Nyelvi és etnikai sokszínűség Malajziában

A nagyobb országok közül Malajzia kiemelkedik nyelvi és etnikai sokszínűségével. Az országnak nevet adó malájokon és egyéb helyi törzseken kívül Kína és az Indiai szubkontinens népei is jelentős arányban képviselik magukat, továbbá más ázsiai országokból is nagy számban élnek bevándorlók. Ekkora változatossággal máshol csak városok szintjén lehet találkozni.

Nem véletlenül hirdeti magát az ország évek óta a „Malaysia, truly Asia” (Malajzia, az igazi Ázsia) szlogennel: Malajzia nyelvi és etnikai összetétele már első ránézésre is rendkívül színes. Hasonlóan a szomszédos Szingapúrhoz, itt is a kulturálisan, vallásilag és nyelvileg is nagyon eltérő malájok (50%), kínaiak (24%) és indiaiak (7%) – főleg tamilok – adják a lakosság többségét, de a városállammal ellentétben itt egyedül a maláj a hivatalos nyelv, bár az oktatásban és az üzleti életben az angol is nagyon fontos szerepet játszik. A malájokon kívül más helyi őslakosok is vannak, akik együttes megnevezése egyéb bumiputra, és akik a lakosság 12 százalékát teszik ki. Ezen kívül az országban jelentős számban élnek még bevándorlók a Fülöp-szigetekről, Nepálból, Pakisztánból és Vietnamból is. Ekkora kulturális, nyelvi, vallási és etnikai változatossággal máshol csak városok szintjén lehet találkozni.

A maláj valójában egy makronyelv – például az arabhoz hasonlóan – a Malajziában hivatalos bahasa malaysia csak egy a sok beszélt maláj változat közül, bár a közoktatásban és közigazgatásban betöltött szerepe miatt ez az, amit a legtöbben ismernek. A kiejtésbeli és szókincsbeli különbségek olyan nagyok is lehetnek, hogy a kölcsönös érthetőség se feltétlen áll fenn minden esetben (lásd a cikk végi keretes rész példamondatait). Csak Malajziában legalább tíz helyi dialektusát különböztetik meg a malájnak. A maláj nyelv változatainak széleskörű elterjedése többek között egy régi birodalomnak, a szumátrai központú Szrividzsaja hindu-buddhista királyságnak a nyelvi és kulturális hagyatéka. A birodalom az i. sz. 7. és 13. század között uralta Szumátrát, a Maláj-félszigetet és Jávát – például a híres Borobudur néven ismert buddhista épület is ebben az időszakban épült – és fő közvetítő nyelve a régi maláj volt. A maláj nyelv első írásos emléke is a birodalom korai időszakából származik: a szanszkrit szavakban is bővelkedő Kedukan Bukit felirat (683) a Szrividzsaja birodalom alapítását örökíti meg.

Az ország alkotmánya szerint maláj az, aki (szunni) muszlim és a maláj hagyományok szerint él. Így például sok indonéz származású (főleg jávai, nyugat-szumátrai minangkabu és celebeszi bugi) is maláj őslakosnak, azaz bumipurtának számít. A bumiputra szó maláj eredetű, nagyjából azt jelenti, hogy a „föld fia”. A bumiputrák közé tartoznak még az ómaláj bennszülöttek is, akik többnyire Malajzia Borneón található két tartományában élnek, és akik a malájjal rokon nyelveket beszélnek, de malájoktól eltérően általában gyakran keresztények. Ez utóbbi tény miatt lehet a kereszténység az ország harmadik legnagyobb vallása (9%) az iszlám és a buddhizmus után. Malajziában egyébként vallásszabadság van, de különös és ellentmondásos módon az iszlám síita irányzata mégis tiltott.

Az ősmalájok két legnagyobb, százezer beszélőt is meghaladó csoportja a korábban fejvadászatról és kalózkodásról híres ibanok (tengeri dajakok) és a duszunok – az előbbiek Sarawak, míg az utóbbiak Sabah legnagyobb kisebbségét képezik. Az ibanok kiemelkednek a többi kelet-malajziai őslakos közül azzal, hogy saját, iban nyelvű iskoláik is vannak.

