Oda a fél világa
Alan Burgess egy sztrók miatt lett neglekt szindrómás. Ez a betegség azzal jár, hogy a bal oldalán levő képeket, az ott zajló eseményeket nem képes tudatosítani. A fél világ eltűnt a számára...
Alan Burgess soha nem fogja elfelejteni 2007. november 5-ét, amikor agyvérzést kapott. Azóta ugyanis a fél világa hiányzik: úgynevezett neglekt szindrómában szenved. A sztrók előtti és utáni állapot, mintha két teljesen különböző világ lenne számára.
Az agyvérzés a jobboldali fali lebenyét károsította; ez az a terület, amely a figyelem magasabb szintű összpontosításáéert felelős. Ez a sérülés eredményezi azt, hogy a bal oldalán hangzó hangokra, az ott lévő tárgyakra, az ott történő eseményekre nem képes odafigyelni – mutatja be a The Guardian videója a beteg állapotát.
A neglekt szindróma tipikusan agyvérzés után következik be. Nem azonos a látás, illetve a hallás részleges elvesztésével: Alan hallása és látása nem sérült a bal oldalon. Hallja, és látja a dolgokat, az információk eljutnak az agyba, a szenzoros kéreg működik, de az agy egyszerűen ignorálja a bal oldalról érkező információkat.
Alan Burgess, aki 64 éves, a sztrókja előtt sofőrként dolgozott. Neglekt szindrómája miatt azonban leszázalékolták, vezetni ugyanis ezzel a betegséggel nem lehet. Korábban sosem festett, most azonban ez fontossá vált számára, hogy megmutassa azt a sajátos perspektívát, amiben ő a világot látja. Képeiről megtudhatjuk, milyen a fél világ két szemmel. Láthatunk például egy malacot, amelynek a fél feje hiányzik. Vagy egy karácsonyi képeslapról lemásolt vörösbegypárt: a jobb oldali madár minden részletében ki van dolgozva, a bal oldali azonban mintha befejezetlen maradt volna.
(Forrás: thenonist.com)
„A neglekt szindrómában a vizuális érzékelés teljességének a hiánya a legfeltűnőbb, de a hallás, a tapintás és a saját test érzékelése úgyanúgy érintett” – mondja Dr. Paresh Malhotra londoni neurológus, Alan Burgess kezelőorvosa. A betegek többsége azonban nincs tudatában annak, hogy valami hiányzik, éppen ezért ez az állapot veszélyes lehet: nekimehetnek olyan tárgyaknak, amelyek az ignorált oldalon helyezkednek el. Előfordul, hogy csak a fél arcukat borotválják meg, csak az egyik szemükre tesznek sminket vagy otthagyják az étel felét a tányéron. Alan például ha az utcán jár, semmiféle ingert nem vesz észre a bal oldalán, így egyedül nem szabad közlekednie, az ugyanis túl veszélyes lenne a számára.
Betegsége kezdetén, amikor Burgess elé egy 25 cm hosszú szakaszt helyeztek, és megkérték, hogy mutassa meg annak a közepét, akkor a jobb szélétől 2 cm-re jelölte be. Ma már, sok gyakorlás után a jobb széltől körülbelül 10 cm-re teszi a szakasz közepét. „Ez az én vonalam közepe és nem a magáé” – mondja Burgess Dr. Malhotrának. A neglekt szindrómás betegek tehát, miután rájönnek, hogy valami nem stimmel az egyik oldalon, próbálnak stratégiákat kifejleszteni arra, hogy jobb eredményeket érjenek el.
A világ másik felét persze nem kapják vissza, de a betegek, ha kellő motivációval rendelkeznek, fejleszthetik képességeiket, és jobb eredményeket érhetnek a világ hiányzó felének pótlásában.
Forrás
Olvasnivaló a témához: Oliver Sacks: Fél lábbal a földön (igaz, nem stroke, hanem izomszakadás, de szintén az történik, hogy /átmenetileg/ megszűnik számára az egyik oldal).