Moldova államnyelve a román
A Moldovai Köztársaság alkotmánybírósága csütörtökön megállapította, hogy Moldova 1991-es függetlenségi nyilatkozata – amely szerint a román az államnyelv – előnyt élvez az alkotmánnyal szemben, amely a moldovai nyelvet nevezi meg államnyelvként.
A román Agerpres hírügynökség szerint az alkotmánybíróság két liberális törvényhozó kérésére foglalt állást a kérdésben, ők azt is kérték, hogy a talárosok állapítsák meg, a román és a moldovai nyelv egy és ugyanaz.
Alexandru Tanase, a moldovai alkotmánybíróság elnöke nyilatkozatában elmondta, hogy a függetlenségi nyilatkozat az alkotmány preambulumaként része az alaptörvénynek, és ez az elévülhetetlen nyilatkozat képezi az alkotmány alapját. A talárosok megállapították: ilyen esetben, amikor a függetlenségi nyilatkozat és az alkotmány szövege között ellentmondás van, az elsődleges alkotmányos forrásnak számító függetlenségi nyilatkozat szövege a mérvadó.
Ana Gutu liberális képviselő üdvözölte a döntést, hiszen szerinte így hivatalos dokumentumokban is használni lehet a román nyelv kifejezést a moldovai nyelv helyett. Ugyanakkor kételyeit fejezte ki, hogy a parlament a jelenlegi politikai erőviszonyok mellett módosítani fogja az alaptörvénynek azt a cikkelyét, amely az ország államnyelveként a moldovait nevezi meg. Ezzel szemben a másik kezdeményező, Valeriu Munteanu liberális képviselő azt vallja: a parlament köteles módosítani az alkotmányt, ellenkező esetben szerinte feloszlatható a törvényhozó testület.
A Szovjetunióból kivált Moldovai Köztársaság 1991-ben fogadta el függetlenségi nyilatkozatát, az alkotmányt 1994-ben szavazta meg a parlament. A moldovai nyelv megnevezést a szovjet hatalom idején kezdték használni, és 1989 után a moldovai kommunisták továbbra is ragaszkodtak ehhez a megnevezéshez. Bukarest szerint ugyanakkor moldovai nyelv nem létezik, az lényegében azonos a románnal.
Román vezetők csütörtökön üdvözölték a moldovai alkotmánybíróság döntését. Traian Basescu a történelemmel és a magukat román nemzetiségűnek valló moldovai állampolgárokkal szembeni „igazságtételnek” nevezte a döntést. Victor Ponta román miniszterelnök is üdvözölte a határozatot, Titus Corlatean külügyminiszter pedig fordulópontnak és fontos jelképes döntésnek nevezte a talárosok állásfoglalását, amely szerinte üzenet az Európai Unió címére is. A Moldovai Köztársaság november végén parafálta az Európai Unióval a társulási szerződését.
@Fejes László (nyest.hu):
Jó régi cikk...na de ha előkerült annál jobb. Szóval a román megnevezés úgy a nyelvnek mint nemzetnek a19. száíad derekán lett maghatározva, de a nyelv és az azt beszálő emberek már több évszáazddal azelőtt éltek és beszélték a nyelvet. A 20.század elején történő nyelvújító láz rájuk is ugyanolyan hatással volt mint másra, ők is mindent megtettek, hogy valamilyen formában kiválasszák magukat a többiektől, így lettek románok, tehát mint nyelvnek a tájergység megnevezése régebbi.
sérti a fasiszta patkányok méltóságát...
www.bumm.sk/kulfold/2014/11/05/betiltana...oktatasast-moldvaban
"Dragos Benea, a Bákó megyei önkormányzat elnöke nemrég csángóföldi iskolákból összeválogatott gyerekek csoportját fogadta, és arra figyelmeztette őket, hogy sérti a moldvai románok méltóságát a magyar állam által a magyar nyelvet is tanuló diákoknak nyújtott oktatási-nevelési támogatás.
...a megyében megszüntetik a magyarnyelv-oktatást, elküldik a magyar pedagógusokat, ehelyett pedig bevezetik az olasz nyelv oktatását az iskolákban."
"... a csángók román eredete mellett kardoskodó Dumitru Martinas... "
@Fejes László (nyest.hu): Milyen állításoknak? A következő lehetséges jelöltjeim vannak:
1. "Eredetileg nem létezett olyan hogy román, csak Vlach nyelv."
