Schmittnek fogalma sincs a tudományos munka mibenlétéről
Schmitt Pál ma reggel a Kossuth rádióban visszautasította a plágiumvádakat – ebből kiderült, hogy fogalma sincs arról, miként kell megírni egy tudományos munkát.
Schmitt Pál az őt ért plágiumvádakat azzal igyekezett visszautasítani, hogy dolgozata végén 21 forrást is megjelölt, közöttük Nikolaj Geogoriev dolgozatát is. Szerinte minden tudományos dolgozat azonos forrásokra (az ő szóhasználatában: „törzsadatok”-ra) épül, csak a következtetésekben tér el – ez magyarázza azt, hogy az ő (215 oldalas) dolgozatának 180 oldala is megegyezik Georgiev munkájával. Szerinte ez természetes, és senki nem nevezheti lopásnak.
(Forrás: MTI / Kovács Attila)
Schmitt ezzel lényegében elismerte, hogy fogalma sincs arról, hogyan kell tudományos munkát írni. A forrásokat ugyanis nem elég a dolgozat végén felsorolni, hanem minden egyes adatnál meg kell jelölni, hogy pontosan (melyik mű hányadik oldaláról!) származik. Erre azért van szükség, mert a művet használó kutatók csak így tudják az adatokat ellenőrizni, illetve az adatokkal kapcsolatos részleteknek, a további részadatoknak utánanézni. A források ilyen módon való pontos jelölése nemhogy egy doktori értekezésben, de egy egyetemi vagy főiskolai szakdolgozatban, sőt, szemináriumi dolgozatban is elvárt.
A forrásokból úgy lehet saját művet, szellemi alkotást létrehozni, ha a korábban összegyűjtött adatokat másképp rendszerezzük. Ha például az olimpia programjának történetéről írunk, de valaki ezt már megírta időrendben, mi megtehetjük például a sportágak szerint. Szó szerint semmiképpen nem veszünk át 180 oldalt, hanem hivatkozunk a műre: 25 oldalon is lehet nagyon okos dolgokat írni, csakhogy ennyiért nem szokás doktori címet adni. Schmitt mindennek tetejébe azt is kijelentette, hogy bárki, aki már írt doktori értekezést, tudja, hogy ez természetes. Hát nem. Aki csak egy 20 oldalas szakdolgozatot írt, az is tudja, hogy nem másolhatott (volna) 18 oldalt valaki másról. Aki csak az általános iskolában írt négyoldalas házi dolgozatot, az is tudja, hogy nem másolhatott volna belőle három oldalt a padszomszédjáról, és nem lett volna elég, ha a végén másképp ítéli meg Geréb árulását, mint a padszomszédja.
Schmitt „cáfolatával” minden eddiginél erősebbé, szinte bizonyossággá érett az a gyanú, hogy doktori disszertációját lopta. Igaz ez akkor is, ha jóhiszeműen tette, mert fogalma sincs a tudományos munkák megírásának módszertanáról. Amennyiben valóban jóhiszemű volt, tette sokkal inkább arra a felsőoktatási intézményre nézve terhelő, amelyik hagyta, hogy a tudományos munka és etika minimális ismerete hiányában is doktori fokozathoz jusson. Felmerül az a kérdés is, hogy Schmitt stábja hogyan engedhette meg, hogy az államfő ezzel a „magyarázat”-tal a nyilvánosság elé álljon. Mint arra nem először rá kell mutatnunk, Schmitt vagy nem hallgat tanácsadóira, vagy tanácsadói eleve alkalmatlanok.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (58):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Paligráfos vizsgálatra lenne szükség.
@argumentar:
Nagyon igaz. Már megint fején találta a szöget argumentar :-)
@Nước mắm ngon quá!: Érdemes elolvasni,mit mond erröl Michael Kumhof,az IMF egyik gazdasági szakambere.Sokan meglepödtek...
Inequality,Leverage and Crises:
www.imf.org/external/pubs/ft/wp/2010/wp10268.pdf
A magyar politikusok lehetnének tanultabbak,müveltebbek,szebbek,okosabbak.Ehhez képest,milyenek pl. az amerikaiak?Tanultabbak?Müveltebbek?Szebbek?Okosabbak?Neeem!Csak nekik mindenböl vagy kettö van,vagy kétszer akkora.Vagy elveszik.
