0:05
Főoldal | Rénhírek

A szlovák államnyelv előbbre való az anyanyelvnél?

Nem tudnak „államnyelven gondolkodni” a szlovákiai magyar diákok, nehezményezi a szlovák oktatásügyi miniszter.

MTI | 2010. május 19.

A szlovák oktatásügyi minisztert zavarja, hogy a szlovákiai magyar középiskolák diákjai jobban ismerik anyanyelvüket, mint az államnyelvet. „Az államnyelv használata a magyar tannyelvű iskolákban abszolút nem kielégítő” – jelentette ki Ján Mikolaj keddi pozsonyi sajtóértekezletén, amelyen az idei érettségik színvonalát értékelte. Úgy vélekedett: az érettségi vizsgák és más felmérések is azt mutatják, hogy a magyar tannyelvű iskolák diákjai nem tudnak államnyelven gondolkodni, amikor szlovákul beszélnek magyarról fordítanak szlovákra.

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint Ján Mikolaj kijelentései a magyar iskolák diákjairól sértőek, helytelenek. Az MKP szerint ugyanis természetes, hogy az emberek az anyanyelvüket ismerik a legjobban. „A diákok úgy gondolkodnak, ahogy gondolkodni kell: anyanyelven” – jelentette ki Szigeti László, az MKP oktatásügyi alelnöke. Szigeti bírálta Mikolajt amiatt is, hogy minisztersége idején a magyar tannyelvű iskolák értékelésének egyetlen kritériuma a szlovák nyelv oktatása és ismerete volt.

Mikolaj a sajtóértekezleten kifejtette: az idei érettségi vizsgák azt mutatják, hogy a magyar tannyelvű iskolákban hat százalékkal alacsonyabb az eredményességi szint, mint a szlovák iskolákban, pedig a magyar tanintézetekben valamivel könnyebbek voltak a tesztkérdések.

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (17):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
8 éve 2011. május 20. 07:48
17 Fejes László (nyest.hu)

@13: Én azt, hogy "Esélytelen. És ez ma nem a magyarokon múlik.", csak úgy tudom értelmezni, hogy a szlovákok azok, akik elzárkóznak ettől, és semmiképpen sem akarják, hogy magyarul tudjon a gyerekük. (Arról nem is szólva, hogy ez a kijelentés azt sugallja, h magyar oldalról azért lenne nagy érdeklődés...)

8 éve 2011. május 19. 21:35
16 13

@Fejes László (nyest.hu): Nem állítottam, hogy minden szlovák magyar gyűlölő, és ezt nem is írtam le soha sehol.

8 éve 2011. május 19. 21:00
15 doncsecz

@Roland2: Az nyilvánvaló, hogy az erőszakos magyarosítás elmarad az agresszív és véres oroszosítástól, németesítéstől, angolosítástól. A magyar kormány rendeletei valójában igen jók voltak a viszályok keltésére és fenntartására. De azt azért el kell mondani, hogy a magyarosító politikai körök is elég gátlástalanul viselkedtek, ahogy az a Muravidéken és a Muraközben, valamint jó néhány helyen történt, ahol a történelem megmásítását engedték meg maguknak, például a muravidéki szlovének és a muraközi horvátok az ő véleményük szerint elszlávosodott magyarok. Ezeket az elképzeléseket hivatalos szintre emelték már a Horthy-korszakban, szinte már törvénybe akarták cikkelyezni és különféle módon bűntetni. Az éppeszűségtől való elrugaszkodást mutatja, hogy a cél elérése érdekében különféleképp próbálták hergelni a magyarságot, miszerint akik ettől eltérő nézeteket vallanak a magyarság megsemmisítésére törekednek.

Nem működött a szerbeknél, szlovákoknál, románoknál, mert számszerűleg sokan voltak és a szerbeket Szerbiából is tudták támogatni. Viszont a számbelileg kisebbeknél és amelyiknek nem volt független anyaországa azoknál elég szemét módon jártak el és ez a legszörnyűbb. A megosztás politikáját persze a nagyobbaknál is megpróbálták bevetni, hogy kitalálták a muraközi horvát nyelv fogalmát, amely nem azonos a horvát nyelvvel. Ebbe az abszurdum és az undorító az, hogy az ún. szerbhorvát nyelvre vetítették ezt rá, holott a muraközi dialektus a kaj-horvát nyelv része, avval gyakorlatilag azonos, de a kaj irodalmat ez a szerbhorvát mánia kiszorította. A vendeknél is tudvalevő mi történt, bejelentették, hogy nem szlovénok és aztán kitalálták a vendmagyar elméletet amit a koromán elmélethez lehetne hasonlítani. Bár támogathatott volna minket a krajnai és stájer szlovén értelmiség (és támogatott is), de ez a gyakorlatban nehézségekbe ütközött, mert itt is a szlovén irodalmi nyelv egyetlen a vendtől távol eső nyelvjáráson alapul, másrészt a szlovének gondjai az örökös tartományokban éppúgy megvoltak a németesítéssel.

