Miért nem nevezhetjük a cidert almabornak?
Hiába ugyanaz a jelentése két szónak, a kettő közötti választás is jelent valamit. Szóhasználatunkkal akkor is üzenhetünk, ha nem szeretnénk. Ha pedig valaki azt szeretné kifejezni, hogy nem tartozik bizonyos körbe, ne csodálkozzon, ha kinézik onnan.
A cider kiejtéséről szóló cikkünk alatt olvasónk értetlenkedik:
Az alapkérdés az, hogy miért kell egyáltalán így hívni, amikor van magyar megfelelője: almabor.
Olvasónk bizonyára azon purista nyelvművelők hatása alá került, akik úgy vélik, idegen szavakat csak akkor szabad használni, ha nincs magyar megfelelőjük. Ennek a vélekedésnek eleve nincs semmilyen tudományos alapja. Másfelől a puristák tévesen értelmezik azt is, hogy mi a „magyar megfelelő”. A nyelvi kommunikációról úgy gondolkodnak, mintha matematikai vagy kémiai képletekként kódolnák a világot. A valóságban arról van szó, hogy a szavakhoz érzelmeket is kötünk, illetve a szóhasználatunkkal azt is szeretnénk jelezni, hogy kik vagyunk. Lássuk, hogy működhet ez a cider esetében!
Érvelésünkben eltekintünk attól az apróságtól, hogy a cider nem csak almából készülhet. A cidert a nyelvhasználók egy italtípusnak érzik, függetlenül attól, hogy almából, körtéből vagy másból készül-e, viszont egész másnak érzik a szőlőből készült bort. Azt, hogy miért éreznek így, elsősorban nem az ital kémiai tulajdonságai vagy előállítási módszerei magyarázzák meg, hanem a fogyasztásához fűződő szokások.
Az ital nevének meghonosításában minden bizonnyal kulcsszerepük van az ital meghonosítóinak, azaz importőreinek és forgalmazóinak. Ők feltehetően tisztában is voltak azzal, hogy a cider lényegében almabor, de érthető, miért nem kezdték almabor név alatt forgalmazni. Az almabornak ugyanis már rossz volt a renoméja, almabort fogyasztani „jobb társaságokban” nem volt szokás. (Eltekintve talán a házi almaboroktól, de ezeknek sem volt igazán kultuszuk – ráadásul ez a gyári cidereken nem segített volna.) A marketingesek okkal látták úgy, hogy egy teljesen új italtípust bevezetni sokkal egyszerűbb, mint az almabor presztízsét feljavítani, így racionális döntést hoztak, amikor a cidert idegen néven kezdték forgalmazni, és nem almaborként.
A fogyasztók egy része valószínűleg nem is tudta, hogy almabort fogyaszt, ezért nem kezdte az italt almabornak nevezni. Azoknak, akik tudták, két lehetőségük volt. Az egyik, hogy belementek a játékba, és ők is cidernek nevezték az italt. Erre több okuk is volt. Egyfelől az, hogy nem tudhatták, hogy a beszédpartnerük – például a csapos – tisztában van-e az azonossággal. Ha ugyanis nem, akkor felesleges vitába keveredhetnek arról, hogy almabor-e a cider, márpedig valószínűleg mással szerették volna eltölteni az estéjüket. Ok volt az is, hogy nyilván azt szerették volna sugallni magukról, hogy követik – sőt diktálják – az italdivatokat, és valami trendi új nyugati italt isznak, nem a lenézett almabort.
(Forrás: Wikimedia Commons / Max Alexander / CC BY-SA 2.0)
Persze a nyelvhasználó megteheti azt is, hogy nem száll bele a játékba, és csakazértis almabort mond. Ebből azonban beszélgetőpartnerei azt szűrik le, hogy elkülönül a társaságtól: a pultos érezheti úgy, hogy „leszólja” az italát, az ivócimborák azt, hogy rombolja az imidzsüket (kedves puristák, hogy nézne ki itt az, hogy arculatukat?). Az ilyen beszélő nem együttműködő, kívülállását, sőt felsőbbrendűségét érzékelteti: azt hangsúlyozza, hogy ő okos, és tudja, mit iszik; illetve azt, hogy ő „rendes magyar”, aki nem vesz a szájára idegen szót. Beszédpartnerei joggal érzik pökhendinek, és vélhetően úgy is bánnak vele.
A félreértések elkerülése végett fontos hangsúlyozni, hogy a dolog fordítottja is igaz. Ha valamelyik társaságban az almabor a bevett szóhasználat a ciderként forgalmazott termékekre is, de a társaság valamelyik tagja mégis következetesen cidernek nevezi az italt, akkor a társaság nem véletlenül fogja sznobnak tartani az illetőt. Ugyanez igaz a [cíder] és a [szájder] vonatkozásában is: aki szembemegy a társaságban megszokott ejtésmóddal, az a társaságtól való különállását hangsúlyozza. Persze mindez elsősorban nem azokra vonatkozik, akik belecseppennek az adott társaságba, hanem azokat, akik egyébként a társaság részei. Ugyanakkor a kívülállók előítéletek áldozataivá válhatnak, ha a társaság tagjai a fentiekhez hasonló magyarázatot vélnek felfedezni eltérő nyelvhasználatuk mögött, és nem arra gondolnak, hogy abban a társaságban, ahonnan a kívülálló jött, egyszerűen más a nyelvszokás.
