0:05
Főoldal | Rénhírek

Nájkin innen, nájkon túl

Bárhogy ejtenek is egy szót abban a nyelvben, amelyből származik, minden nyelvben az a kiejtési mód minősül helyesnek, amely az adott beszélőközösségben bevett. De mi van, ha egy beszélőközösségben több ejtésmód is elterjedt? És ha minden hibás alak lehet helyes, akkor nincs is olyan, hogy hibás?

Fejes László | 2014. június 4.

A magyar sajtót is bejárta az a hír, hogy Philip Night, a Nike elnöke személyesen erősítette meg, hogy a márkanév helyes ejtése [nájki] (vagy talán még pontosabban [nájkí]), és nem [nájk]. Azért korábban ezt sokan tudták – még a magyar Wikipédiában is szerepel – , meglepetést inkább az okozhat, hogy a válasz az angol nyelvhasználók számára sem egyértelmű. A magyar sajtóban ezúttal talán a 444 volt a leggyorsabb, de a hírből a legtöbbet ezúttal az Index hozta ki, ők ugyanis számos olyan idegen szót szedtek össze, melyek kiejtése a magyarban ingadozik.

Az külön dicséretre méltó az Index cikkében, hogy hangsúlyozzák: nem csupán egy ejtésmód lehet a helyes, és az általuk leghelyesebbnek tartott változatról is azt írják, hogy „mi így mondanánk”, nem pedig azt, hogy másoknak hogyan kellene mondaniuk. Az pedig már csak hab a tortán, hogy nem pusztán annak alapján részesítenek előnyben egy-egy változatot, hogy azt az eredeti nyelven hogy ejtik, hanem a hazai nyelvszokást is figyelembe veszik, így például a Sopianae márkanév ejtésére a [szofiáne] alakot ajánlják, holott ez „hibás”, A ph betűkapcsolatot a latin eredetileg a görög φ átírására használta, ez pedig egy hehezetes [p]-szerű hang volt. A betű által jelölt görög hang azonban idővel [f]-fé változott, és ennek hatására az európai nyelvek többségében a ph betűkapcsolat a görög eredetű szavakban [f]-nek ejtendő. feltehetően a görög-latin sophia (eredetileg [szophia], kései latin [szofia] ’bölcsesség’ szó (és a vele alkotott összetételek) hatására alakult ki. Hasonlóképpen a kialakult szokásokat követve ajánlják a Levi’s ejtéseként a [lévisz] alakot, habár az eredetit követve ez [livájz]-nak hangzana. Megítélésünk szerint a Nike [nájk] ejtése is annyira elterjedt – Magyarországon biztosan, de a jelek szerint angol nyelvterületen is –, hogy bizonyára nem kevesen tisztában vannak a név eredetével és a cég álláspontjával, mégis a [nájk] formát választják, mivel környezetükben elsősorban ezt használják.

Just say it
Just say it
(Forrás: Wikimedia Commons / Nike, Inc.)

Az ajánlott [pidzza] ejtés feltehetően elgépelés [piddza] helyett.

Sajnos azonban a cikkbe becsúszott egy-két apróbb hiba. A pizza ejtése ugyanis az olaszban nem [piddza], hanem [picca]ahogy számos más nyelvben is (egyébként ez az ejtés, ha ritkább is, de feltétlenül helyesnek fogadandó el a magyarban is; emellett számunkra a [pizza] is teljesen elfogadhatónak tűnik). Bár az olaszban a gn gyakran valóban [nny]-t jelöl, szó elején azért rövid [ny], így a gnocchi ejtése sem [nnyókki], hanem [nyokki] (az [o] pedig, bár hangsúlyos, nem lehet hosszú, mivel zárt szótagban áll). Ebben az esetben kifejezetten abszurd a [nnyókki] ejtésmód ajánlása, hiszen az [nny] szókezdet ejtése rendkívül modoros és affektáló lenne – de hangsúlyoznunk kell, ez az egyetlen eset, ahol egyáltalán nem értünk egyet az Index ajánlásával.

Néhány más esetben talán másképp döntöttünk volna: a Chevrolet [sevrolet], sőt [sevrolett] ejtését például megőrzendő hagyománynak tartjuk; a Lidl [lidl] ejtését nem erőltetnénk, mivel a szótagszerkezete (akár szótagképzőként ejtjük a szóvégi [l]-t, akár nem) idegen a magyartól; a power [páör] ejtése pedig hasonlóképpen idegen a magyartól – ha pedig mégis az angolos ejtés választanánk, akkor a [páö]-t preferálnánk (de ez végképp ízlés kérdése).

