Baloldali koalíció?
A Facebookon már döntöttek
Közeleg a választási kampány, és a legfőbb kérdés, hogy ki kivel fog koalícióra lépni a győzelem érdekében. Vajon összeáll a baloldali ellenzék? Vajon elképzelhető-e egy Fidesz–KDNP–Jobbik választási szövetség? Ez attól is függhet, hogy a szavazók hogy állnak össze.
A Network blogon hálózatkutatással kapcsolatos posztokat, elemzéseket olvashatunk. A blog szerzői – akik egyébként a Maven7 elemzőcég munkatársai – azt vizsgálták, hogy a politikai pártok és szervezetek Facebook-oldalai milyen összeköttetésben vannak egymással, és vajon ebből mi állapítható meg a közelgő választási kampányra nézve.
A lájkhálózatban akkor van kapcsolat két oldal között, ha van olyan szignifikánsan nagy számú felhasználó, akik mindkét oldalon aktívak voltak. Az elemzés során a szerzők egy párt vagy szervezet oldalának lájkolását és az ott lévő proaktivitást (posztok kommentelése vagy lájkolása), az adott párttal, szervezettel való szimpatizálás jeleként értelmezték. Ez nem feltétlenül jelenthet kizárólagos pártszimpátiát, hiszen egyszerre több oldalt is kedvelhet valaki A lájkolási hálózat sűrűbb alhálózataiból közösségek azonosíthatóak, melyekből kiderül, hogy az egyes pártok, szervezetek és médiumok rajongói oldalai a felhasználók közös követése alapján mennyire reprezentálnak egy közösséget.
Az úgynevezett klaszterek vagy közösségek azonosítására az elemzők az ELTE és az MTA által közösen kifejlesztett Cfinder algoritmust használták, melyet a magyar kutatók az egyik legnevesebb nemzetközi tudományos folyóiratban, a Nature-ben publikáltak. A kutatók gyakran találkoznak azzal a problémával, hogy az egyéneket egyszerre több csoportba kellene besorolni. Gondoljunk csak bele, mi magunk sem csak egy közösség tagjai vagyunk – az algoritmus ezt a több csoporthoz tartozás azonosítását teszi lehetővé, tudományosan fogalmazva az átfedő klaszterekét.
(Forrás: network.blog.hu)
A lájkok alapján az ábrán három nagy tömböt láthatunk kirajzolódni, amelyek a három nagy politikai tábort, valamint a hozzájuk kapcsolódó szervezeteket, médiumokat testesítik meg. A színezett élek mutatják az azonos közösséghez való tartozást. A csoportok egymástól nem elszigetelten léteznek, a közös lájkokon keresztül szövevényes kapcsolatban állnak egymással. A nagy csoportok peremén pedig, részben azokhoz kapcsolódva, részben külön kis szigeteket alkotva, kisebb lájk-közösségeket fedezhetünk fel.
Látható az ábrán, hogy a bal oldalon pirossal jelzett baloldali ellenzék egy nagy csoportot alkot, azaz sűrű lájkokkal kapcsolódnak össze a csoport különböző szereplői. Alsó felében az MSZP és a DK, feljebb haladva az Együtt–PM Szövetség, majd legfelül az LMP, valamint a mindezekhez kapcsolódó médiumok és szervezetek helyezkednek el. A sűrűn átszőtt közösség szélén a lájkokon keresztül kisebb csoportok is kapcsolódnak ehhez a tömbhöz. A központi szereplők sűrű szövetébe így csatornázódik be például a Kalózpárt, az Együtt 2014 egy különálló csoportosulása is a Minimum+ portál lájkolásával, de kapcsolódik a Munkáspárt is a bal felső sarokban a Munkashirek.hu hírportálon keresztül.
A baloldali ellenzéki csoport bal alsó részén helyezkedik el a hallgatói mozgalmak Facebook-oldalainak lájkhálózata is. A hallgatói tömb emellett több oldalon keresztül kapcsolódik az ábra alján elhelyezkedő kormánypárti tömörüléshez is. Ilyen hidat képez például a Policity szellemi műhely, a Mert a MI Jövőnk! elnevezésű oldal, vagy éppen a Felsőoktatási Diákszervezetek Egyesülete. Utóbbi egyébként összekötő szerepben van még egy másik kisebb felsőoktatási csoporttal az ábra alján. Ezek az oldalak leginkább a Fidelitason keresztül kapcsolódnak be a középen és alul elhelyezkedő Fidesz–KDNP-tömbbe, tehát a lájkok a Fidesz ifjúsági szervezetén keresztül kötik össze a hallgatói tömörülést a kormányzattal.
Középen egy jórészt politikamentes övezetet láthatunk, ahol leginkább civil szerveződések, zenekarok és a legutóbbi elemzésünkben részletesen bemutatott fesztiválok és kulturális portálok foglalnak helyet. Ide mind a baloldali ellenzék, mind a kormánypárt oldalai kapcsolódnak.
A középen és lent elhelyezkedő Fidesz–KDNP tömörülés ezen kívül kapcsolódik még a jobb szélen lévő, zölddel jelölt Jobbik csoportjához is. Találkozási pont többek között a Magyar Menedék Könyvesház, az Autonomy for Transylvania vagy éppen a Nomádétel.hu.
A Jobbik alapvetően itt is egy különálló, sűrű szigetet alkot. Kevésbé beágyazott a középső, politikamentes övezetbe, viszont egyedüliként kapcsolják a lájkok az ábra jobb szélén elhelyezkedő bordó csoporthoz, amiben a Hét Vezértől, Attila, a hunok királyán keresztül, Bem apóig sok mindenki megtalálható. Érdekesség még, hogy a zöld alhálózat felett, bal oldalt található kék csoport, amely Budapest kerületeit tartalmazza, a pártok közül a Jobbikkal kapcsolódik össze leginkább. Látható tehát, hogy a közös lájkok alapján a baloldali ellenzék már összeállt, a jobboldalon pedig bizonyos találkozási pontok mentén szintén megtalálhatják a közös nevezőt. De mire lesz ez vajon elég?
„a baloldal”, „a jobboldal” → elég tendenciózus megfogalmazás.
a narancs és a zöld tömb között nincs lényegesen erősebb kapcsolat, mint a narancs és a vörös között. engem az ellenkezője lepett volna meg, amit a cikk egy picit sugallni látszik...