A helyzet itt kifejezetten súlyosabb volt, mert a gazdasági fejlentlenség miatt is hatékony lehetett volna a magyarosítás és ezzel is próbálták zsarolni az embereket: ha nem leszel magyar, akkor koldus és paraszt maradsz háztáji telekkel. Sokszor látom argumentálni a kissé nemobjektív mai történetírókat mint Botlik Józsefet arra argumentálni, hogy Muraszombat félig magyar város volt. Nos az ottani magyarok egy része nem is volt igazi magyar mint Lendván ami tényleg színmagyar város volt, ott tényleg erős volt a magyarosítás. A szlovénség létének megkérdőjelezésére ezt az állítólagos tényt is bevetették és erőszakos szlovénosításról beszélnek egyesek Muraszombatban, holott a területváltáskor a magyarosodásnak indult szlovénok újra vállalták nemzetiségüket. Viszont a nemzetiség létét, vagy egységességét megkérdőjelezendő megpróbálják ezt érvként felhozni, de ugyanezt teszik az osztrákok és olaszok is, mert 1918-ban Ljubljana, Maribor és Celje is németesedett városok voltak mint Muraszombat.

A vendmagyar elméletnek azt is tényként állítja, hogy a szlovénok már századokkal ezelőtt magyarrá akartak vállni, mert magyar ábécét használták könyveikben és megint csak magyar etnikumot akarnak mindenáron kimutatni olyan falvakban amelyeket a reális történetírás színszlovénnak ismer. Voltak olyan emberek akik ilyen neveket viseltek, hogy Szemenyei, Muray, Ivanóczy, mely persze magyarnak tűnik, de nem az és nem is magyarosított név. Ezek kisnemesek és a nemességgel együtt kaptak új nevet is, ami azonban nem volt magyarosítás, vagy magyarosodás. Az Ivanóczyak eredetileg Kódela, Kodila neveket viseltek, de mivel voltak más Kodilák is, akik nem viseltek nemességet, ezért a megkülönböztetés végett vmilyen második nevet is kellett használni, jelenesetben ez sokszor a lakóhely után jött: a nemes Kodilák Ivanóczon laktak. Természetesen a jugoszláv marxista történetírás is kiakarta ezt aknázni és gyalázni a muravidéki nemességet, aki álnokul magyarosította a nevét.

8 éve 2011. május 19. 20:24
14 Roland2

@doncsecz:

A magyar kormányzat felemás módon viselkedett a nemzetiségek ügyében:magyarosítási szándékok,vágyak valóban voltak,de ennek gyakorlati megvalósítása esetlenül zajlott,ill. lehetőség vagy komolyabb kohézió nemigen volt bennük (ha már feljöttek az iskolai példák,én régebben olvastam egy beszámolót,mely szerint a felvidéki iskolába kirendelt felügyelő biztos a diákok nyelvtudásával kapcsolatban megelégedett azzal,hogy elénekelték neki magyarul a himnuszt.Persze máshol lehettek elvakult tanárok,de ez nem lehetett általános példa).A kormány csak azt érte el,h. megharagította a nemzetiségeket.

toriblog.blog.hu/2010/02/22/a_dualizmus_kori_magyar_nemzetisegpoliti

toriblog.blog.hu/2010/04/05/nemzetisegi_torekvesek_a_19_szazadi_magy

toriblog.blog.hu/2010/04/08/a_magyar_allam_nemzetisegpolitikaja_1867

A szerb kultúrális és tudományos élet viszont virágzott Újvidéken,Pesten és Budán:megalakul a Matica Srpska (1826),a Tökölyanum(1838),elindul a folyóirat,a Serbska Letopis (1824),valamint "Az Egyetemi Nyomda súlyát a szerb könyvkiadásban az a puszta szám is jól jellemzi,hogy a 19.század első felében könyvtermésének 12 %-a ,672 mű volt szerb nyelvű kiadvány."