Néhány szóval mi is hozzájárulnánk a gyűjteményhez. A Chicco olasz babaápolási termékeket forgalmazó cég nevét sokan [csikó]-nak ejtik. Ehhez bizonyára hozzájárul az, hogy a ch-t spanyolosan [cs]-nek olvassák, miközben az olaszban a chi, che ejtése [ki], illetve [ke] – a ci, ce ejtése a [csi], [cse], a h éppen azt jelöli, hogy a „lágyítás” nem megy végbe. Az ejtésben a magyar csikó szó is szerepet játszhat, a babaholmikhoz ugyanis jól illik a ló kicsinyének a neve. Az olasz ejtés tehát [kikko], ám a magyar [csikó] annyira elterjedt, hogy nem feltétlenül hibáztatható.

Kikko, a csikó
Kikko, a csikó
(Forrás: Wikipedia (angol változat) / Chicco )

Szintén „hibás” formában terjedt el a JVC japán elektronikai cég neve. Bár a [jévécé] ejtésmód is elfogadható lenne, ez egyáltalán nem terjedt el. A betűk angol nevét kiolvasva [dzséjvíszí] lenne az ejtésmód, de helyette Magyarországon a [dzsívíszí] az elterjedt (ez egyébként a GVC ejtése lenne), annyira, hogy a [dzséjvíszí] ejtésmód inkább okoskodásnak, a tájékozottság fitogtatásának tűnik, mint természetes nyelvhasználatnak. Ugyanez a jelenség figyelhető meg Michael J. Fox amerikai színész nevének az ejtésében: a [májköl dzséj foksz] helyett gyakran hallhatjuk a [májköl dzsí foksz] ejtésmódot (itt azonban a hibás ejtésmód talán nem vert olyan mély gyökeret, minta JVC esetében.)

Michael [dzséj] Fox 1988-ban
Michael [dzséj] Fox 1988-ban
(Forrás: Wikimedia Commons / Alan Light / CC BY 2.0)

Szintén az eredetitől eltérő formában terjedt el (de legalábbis abban is elterjedt) Bob Marley reggae-énekes neve. A vezetéknevet valószínűleg gyakrabban halljuk [merli], mint [marli] alakban, pedig angolul az utóbbi ejtésmód a bevett. Hasonlóképpen Nicolae Ceaușescu [csauseszku] neve is annyira elterjedt [csaucseszku] formában, hogy nem nevezhető hibásnak.

Olvasóink között bizonyára lesznek olyanok, akik szerint túlságosan megengedőek vagyunk, hogy helyesnek ismerjük el az eredetitől eltérő alakokat. Ilyenkor jönnek a vádak, hogy szerintünk mindent szabad, szerintünk minden helyes, amit mondanak. Ez azonban nem igaz.

Nem támogatnánk például az Auchan [ósön] ejtését (melyben biztos szerepet játszik az angol ocean ’óceán’ ejtése, ha másképp nem, hát a slágerlistákról ismert Billy Oceannek köszönhetően), mert ez nem eléggé elterjedt ahhoz, hogy helyesnek tartsuk. Persze szűkebb beszélőközösségekben lehet ez a bevett forma, de nagy nyilvánosság előtt mégsem ajánlanánk.

Érthetetlenek azok az esetek is, amikor olyan tekintélyes szervezetek, mint a Zeneakadémia, saját fellépőik nevének tisztességes ejtésére nem fordítanak figyelmet.  A hazai komolyzenei élet egyik legjelentősebb szereplője most Pekka Kuusisto [kúsziszto] koncertjét hirdeti úgy, hogy a reklámszpotban a művész neve [kujziszto] formában hangzik el. A [z] ejtése [sz] helyett még talán megbocsátható „bűn”, ám az [uj] ejtésmód [ú] helyett megmagyarázhatatlan.

Végképp hibásnak tartjuk az idegen szavak hibás ejtését, ha azok totális félreértésekhez vezetnek. Így például a szlovákiai Híd–Most párt  nevének második eleme a szlovák most [moszt] ’híd’ szó, azaz a párt elnevezése lényegében ugyanaz a szó két nyelven. Ha ezt úgy ejtjük, mint a magyar most ’éppen, jelenleg, azonnal’ szót, akkor azt a benyomást keltjük, hogy a párt nevével valamit (hidat, feltehetően átvitt értelemben) azonnal követel. Kifejezetten megtévesztő, amikor a hibás alakot olyan tekintélyes hírforrások használják, mint például a közszolgálati rádió: az egyszerű nyelvhasználók ugyanis hitelesnek, megalapozottnak fogadják el a hírműsorokban elhangzó formákat, és mintának tekintik őket. (Egymás nyelvhasználatával, vagy akár a műsorban megszólalókkal szemben sokkal több kritikával és fenntartással élnek.)