@Pesta:
"a csahosaik meg elviccelték nekünk az egészet, mert hát nem nagy ügy.
Sz.P. szótárában ez a "bulvárkacsa" definíciója :)
Amúgy, ha lenne lájk-gomb a kommentek mellett akkor +1!
Kár vitázni az egészen. Itt az utóbbi húsz évben akármelyik politikusról derült is ki valami, nemhogy befogta volna a pofáját és fülét-farkát behúzva elkullogott volna (ne adj'Isten, bocsánatot kért volna), hanem még neki állt följebb, hogy egyáltalán hogy merték fölhozni, a csahosaik meg elviccelték nekünk az egészet, mert hát nem nagy ügy. Itt még mindig az a játék folyik, hogy akinek politikai hatalma van, az folyton kioktat mindenki mást.
Jó lenne ha vége lenne a szerecsenmosdatásnak. Egy becsületes ember a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen is igyekezett a diplomamunkájában kitenni önmagáért, és éppen a piszkos káderkommunizmusban igyekeztek hasznot kitermelni az emberek önmagukból. Megnézhetjük, hogy a világháború romjaiból felépült Budapesti házak még elhanyagoltságukban is kiváló szakmunkát mutatnak. Bár a mai Magyarország tudna annyi értéket felmutatni mint az a korszak. Ha valaki 180 oldalt használ fel, azt függelékben kell megjelölni és nem minősül a diplomamunka érdemi részének, akkor sem,. ha a koncepció más és a következtetés is. Az a baj, hogy ez a botrány, hogy egy ország vezető politikusa büntetlenül elvihet egy ilyen csalást, az felépíti a vasfüggönyt a magyar értelmiségek más országokban való alkalmazása, érvényesülése és megbecsülése előtt. Aláhúzza a magyari degenség érzetét közvetlen környezetünkben és máshol, sőt egészen messze ható kihatása lehet a politikai életre, mert mindenféle bizalomvesztés esetén elég csak megemlíteni egy ilyen esetet és Magyarország köznevetség tárgyává lesz bárhol a világban. Hitelessé teheti az egyébként igen gyanús Benes dekrétumot, és szembemegy az általános erkölcsi értékeknek. De én is ilyen liberál bolsi vagyok, még lehet hogy melegnek is ki fognak nevezni, annak ellenére, hogy a Kádár korszakban vallásosnak, ma ebben a képmutató hazug korban inkább tartózkodónak vallom magam.
Egyetértünk a megoldás nem abban keresendő.
Nem mehetünk el, azon tények mellet melyek csak a berögzött irányokat tartják, helyesnek. Mint bebizonyosodott a jelenlegi gazdasági vonalak követése nem hozott eredmény egy Eu-s ország gazdaságában sem. Mivel a megoldás a gazdasági vonal más irányában keresendő, és fordulat ettől várható. Itt jön a képbe az EU, nyíltan kimondva, hogy ilyen irányok ki vannak zárva a látókörből. Felvetődik akkor a kérdés, ha a bevett gyakorlat nem jó akkor az újat miért nem támogatjuk, vagy legalább egy országban nézzük meg milyen eredményt tud produkálni.
A szokások kora lejárt, aki új irányt és új módszereket nem tud bevezetni annak csak a pénzügyileg függővé tétel az egyetlen járható út. Ez utóbbi a legkényelmesebb és leginkább konfliktusmentesen kezelhető egy államszövetségben, de nem biztos, hogy a legjobb.
@mrhdk: A jelenlegi phd-król se legyenek illúzióid...
@argumentar: Nem egészen értem. A hvg az, aki ártott? A rossz hír hozóját kell lefejezni? Aki másolt, aki egy hivatkozások nélküli dolgozatot átengedett, az nem sokkal inkább hibás? Az a tanácsadó, aki a kialakult helyzetben nem azt mondja, hogy Pali bácsi, vedd a kalapod, amíg egy bocsánatkéréssel és aktív visszavonulással meg tudod úszni, hanem beküldi a stúdióba, hogy ott olyanokat mondjon, amin a fél tudományos világ fetreng a röhögéstől, a másik fele meg a könnycseppeket törli a szeméből, nem sokkal inkább hibás? Akkor a sajtó sikkasztási ügyeknek, korrupciós eseteknek se járjon utána, mert az ország hírnevét rontja?