(Historia 1-2 szám 2010. 20.old. Több érdekes dolgot is lehet olvasni a kiadványban,amit most sem időm,sem kedvem nincs kiírogatni)

A magyar kormány legnagyobb hibája az volt ezekkel a rendeletekkel,h. olyan hivatkozási alapot adott a nemzetiségi vezetők kezébe,amit ők gátlástalanul ki is használtak (hazugságoktól sem rettenve,mint pl. Benes).Valójában a magyarosítási szándék inkább csak ábránd maradt,tényleges hatása nem igen volt (mivel a nemzetiségek tagjai saját szándékukból magyarosodtak el).

Egyébként történelmileg mindent az adott kor körülményeiből kiindulva kell szemlélni:a 19.században nem hinném,hogy mondjuk az Oszmán Birodalom,Oroszország,Nagy-Britannia,Franciaország vagy Németország különbb módon (sőt,inkább durvábban,lásd a hererók írtását,görögök elleni török agressziót vagy a cári Oroszor. kis népekkel való bánásmódját,stb) bánt volna a saját nemzetiségeivel vagy a gyarmatok lakóival (senki ne értse félre,ezzel nem legitimizálni akarom a történteket).Azért a magyar kormány nem tett ilyen agresszív lépéseket a nemzetiségek ellen (a csernovai sortűz nem etnikai indíttatású volt és maguk a csendőrök is szlovákok voltak),ahogy jogfosztással vagy az etnikai arányok átrendezésével sem élt.

És mivel mindent az adott kor szemszögéből kell nézni,az a véleményem,hogy a környező országok kormányainak liberálisabban kéne viszonyulniuk a magyar kisebbségeikhez most a 21.században (lásd Finnország,Svájc,Belgium,Franciaor. vagy Nagy-Brittannia példáját).

8 éve 2011. május 19. 20:16
13 Loddi

Mint Pozsonyban dolgozó egyetemi oktató valamelyest ismerem a helyzetet. Van abban valami igazság, hogy a magyar anyanyelvűek egy része gyengén beszél szlovákul. De ebben elsősorban a szlováktanárok és a rossz nyelvkönyvek a hibásak. Szlovákiában a magyar tannyelvű oktatási intézményekben a szlovákot általában olyanok tanítják, akik egyáltalán nem tudnak magyarul (gyakran más idegen nyelven sem), így nem is tudják, mi okozhat a szlovákban problémát egy magyar gyerek számára. A tankönyvek pedig lb. olyan színvonalúak, mint a 70-es évekbeli magyarországi oroszkönyvet. Sem pedagógiai, sem módszertani szempontból nem megfelelőek. A tanárok sokszor nem segítik a gyerekeket kiküszöbölni a nyelvi hibákat, hanem kinevetik, megszégyenítik őket, amitől gátlások épülnek ki bennük. Több hallgatómnál rákérdeztem, miért fél megszólalni szlovákul, s mindig ilyen válaszokat kaptam. A könyveket láttam: míg felnőttek számára már létezik egészen jól használható szlovákkönyv, addig iskolai célokra mind a mai napig nem készült ilyen, és tudtom szerint nem is tervezik. No persze az érem másik oldala, hogy természetesen vannak olyanok is, akik egyáltalán nem akarnak megtanulni szlovákul, nem gondolnak bele, hogy a nyelv ismerete minden szempontból megkönnyítené az életüket. És akadnak olyanok, akik nem képesek magas szinten elsajátítani idegen nyelveket. Sajnos ezt egyes szlovákok nem akarják elfogadni. De tapasztalatom szerint nem ők vannak többségben.

8 éve 2011. május 19. 19:41
12 Fejes László (nyest.hu)

@13: Én speciel ismerek olyat, aki azért tud szlovákul, mert a szülei odaküldték nyárra, hogy tudjon. Nehogy már azt higgyük, hogy a szlovákok mind magyargyűlölő nacionalisták! Biztosan vannak, akiket érdekelne egy ilyen kezdeményezés!

8 éve 2011. május 19. 17:39
11 13

@Fejes László (nyest.hu): Esélytelen. És ez ma nem a magyarokon múlik.