Malajzia második legnagyobb etnikumát a kínaiak alkotják. Közösségük nyelvileg közel sem egységes, öt különböző kínai nyelvnek (nyelvjárásnak) is – hokkien, hakka, kantoni, teochew és mandarin – egy milliónál több beszélője él az országban. A kínaiak bevándorlásának története évszázadokra nyúlik vissza, de a 19. századi fárasztó ónbányászat – ahol dolgoztak – helyett ma már inkább Malajzia üzleti életét dominálják. A kínaiak a fővárosban, Kuala Lumpurban, és a sok turistát vonzó Penang szigetén is a legnagyobb etnikumot képezik. A kínai közösségek több mint száz éves Malajziai jelenlét után is megőrizték identitásukat, a kínai kisebbség diákjai államilag finanszírozott kínai nyelvű iskolákban tanulhatnak, ahol az oktatás nyelve – akárcsak Kínában – egyedül a mandarin kínai.

Az indiai malajziaiak többségét adó tamil kisebbség a kínaihoz hasonló előnyöket élvez, ők tamil nyelvű állami iskolákban tanulhatnak. A maláj oktatás nyelvpolitikája ugyanakkor éppen átalakulóban van. Eddig a középiskolákban a matematikát és a természettudományokat angol nyelven tanították, de ez éppen most van átalakulóban, a jövőben ezeket a tantárgyakat is a középiskolák megfelelő (maláj, kínai vagy tamil) tannyelvén fogják tanítani. A kisebbségek jobb együttélése érdekében a mandarint és a tamilt is próbálják minden középiskolában legalább választható nyelvként kínálni. Az országban ugyanakkor az is állandó vitatéma, hogy megfelelő-e a lakosok angoltudása.

A „Hova mész a biciklivel? Veled mehetek?” mondatok különböző dialketusú maláj fordítása:

Malay language (informal)	Ko nak pegi mane ngan basikal tu? Bole aku ikut?	Malaysia
Standard Malaysian Malay (formal)	Ke mana kamu mahu/hendak pergi dengan basikal itu? Bolehkah saya ikut?	Malaysia
Johor/Selangor dialect	Kau nak pergi ke mane dengan basikal itu? Boleh saye ikut?	Central and Southern States of Peninsular Malaysia including Pahang and Southern Perak
Banjar Malay	Ikam/kau' handak tulak ka mana basapeda tu? Bulih kada' aku umpat?	South Kalimantan (Indonesia)
Kedah dialect	Hang nak pi mana naik gerek tu? Aku ikut buleh dak?	Northern States of Peninsular Malaysia, Western part of Southern Thailand
Baling dialect	Mu nok gi mana naik gerek tu? Ku nak ikut buleh dak?	Eastern part of Kedah (Baling, Sik and Padang Terap), Yala, Pattani, Satun
Terengganu dialect	Mung nok gi mane naik basikal? Buleh ikut?	Terengganu (Malaysia)
Kelantan dialect	Demo nok gi mano naik gerek tuh? Buleh kawe ikut?	Kelantan (Malaysia), Eastern part of Southern Thailand
Perak dialect	Mike nak ke mane naik sika tu? Teman nak ngekor buleh?	Perak (Malaysia)
Penang dialect	Hang nak pi mana naik basikal tu? Aku ikut boleh tak?	Penang and Northern Perak (Malaysia)
Sarawak Malay	Ke sine kitak maok make basikal? Boleh sik kamik ngekot?	Sarawak (Malaysia)
Sabah Malay	Mana ko mo pigi sama itu beskal? Buli sia ikut ka?	Sabah and Labuan (Malaysia)

Források:

http://www.joshuaproject.net/countries.php

http://thestar.com.my/news/story.asp?file=/2011/1/20/nation/7831166&sec=nation

http://www.freemalaysiatoday.com/2011/01/24/dr-m-stands-by-foreign-language-remark/

http://thestar.com.my/news/story.asp?file=/2011/1/20/focus/7832274&sec=focus

Kapcsolódó tartalmak:

• Nyelvtanárhiány lesz Malajziában
• Tudnivalók az ausztronéz nyelvcsaládról
• Kína: egy nemzet, számtalan nyelv
• A hat legmultikulturálisabb város

Hasonló tartalmak:

• Allah, Tuhan, Isten
• Amire a játékfejlesztők nem fordítanak figyelmet
• Miért tanuljunk hindit?
• (Táj)képbe került nyelvészek
• 2 az 1-ben: angol kém és magyar nyelvész

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)