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (67):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
7 éve 2016. augusztus 1. 09:35
67 szigetva

@Fejes László (nyest.hu): Olyan, de pont fordítva: magyarul inkább [z], angolban meg [sz] (és [f], [th]) előtt fordul elő.

7 éve 2016. augusztus 1. 07:47
66 Fejes László (nyest.hu)

@Irgun Baklav: „egy ismeretterjesztő jellegű műsorban [rodin]-t is”

Én egy iskolai ünnepségen éltem meg, hogy a műsorvezetőnek kiválasztott, nyilván jó tanuló, 7-8. osztályos diák, bejelentette, hogy a következő fellépő [mozart] valamelyik darabját adja elő. Beletelt néhány másodpercbe, mire összeraktam, kiről van szó.

@Irgun Baklav: „Lehet, hogy a [princ] németesnek hangzik, de valójában az angol anyanyelvűek is hajlamosak césíteni az sz-t a prince végén.” Ez nyilván olyan, mint a [péndz].

7 éve 2016. augusztus 1. 00:14
65 Irgun Baklav

@Untermensch4: „az eredmény hasonló mintha azt német szóként akarnák magyarosítani. prince és dr.house így járt...”

Dr. House-nál szerintem vitatható, hogy a [hauz] németes ejtés lenne. Először is, a főnév „alap” alakja (egyes szám, alanyeset stb.) az angolban és a németben egyaránt kb. [hausz] <house (fn.), Haus>. Az igaz, hogy ha mögé kerül egy magánhangzó (pl. <nach Hause> 'haza' {pl. haza kell mennem}, <Häuser> 'házak') akkor a németben az sz z-vé válik, de z lesz az angol többes szám is ([hauziz], <houses>), illetve a <house> 'elszállásol, otthont ad vkinek.' ige is (→<housing> [hauzing] fn.).

Amúgy a Prince esetében szerintem a furácska ejtés inkább az lenne, ha a cés ejtést mindenáron elkerülendő rendes n nélkül, nazális magánhangzóval ejti valaki, kb [priⁿsz]-nek (IPA: [prĩs]), ezt viszont inkább franciásnak minősíthetnénk a [preⁿsz] (IPA: [pʁɛ̃s]) nyomán.

7 éve 2016. július 31. 23:26
64 Irgun Baklav

@aryanem vaejo: Ez igaz ugyan, de a magyarban szerintem *nj-vel nem nagyon kezdődhet szó, ilyet max. morfémahatáron lehet elképzelni. Ha a brit eredeti /ˈnjuːt(ə)n/-t a lehető legjobban meg szeretnéd közelíteni, akkor talán nyútön lehetne (mert nálunk szótagképző n sincs). De mindegy is, mert nálunk az bizony nyúton, és már az is marad.

@Fejes László (nyest.hu): Ha nem is csárlz, de csárlsz bódlert én szerintem már hallottam. Sőt egy ismeretterjesztő jellegű műsorban [rodin]-t is (ezt egész biztosan).

@Fejes László (nyest.hu): A reklámban szerintem nem [aksz]-nak, hanem [ȧksz]-nak ejtik, manapság legalábbis. Nyilván az ex (=volt „kedves”) rossz asszociációkat keltene, ráadásul az TRAP magánhangzójának annyiféle realizációja van az angolban is (IPA: [a]/[æ]/[ɛ] stb. nyilván nem egyforma gyakorisággal), hogy ez észszerű megoldásnak tűnik.

@El Vaquero: „Egyedül az Auchan eredeti francia kiejtése kerülhetett volna bele a cikkbe (ósaⁿ)” Franciául én aztán végképp nem tudok, de tuti hosszú az az ó?

@Untermensch4: „magyarok hajlamosak "németesen" torzítani új szavakat ... prince és dr.house így járt.” Lehet, hogy a [princ] németesnek hangzik, de valójában az angol anyanyelvűek is hajlamosak césíteni az sz-t a prince végén. Lásd a Merriam-Webster szótár kiejtési útmutatóját: \ˈprin(t)s\ www.merriam-webster.com/dictionary (itt az s a magyar sz).

