Nemzeti kisebbség helyett nemzeti közösség
A soknemzetiségű Vajdaságban nem elméleti vitákat folytatnak az autonómia mibenlétéről, hanem ténylegesen építik azt – hangsúlyozta Egeresi Sándor, a vajdasági parlament elnöke szerda este egy brüsszeli rendezvényen.
A helyi Balassi Intézet, vagyis a magyar kulturális központ adott otthont annak a pódiumbeszélgetésnek, amelyet a magyar nemzeti közösségek európai érdekképviseleti irodája (HUNINEU) szervezett, és amelynek a vendége ezúttal Egeresi Sándor volt.
A vajdasági magyar politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a szerbiai tartományban – ahol a szerb mellett a magyar, a horvát, a szlovák, a román és a rutén is hivatalos nyelvnek számít – a Magyar Nemzeti Tanács messzemenő önállósággal, valamint a szükséges anyagi támogatással is rendelkezik ahhoz, hogy saját maga szervezze a magyar közösség oktatási, kulturális, tájékoztatási és anyanyelvhasználati ügyeit.
„A Vajdaságban már hosszú évek óta nem használjuk a nemzeti kisebbség fogalmát, ehelyett nemzeti közösségekről beszélünk” – mondta Egeresi. Úgy vélekedett, hogy a nemzeti közösség autonómiatörekvéseit fokozatosan, a lehetőségek figyelembe vételével kell érvényesíteni. A vajdasági magyarok érdekképviseleti testülete például már gyakorolhatja az autonómiát a fent említett négy, kulturális jellegű területen, ugyanakkor a gazdasági autonómia megteremtésére egyelőre nincs lehetősége – vázolta a helyzetet. Megjegyezte, hogy az erdélyi, illetve felvidéki magyarságnak is azt célszerű végiggondolnia, milyen autonómiacélok elérésére van reális lehetőség a belátható jövőben. Szerinte a túl radikális célkitűzésekkel csak ártanak a nemzeti közösség érdekeinek.
A vajdasági parlamenti elnök beszélt arról is, hogy miközben a Vajdaságon belül a nemzeti közösségek európaias együttélése figyelhető meg, Vajdaságnak mint Szerbián belüli tartománynak a helyzete nem ennyire rózsás, mert a szerb államberendezkedés túlságosan centralizált jellegű. Egeresi szerint Szerbiának új alkotmányra lenne szüksége.