8 éve 2011. május 19. 17:30
10 13

@doncsecz: Talán az lehetett az ok, hogy a szlovákok nagyobb számban mozogtak egyszerre: a mezőgazdasági idénymunkák idején nagy számban jelentek meg a magyar lakta területeken és együtt is mozogtak visszafelé északra. Rossz szóval nagyobb volt az érintkezési felület. Itt az én ismereteim szerint azért volt sok a vegyes házasság. Érdekes, hogy az első világháború előtt Amerikába kivándorolt rokonaim közül odakint is néhányan vegyes házasságra léptek (magyar – szlovák). Pedig ott aztán lett volna más nép is ahonnan választhattak volna.

8 éve 2011. május 19. 17:24
9 Fejes László (nyest.hu)

@13: Mi lenne, ha nem mentségeket keresnénk, hanem megint küldözgetnénk a gyerekeket?

8 éve 2011. május 19. 17:20
8 doncsecz

@Pesta: Monarchia odáig valóban nem ment el mint a kommunizmus mint a leggátlástalanabb eszmerendszer a világon a nácizmussal.

8 éve 2011. május 19. 17:10
7 Pesta

Ezek akkor is csak kirívó esetek voltak. Még a nacionalizmus fellángolása után is inkább az eszmék szerint rendeződött a politika, nem a nyelvek szerint. A nemzetiségi nyelveket nem a Monarchia irtotta, hanem a II. vh. után a kommunizmus („egy nép, egy ország, egy nyelv”). Egész addig természetes volt a tót, sváb stb. területeken a többnyelvűség.

8 éve 2011. május 19. 16:59
6 doncsecz

A szlovák részt én sem ismerem túlzottan, bár hallani lehetett többször is, hogy a szlovákoknak a magyarokkal szemben kellett a nemzeti identitásukat megtartani. A magyarosítással viszont ők sokkal eredményesebbek lehettek a nagyobb számuknál fogva, nálunk viszont ez kifejezetten óriási veszélyt jelentett, mert a magyarországi szlovén kisebbség száma 1910 körül kb. 75 ezer fő lehetett.

8 éve 2011. május 19. 16:38
5 13

@doncsecz: A szlovén részt nem ismerem, csak a Felvidékit. Azt tudom, hogy a szlovák ellenesség azon a részen, ahol az én "őseim" laktak azután erősödött fel, hogy a 48/49-es szabadságharc idején megjelentek a szlovák légiók a magyarok ellen vonulva (hozzá teszem, hogy sok szlovák harcolt tudtommal a "magyarok" oldalán is).

8 éve 2011. május 19. 16:11
4 doncsecz

@Roland2: Valóban elfogult? Akkor a bizonyítékok mit mondanak? A nyest.hun is olvasható cikk a vendekről, ott van benne a Bagonyára került magyar tanító eljárása az iskolában, ahol a gyerekeket arra bíztatták, rekesszek ki soraikból azokat akik továbbra is vendül beszélnek. Egy muramenti horvát iskolában a tanár elverte a horvát gyerekeket, mert azt mondták ők horvátok és nem magyarok. Tudnék én itt az interneten is mutatni magyar szerzők tollából írt publikációkat, ahol a magyarosítás szépen le van írva. Ez teljesen nyilvánvaló, csak utána kell nézni a dolgoknak. Ajánlhatom szíves figyelmébe a Muraszombat és vidéke c. kétnyelvű újságot ahol hadd ne mondjam milyen szóhasználattal kellnek ki azok ellen, akik a magyar nyelv bevezetésének ellenállnak, hogy még mindig nem szűnt meg a szombati templomban az anyanyelvi szentmise, hogy még mindig könyveket kell kiadni. És mindezt mivel indokolják: mert itt aki magyar kenyeret eszik, magyar földön él, az magyar. Nagyon torz nacionalista kép világlik ki a szavakból. Cseppet sem elfogult az álláspont, ezek tények.

@13: Nálunk ilyen nem volt, hogy magyar gyerek jött szlovént tanulni, ehelyett minden eszközzel próbálták a szülőket arra rávenni, hogy a gyerekeiket magyar családokhoz küldjék. A magyarosítás pedig nemcsak nyelvi, identitásbeli szinten akarták keresztül vinni, nem ám, kultúrális asszimilációt is akartak. Én olyasmiről is tudok, hogy valaki(k) az erdélyi regölés népszokását akarták meghonosítani a szlovénok közt azzal a céllal, hogy a "magyarosítást lassító és lehetetlenné tevő" szlovén karácsonyi szokásokat valamivel felváltsák. Ez elég eszelős gondolkodás.

8 éve 2011. május 19. 14:39
3 Roland2

@doncsecz: Őszintén szólva ez egy eléggé sarkított és kissé (?) elfogult álláspont.