Mivel vlach volt a neve a balkáni latinságnak a XIII. századi dunavölgyi terjeszkedésük előtt, ezért hacsak nem voltak némák a XVIII-XIX. századi román etnogenezis előtt, akkor bizony oláhul beszéltek. Visszavetíteni a román nevet a nyelvükre csak azért, mert a románok vannak ma a legtöbben az olyan lenne, mintha magyar nyelvcsaládról beszélnénk finnugor helyett.
epa.oszk.hu/02100/02108/00008/pdf/EPA02108_Balkan_Fuzetek_2009_1_149
2. "Aztán ahogy a 13. században benyomultak a jelenlegi lakhelyükre egyből differentálódtak is két csoportra, egy kelet-európai és erdélyi kulturális hatások alá kerülő Moldovaira és egy balkáni-sztyeppei (később ottomán) havasalföldire."
Itt a forrás kérése arra vonatkozik, hogy Moldova kulturális kapcsolatai Lengyel és Magyarországgal, míg Havasalföldé a bakáni hatalmakkal voltak e erősebbek? Ez evidencia, ami a két keleti latin nemzet kultúrtörténetének majd minden emlékén nyomon követhető az építészettől a nyelvig.
3. "a román nyelv mesterséges létrehozása sikeres lett egy még nem tökéletesen szétvált alapok egyesítésével."
A román nyelvújításról van szó. Mintha arra kérnél forrást, hogy létezett e a magyar nyelvújítás. Fogalmam sincs milyen forrást lehetne egy ilyen kérdésre felmutatni! A román nyelvújítás gyakorlatilag a szókincs kicserélése volt. Ami jól látszik a román nyelv mai szókincsén például a francia eredetű szavak majd negyven százalékos arányán! Gyakorlatilag eltüntették a nyelvből a havasalföldi és moldovai történelem örökségét.
@blogen: A konkrét állításoknak mi a forrásuk?
@Fejes László (nyest.hu): A román történelemre? Az egyetlen különbség a jugoszláv vagy a csehszlovák helyzet között, hogy a románoknak száz évvel több idejük volt az egységesülésre, aminek következtében ők létre is tudtak hozni egy egységet a többségnek megtanított államnyelvvel, míg ez a törekvés a csehszlovák és szerbhorvát relációban kudarcot vallott.
A szeparáció időmélysége:
- szerb-horvát-bosnyák (1100 év szeparáció +70 év szerbhorvát egységkísérlet) - KUDARC
- cseh-szlovák (900 év szeparáció +70 év csehszlovák egységkísérlet) - KUDARC
- moldáv-havasalföldi (600 év szeparáció +150 év román egységkísérlet) - SIKER (Kelet-Moldova még kérdéses)
.A politikai kudarc az oka annak, hogy a szerbhorvát vagy a csehszlovák nyelvek nem jelentenek elismert valóságot, míg a román nyelv úgy tűnik igen. Mégha Kelet-Moldova szovjet korszakában ott is uralkodó volt a nyelvi szecesszionizmus.
@blogen: Források? :D
@menasagh: Igen is meg nem is. Eredetileg nem létezett olyan hogy román, csak Vlach nyelv. Aztán ahogy a 13. században benyomultak a jelenlegi lakhelyükre egyből differentálódtak is két csoportra, egy kelet-európai és erdélyi kulturális hatások alá kerülő Moldovaira és egy balkáni-sztyeppei (később ottomán) havasalföldire. Szal alakulhatott volna úgy is, hogy két latin nyelv létezik most, a cseh és a szlovák analógiájára a havasalföldi és a moldovai, de az ő egyesítésük régebbi és tartósabb volt a csehszlovák és jugoszláv egységeknél, ezért a román nyelv mesterséges létrehozása sikeres lett egy még nem tökéletesen szétvált alapok egyesítésével.
@menasagh: „Az úgynevezett moldáviai nyelv régebbi mint a román.”
Szívesen olvasnám az érveket... :)
@Sultanus Constantinus: miért rendelkeznének kevesebb "római múlttal" a románok ? Ugye nem arra gondolsz, amit a dáko-román elmélet hívei képviselnek, h. a románság Dacia kb. 150 éves római uralma alatt alakult ki ? ( Mert pont ez a leggyengébb láncszem az elméletükben.. ). Nagyobb az esélye,h. a románság a Balkán középső részén alakulhatott ki, válhatott néppé és fokozatosan északabbra húzódtak - a Balkán pedig sokáig volt római uralom alatt, már i.e. 3-2.sz.-tól.
A latin eredetű keresztnevek adása ( pl. Traian, Octavian, Adrian,Titus,stb.) pedig valszeg a 19-20. századi nacionalizmussal jöhetett divatba.
Szerintem eladták magukat. Az úgynevezett moldáviai nyelv régebbi mint a román.
Érdekes, ahhoz képest, hogy a románt beszélők rendelkeznek a legkevesebb latin/római múlttal az újlatin népek közül, mégis az ő neveik a leglatinosabbak (csak az -s hiányzik a végükről).