Nemzetközi biztosok kiállnak az internetes szólásszabadság mellett
A szólásszabadság az összes többi kommunikációs eszközhöz hasonlóan az internetre is vonatkozik – állapították meg nemzetközi szervezetek véleményszabadsággal foglalkozó különmegbízottai szerdán Budapesten ismertetett közös nyilatkozatukban.
Az internetes szólásszabadság korlátozása csak nemzetközileg elfogadott előírásoknak megfelelően, bizonyos érdekek védelmében lehetséges – foglalt állást az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ), valamint az Emberi Jogok Afrikai Bizottságának biztosa a Nyílt Társadalom Archívumban (OSA) tartott sajtótájékoztatón.
Frank La Rue, az ENSZ különmegbízottja megjegyezte: a szólásszabadság vonatkozásában visszalépésnek tartja az új magyar távközlési szabályozást, az értékelése szerint „valójában nem független médiahatóság” működését.
A világszervezet jelentéstevője kifejtette: úgy találja, hogy Magyarországra az internethasználat túlszabályozása jellemző, és ez aggodalomra ad okot. Hozzátette, az internet csak kivételes, pontosan meghatározott esetekben, például a terrorizmus, a szervezett bűnözés vagy a gyermekpornográfia visszaszorítására korlátozható legitim módon.
Az ENSZ-biztos – aki április elején Budapesten járt és akkor is hangot adott azon véleményének, hogy a médiahatóságnak függetlennek kell lennie – úgy tájékoztatott, csütörtökön az Országgyűlés emberi jogi bizottságában egyeztet a médiatörvényről.
Frank La Rue elmondta: a nemzetközi különmegbízottak deklarációja nem a magyar helyzetre vonatkozik, olyan általános irányelveket igyekeztek lefektetni, amelyek a világ minden országában alkalmazhatók. Kiemelte, a biztosok ajánlásainak csak akkor van lényegi hatásuk, ha az adott államok társadalmai változtatásokra késztetik kormányaikat.
A Budapesten aláírt deklaráció hangsúlyozza: a más médiaeszközökkel kapcsolatos megközelítések nem alkalmazhatók változtatás nélkül az internetre, utóbbira, a virtuális kommunikáció sajátosságait figyelembe véve külön szabályozási szempontokat kell kialakítani.
Frank La Rue azt mondta, az internet az egyik legfontosabb, erőteljes kommunikációs eszközzé vált, erre az észak-afrikai események is rámutattak. Alkalmas a korrupció és az emberi jogok megsértésének feltárására, békés tüntetések megszervezésére.
Hangsúlyozta, hogy az internetes szólásszabadság esetében az új kommunikációs technológia ellenére nincs szó új jogokról, a hagyományos szabadságjogokat kell érvényesíteni. Hozzátette ugyanakkor: a hagyományos, egyirányú tömegkommunikációhoz képest az internet új elemet hozott, megteremtette a gyors, tömeges és interaktív kommunikációt, amelyben valós időben lehet az eseményekre reagálni. Azt mondta, az internet a demokrácia és a nyitottság eszköze, amelyet politikusok világszerte ijedten igyekeznek korlátozni, de „csak az autoriter politikusok félnek ettől a fajta szabadságtól”.
Dunja Mijatovic EBESZ-biztos arról szólt: minden kormánynak legitim joga, hogy a számára veszélyforrást jelentő tartalmak kapcsán lépéseket tegyen, de ez nem lehet jogalap az internet szűrésére. Elmondta, hogy a világon sok kormány blokkol különböző tartalmakat. Az MTI kérdésére válaszolva azt mondta: nincs tudomása arról, hogy a magyar kormány bármilyen módon blokkolná az internetet.
A különleges megbízottak 1999 óta minden évben elfogadnak és közzétesznek egy közös nyilatkozatot, amelyben nemzetközi normákat fogalmaznak a szólásszabadság kulcsfontosságú területeivel kapcsolatban. Az idei, az internetes szólásszabadságról szóló deklaráció a 13. a sorban. Az EBESZ megbízottja az MTI kérdésére válaszolva elmondta: nincs jelentősége annak, hogy ezt a nyilatkozatot Budapesten fogadták el, ezzel nem akartak üzenni, azért ezt a helyszínt választották, mert az aláíró négy nemzetközi különmegbízott közül három a magyar fővárosban tartózkodott.