán átcsusszanhat. De ugyanez áll a doktori disszertációkra is, azokból is több tízezer készül évente.
Schmitt doktorija azért érdekes, mert ha tényleg csalt, akkor elég nagy kockázatot vállalt. Ha én csalok, akkor nem fogom odatenni a munkát az ablakba, és nem fogom expliciten lehivatkozni a munkát, amiből átemeltem dolgokat. Mert minden ilyen lépés (az, hogy mások olvassák a munkám, és hogy megadom a konkrét forrásokat, ahol utánanézhetnek) növeli a lebukás esélyét. Ha tényleg csalt, akkor nem is lehet azt máshogy magyarázni, mint hogy ő ezt nem gondolta csalásnak.
Viszont nagyon könnyű lesz ezt igazolni. Mindhárom munka elérhető nyilvánosan, viszonylag sokan tudnak franciául, meg egypáran bolgárul is, tehát ha tényleg csalt, akkor az ki fog derülni, ez nem politikai kommunikáció kérdése. Az már a politikától függ, hogy ebből mi következik (valószínűleg semmi), de azt objektíven meg lehet állapítani, hogy van-e idézőjel az azonos részek előtt vagy nincs.
Tavaly Szentgotthárdon kerekedett nagy perpatvar amiatt, hogy az új polgármester átvette az előzőnek a terveit. Ő ötleteket akart átvenni természetesen, de végül sokat szószerint lemásolt és nem jelölte meg a forrást. Erről cikkezett aztán a megyei hírlap is és plagizálással vádolták a polgármestert.