Egyre több az újságírók elleni erőszak
Európa Tanács: a médiaszabadság szempontjából a legaggasztóbb, hogy egyre gyakoribbak az újságírókat érő támadások.
Az újságírók elleni erőszakos cselekmények egyre gyakoribbá válását tartja a leginkább aggasztó jelenségnek a médiaszabadság szempontjából az a dokumentum, amelyet szerdán vitatott meg Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése.
Legkevesebb húsz újságírót öltek meg 2007 óta Európában, közülük 13-at Oroszországban – áll az Andrew McIntosh brit munkáspárti képviselő által késztett jelentésben.
A fizikai támadások, gyilkosságok, fenyegetések mellett két további veszélycsoportra is kitért a jelentés: egyfelől egyes kormányzatok visszaélnek a média irányításában meglévő lehetőségeikkel, másfelől a tulajdonosi érdekek bizonyos mértékben elnyomják a szakma erkölcsi szabályait.
Az Európa Tanács nem válthat le kormányokat, de felhívhatja a figyelmet a médiaszabadság megsértésének eseteire, és a pellengérre állítással időnként befolyásolhatja a kormányok magatartását – mondta a plenáris vita után tartott sajtótájékoztatón McIntosh.
Vele együtt találkozott az újságírókkal Haraszti Miklós, akinek hamarosan véget ér hat éves megbízatása az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-ügyi képviselőjeként. Ő is felhívta a figyelmet az erőszakcselekmények szaporodására, különösen Oroszországban és Kirgizisztánban. Szerinte emellett az is fenyegeti Európában a média szabadságát, hogy egyes kormányok igyekeznek rátenni a kezüket a tévéállomásokra, valamint ellenőrzésük alá próbálják vonni az internetet.
Külön kitért Törökországra, ahol szerinte hatályon kívül kellene helyezni azt a jogszabályt, amely az ártalmas internetes tartalmak ellen úgy próbál küzdeni, hogy bizonyos külföldi honlapok elérését akadályozza.
Több kérdést kapott Haraszti a dél-kaukázusi térség médiahelyzetével kapcsolatban. Grúziát illetően megállapította: azóta, hogy 2007 novemberében a kormány bezárt egy nagy ellenzéki tévét, számos bátorító jele van a pluralizmus megengedésének, legalábbis „már nem akadályozzák módszeresen a pluralizmust”.
Örményországban – mondta – a tartalmat illetően nincs pluralizmus, annak ellenére sem, hogy több magánkézben levő újság és tévéállomás működik.
Haraszti Miklós szerint Azerbajdzsánban romlik a médiaszabadság helyzete. Elmondta, hogy provokációk alapján, látszólag nem újságírói tevékenységük miatt, hanem „huliganizmus”, „narkománia” címén börtönbe zárnak a kormányzatot bíráló újságírókat.