@argumentar: Továbbra sem értem, mi köze ennek a témához. (No meg a doktor úr véleményével sem értek egyet. De nagyon nem. Van vaj a pirosok füle mögött is, de a narancsosok se mennek a szomszédba a hülyeségért.)
@argumentar:
A rosszul működő kapitalizmusra biztosan nem a kevesebb demokrácia a megoldás.
"Az elhúzódó magyar válság végső oka az a szélsőséges liberális - libertáriánus - politika, az abszolutizált monetarizmus, amely nemcsak elősegítette Magyarország eladósodását, de azt is megakadályozta, hogy ebből a monetárisa adósságcsapdából kikerülhessen. "
Dr. Drábik János
A fenti idézetet azért tettem ide, szerzővel együtt, hogy plágiumtól mentes legyen, de ebben a vitában értelmetlen tovább menni a megtapadt politikai a piros a narancs kék és zöld és hályog feltárásában sem.
Végül is, hogy mentes legyek a tipikus érvelési hibáktól.
@argumentar: "De mi köze ennek a köztársasági elnökünk doktorijához?"
Semmi. Schmittnek akkor is vennie kellene a kalapját, ha 7%-os lenne a gazdasági növekedés (GDP) és olyan szélsebes tempóban jönnének létre a munkahelyek, hogy nem győznék betölteni azokat.
Schmittnek akkor is mennie kellene, ha nem lenne 310 forint körül az euró, és ki tudja hol a svájci frank.
Schmittnek akkor is mennie kellene, ha már a 14. havi nyugdíjat vezetnék be és minden évben 10%-kal nőnének a reálkeresetek.
@argumentar: Hát hogyne... Bal és lib támadás. Ez a varázsszó, amivel mindent el lehet intézni. Tipikus érvelési hiba. Ha balról jön valami, az csak rossz lehet. A libről már ne is beszéljünk, mert a liberalizmus ugye olyan, mint a pestis. Még a végén elterjed!
Doktorik doktorija2
Kicsit legyünk következetesek!
A mostani hisztéria a balról és lib-ről jön. Meglehetősen ésszerűtlen az az állítás, hogy a mostani gazdasági helyzet kialakulásáért csakis a kétszer kormányon lévő jobboldal hibája. Nem vitatom, és nem vitattam soha sem, hogy néha a törvények és változtatása kapkodások és politika eszmék viharában készült. De mi köze ennek a köztársasági elnökünk doktorijához? Bele sem gondol abba „vádló”, hogy tulajdonképpen ezzel nem csak a köztársági elnököt, hozza kellemetlen helyzetbe, hanem az egész felsőoktatásunkat, valamint külföldön egész Magyarországot! Ha ez a célja valójában elérte! Belegondol-e abba, hogy a porondra cipelt egyetemen tanuló külföldiek diplomáját, esetleg ehhez az esethez kötik. Vádolja vele az egész magyar népet, mert külföldön senkit sem érdekel az, hogy valójában ki is ez a Schmitt Pál.
Van inkább sok köze az előző hozzászólásomban leírtakkal!
A vitatott pártdiplomáknak talán van némi köze a mostani gazdasághoz. A hozzá nem értő emberkék talán tudtak „tudásukkal” olyan intézkedéseket hozni, amelyek nem a felemelkedést szolgálták. Ilyen tekintetben az igazi kárt valójában Ők okozzák a nemzetgazdaságban. A megfelelő végzettség nélküli emberkék sajnos bejutottak a jobboldalba is, a Nemzetgazdasági Miniszter személyében.
Bár azt sem állítom, hogy nem ért hozzá, de viszont ha ért, akkor miért nem akart soha egy diplomát szerezni?
Summa summarum, amit tett a Hvg azzal Magyarországnak többet ártott, mint Smitt Pálnak vagy a kormánynak.