@szigetva: „De itt a [pena] kontra [pina]-n van a hangsúly, nem?”

A spanyol bajnokságban és az európai (klubcsapatoknak rendezett) kupákban vitézkedő Villarrealnak volt egy Tomás Pina nevű focistája. Ő is sok gondot okozott a szpíkereknek, ha jól emlékszem, hol pína, hol pinya lett belőle.

9 éve 2014. augusztus 28. 11:45
63 bm

"minden nyelvben az a kiejtési mód minősül helyesnek, amely az adott beszélőközösségben bevett"

Ám nem igaz ugyanez a nevek helyesírására: Philip _K_night. (Pláne jó lenne legalább akkor jól írni, ha már "a magyar sajtót is bejárta"... :-/ )

('Kifejezetten megtévesztő, amikor a hibás alakot olyan tekintélyes hírforrások használják, mint például a Nyest: az egyszerű nyelvhasználók ugyanis hitelesnek, megalapozottnak fogadják el...' ;-)

9 éve 2014. augusztus 28. 11:04
62 aryanem vaejo

@Janika:

Newton [nyútn] vagy [nyúton]?

Mindkettő helytelen. Az angolban nincs "ny" hang. Brit angolban "njútn". Amerikai angolban "nútn".

9 éve 2014. június 10. 20:28
61 Sultanus Constantinus

Ez a nájkis dolog úgy tűnik ragályos:

elpais.com/elpais/2014/06/10/icon/1402407850_771436.html

9 éve 2014. június 10. 20:27
60 Grant kapitány

@Fejes László (nyest.hu): "Ha viszont ez a másik ejtés egybeesik egy másik nyelvben használatos ejtéssel, akkor hiba."

Pontosan. Mivel ezzel a kiejtéssel azt sugallnád, hogy a másik nyelvvel összefüggő kultúrkörhöz van köze az illetőnek, nem a saját anyanyelvével összefüggőhöz.

9 éve 2014. június 10. 20:25
59 Grant kapitány

@Janika: Jól gondolod.

9 éve 2014. június 10. 09:24
58 Janika

Szerintem a kaptiány arra gondolhat, hogy aki a francia helyett az angolt használja, az nem azért hibás, mert nem tudja hogyan kell ejteni, hanem azért mert műveltnek akar látszani, de valójában az ellenkezőjéről tesz tanúbizonyságot. jól gondolom @Grant kapitány: ?

9 éve 2014. június 10. 08:37
57 Fejes László (nyest.hu)

@Grant kapitány: Ha nem eltrejedt, akkor természetesen hiba. Ha viszont mindenki így mondaná, akkor ez lenne a helyes.

„a [csárlz] ejtés másik nyelvhez tartozik, nem úgy, mint a [tolkien], amelyik egyik nyelvhez sem, csak "magyarosított" ejtésmód. Ezért elég durva, ha valaki felcseréli a francia kiejtést az angollal.”

Ezek szerint ha másképp ejtek egy nevet vagy szót, mint abban a nyelvben, ahonnan származik, az nem hiba. Ha viszont ez a másik ejtés egybeesik egy másik nyelvben használatos ejtéssel, akkor hiba. Biztos az én hibám, ha ebben nem látom a logikát...

9 éve 2014. június 10. 07:18
56 Krizsa

@Grant kapitány: SZÉGYEN.

9 éve 2014. június 10. 06:02
55 Grant kapitány

@Janika: Ezek olyan "hibák", amiknek nincs más nyelvben megfelelőjük, ezért nem is nevezhetők hibásnak, mert nincs mivel összehasonlítani őket. Nem úgy, mint a Charles kétféle kiejtését.

9 éve 2014. június 9. 21:53
54 Janika

@Grant kapitány: szerintem van, amit még te is “hibásan” ejtesz:

Newton [nyútn] vagy [nyúton]?

Joule [zsúl] vagy [dzsúl] esetleg [dzsűl]?

Pascal [paszkál] vagy [pászkál]?

[Grant kapitány] vagy [Gránt kapitány] esetleg [Grænt kapitány]?

Az utolsóért bocsi :-)

9 éve 2014. június 9. 21:48
53 Untermensch4

még azt a (nem reprezentatív mintán végzett) megfigyelésemet mely szerint magyarok hajlamosak "németesen" torzítani új szavakat. mármint az eredmény hasonló mintha azt német szóként akarnák magyarosítani. prince és dr.house így járt...

a franciás kiejtésnek viszont aránylag kicsi a "túlélési esélye", idővel Baudelaire is el fog "angolosodni"...