Pészach előtt
A költészet napja alkalmából szerkesztőink és szerzőink kedvenc verseit adjuk közre. Takács Boglárka egy Nemes Nagy- és egy Gergely Ágnes-verset küldött.
Idén is megünnepeljük a költészet napját, itt a nyesten. Tavaly Kosztolányi Dezső és József Attila verseit állítottuk egymás mellé, tavalyelőtt pedig a nyelvtanról szóló verseket válogattunk. Idén arra kértük szerzőinket, hogy küldjék el nekünk kedvenc verseiket; ezekből közlünk ma válogatást – több részletben. Kellemes versolvasását kívánunk!
Szerzőnk, Takács Boglárka sok kedvenc verséből erre az alkalomra egy modern klasszikust és egy kortárs művet választott.
Nemes Nagy Ágnes Fák című versét:
Fák
Tanulni kell. A téli fákat
Ahogyan talpig zúzmarásak.
Mozdíthatatlan függönyök.
Meg kell tanulni azt a sávot,
hol a kristály már füstölög,
és ködbe úszik át a fa,
akár a test emlékezetbe.
És a folyót a fák mögött,
vadkacsa néma szárnyait,
s a vakfehér, kék éjszakát,
amelyben csuklyás tárgyak állnak,
meg kell tanulni itt a fák
kimondhatatlan tetteit.
És Gergely Ágnes: Mondd el fiadnak című versét, a Tizennégy triolett című ciklusból, amely most pészách előtt különösen aktuális.
Mondd el fiadnak
Add tovább a történetet:
Fáraón átcsap az áradás,
mert ezt kell még megértened,
add tovább a történetet,
s a tenger továbbél veled,
mert más a hír, s a víz hatalma más,
add tovább a történetet –
Fáraón átcsap az áradás.