Moratóriumot hirdettek a reformátusok az iskolák átvételére
Miután számos önkormányzat kereste fel az elmúlt időszakban a gyülekezeteket, egyházmegyéket iskolák átvétele céljából, arra kéri azokat a Magyarországi Református Egyház, hogy ne vegyenek át oktatási, illetve szociális intézményeket. A moratóriumról február 23-án határozott az egyházi zsinat - írja a boon.hu. Tavaly nyáron fogadta el azt a javaslatot az Országgyűlés, mely szerint immár diszkrimináció nélkül vehetnének át iskolákat az egyházak.
A nehéz anyagi helyzetbe került települési önkormányzatok részéről nagy nyomás nehezedik a református gyülekezetekre és egyházi intézményekre, hogy vegyenek át oktatási és szociális intézményeket - mondta el a református egyház zsinati tanácsának idei első ülésén Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnöke. Kijelentette: önmérsékletre kell inteni az érintetteket, hogy elkerüljék a meggondolatlan, felelőtlen intézményi átvételeket. Az önkormányzatok szabadulni szeretnének bizonyos terhektől, az egyházi fenntartók és intézményvezetők azonban nem alapozhatnak a jelenlegi, kedvezőnek tűnő finanszírozási feltételekre, ugyanis ezek a rendszerek átalakítás előtt állnak. Bölcskei Gusztáv hangsúlyozta: a gyülekezetek jelentős része nincs abban a helyzetben, hogy fenntartói, finanszírozási felelősséget vállaljon.
Az ülésen határozatban kérte az egyházközségeket és testületeket, hogy a finanszírozási feltételek véglegesítéséig ne vegyenek át önkormányzati oktatási és szociális intézményeket. A határozat felhívja a figyelmet arra is: az intézményfenntartók erkölcsi és anyagi felelősséggel tartoznak az átvett intézmények működtetéséért.
Eközben több önkormányzat olyan papírt irat alá a tanárokkal, amelyben beleegyezésüket kérik, bérük tíz százalékos csökkentéséhez. Ha ezt nem teszik meg, akkor bezárják az iskolát - állítja a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Galló Istvánné a Hírszerzőnek elmondta: „Egyre több olyan bejelentést kapunk az elmúlt hetekben, amikor az önkormányzatok az idei költségvetésüket készítik el, hogy a tanárok bérén akarnak spórolni.” A megszorítások okát az összesen 180 milliárd forintos, a minisztériumokat érintő zárolással magyarázzák.
Budapest Önkormányzata például arról döntött, hogy 56 tanárt menesztenek, de megszüntetnének 169, pedagógiai munkát segítő álláshelyet, a tantárgyfelosztásban biztosított öt százalékos keret megszűnése miatt 170 álláshelyet és további 36-ot a Fővárosi Pedagógiai Intézetben. Több településen felmerült azonban annak is a lehetősége, hogy az egyházaknak adnák át az iskolákat: Miskolcon egyházi fenntartásba adnának egy középiskolát, két általános iskolát és egy óvodát. Emelett Szolnokon is több általános iskola és gimnázium átadása szerepel a büdzsétervezetben.
Tavaly júniusban döntött ugyanis arról az Országgyűlés, hogy az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetését megszünteti. A közoktatási törvény módosításával az átvételt követő öt évben esedékes kiegészítő támogatást nem az önkormányzatnak kell fizetnie, azt ugyanis központi forrásból finanszírozhatják.
Hübelebalázs módjára nem lehet hirtelen átjátszani az intézményeket egyházi tulajdonba, de erős a nyomás az önkormányzatok részéről a cikkben vázolt okok miatt. Más kérdés, hogy vajon minden, névleg egyházi intézmény tényleges tulajdonosi jogait valóban az adott egyházközség gyakorolja-e, vagy egy-egy személy, esetleg erős önkormányzati kötődéssel? Megérne egy misét (istentiszteletet) a valóság tisztázása. Pénzek oda-vissza pofozásáról van-e csupán szó, vagy szerepe van az egyház iránti bizalomnak is? Álláspontom szerint az egyházi intézmény legyen valóban egyházi, és működjön a keresztyén elvek szerint, semmint egyéni vagy önkormányzati üzleti vállalkozásként.