(Forrás: iStockphoto)
A nyelv egyik szerepe az, hogy kifejezi identitásunkat, valahová tartozásunkat, valakikkel való szolidaritásunkat, vagy éppen elkülönülésünket, kívülállásunkat. Ilyen értelemben nagyon hasonlít az öltözködéshez: az is ki tud fejezni társadalmi helyzetet, világnézetet, politikai hovatartozást, zenei ízlést stb. Ahogy az öltözködésben sem számít minden ruhadarab, az egyes ítéletek inkább anyaghoz, mások színhez vagy szabáshoz kötődnek, ugyanúgy a nyelvhasználatnak sem minden területe hordoz üzenetet. A nyelvhasználók hol bizonyos szavaknak, hol ragozási szokásoknak, hol hangsúlyozási módoknak, hol mondatszerkezeteknek tulajdonítanak bizonyos jelentőséget. És ahogyan az öltözködésnél, a nyelvhasználatnál is előfordul, hogy bizonyos jeleknek valaki más üzenetet tulajdonít, mint amilyet az üzenet küldője szánt neki – vagy jelnek értelmez valami olyan dolgot, melyet egyáltalán nem szántak jelnek.
Az azonban, aki tudatosan megy szembe környezete nyelvszokásaival, megérdemli, hogy úgy bánjanak vele, mint aki tudatosan megszegi közössége normáit. A saját választásának következményeit szenvedi el.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (28):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Grant kapitány: „Vagyis te nem bánnád, ha a magyar termelőt a versenyhelyzet rákényszerítené az angol név használatára. Én igen.” Ez kb. olyan, mintha azt mondanád, hogy férfi létedre bánnád, ha Magyarország miniszterelnöke (az ENSZ főtitkára a helyi polgármester – mindegy) nő lenne.
Különben is, ez csak a népakarat megnyilvánulása lenne. :) De amíg vannak olyanok, mint te, szép piaca van az almabornak is, még rá is lehet írni, hogy ez nеm cider! img12.nnm.ru/7/e/6/7/1/178aa16639b03444f6e80796173.jpg
„Nem az a sznob, aki általában külföldi terméket vásárol, hanem az, aki az adott esetben jóval drágább de megközelítőleg azonos minőségű külföldi terméket veszi meg a magyar helyett csak azért, mert az külföldi.” Én ezt egyszerűen hülyének, vagy finomabban irracionális döntéshozónak hívnám. De az ő pénze, milyen alapon szólnánk mi bele?
„Nem, ennek nem elvi, hanem praktikus okai vannak.” Értem én, praktikusan engedsz az elveidből. Nincs ezzel semmi baj.
Minél nagyobbra tágulnak a nyelvi és a vámhatárok, annál jobban lehet kihasználni és szétzilálni az összetartozó közösségeket.
A népeket végső soron CSAK a nyelv tartja össze.
Hazugség, hogy a "nemzetállamok" megléte csak a 19. század óta divat - mert a legrégibb történelem óta a közös nyelv az összetartozó közösségek önvédelmének az alapja. Amelyik nép ezt megértette, az fennmaradt. S az önvédelmi közösség a földterületét is megvédi.
Eladod Magyaroszág földjét IS???
Izrael földje ma az utolsó centiméterig az állam vagyona. Tehát nem lehet megvásárolni. Még én (izraeli állampolgár) se vásárolhatom meg, még azt a darab földet sem, ahol a házam és a kertem van. NAGYON HELYES! A fiktív és ingyenes "földbérletemet" az állam 5O évenként felújítja azoknak, akik rajta vannak - HA AKARJA. Jobban bízunk az államban, mint saját magunkban? Igen. Sajnos, igen? Igen. Mert az egyed még azt sem tudja kivédeni, hogy egy vállalkozás ne kötelezze egy olyan termék megfizetésére, aminek a megrendelését időben lemondták és soha nem is szállították ki. Miért nem? Mert kifizetni sokkal olcsóbb, mint pereskedni veük. Ferstéhen?
Vagy akik pusztán a végsőkig (a vallás segítségével? tökmindegy) megőrzött nyelvük alapján még 2OOO év mulva is képesek voltak visszaszerezni a hazájukat (a héberek).
Kiismered magad az EU jogviszonyaiban? Nem ismered ki - ez ki van zárva. Én még a magyar NAV nyelvezetét sem értem (két magyar diplomával), tehát Magyarországon könyvelőt tartok és fizetek, mint a köles. Itt viszont kiismerem magam, tehát saját magamnak könyvelek ingyen.
A SZEMLÉLETBEN és a célokban van a különbség. Izráel engem, a bevándorlót, valódi állampolgárának tekint - de az EU nem tekint sem engem, sem téged - semminek.
El fog veszni Magyaroszág FÖLDJE is? Igen.
Az almabor és a gyümölcsbor neve alma- és gyümölcsbor. A külföldi cég pedig, ha Magyarországon akar forgalmazni, HAJTSON FEJET - írogassa át az üveg cédulát magyarra a pénzéért. Vagy menjen... másfelé.
@Fejes László (nyest.hu): "Egyelőre szabad piac van, minden annyit ér, amennyit megadnak érte"
A sznobizmus épp ott kezdődik, hogy valaki többet ad a magyarral azonos minőségű külföldről importált áruért, mert mindenféle angol feliratok vannak rajta.
@Fejes László (nyest.hu): "Pl. a Túró Rudi néven ismert édességet úgy honosították meg Mo-n, hogy itt gyártották. De ennek emgint semmi köze a cikk témájához."
Épp csak annyi, hogy a cikk is emlegeti az ital meghonosítóinak kulcsszerepét a név meghonosításában. A meghonosítás folyamatát ezért érdemes egészében vizsgálni. Túró Rudit nem gyártottak Magyarországon, mielőtt behozták a Szovjetunióból, ezért akkoriban nem volt választási lehetőség.
@Fejes László (nyest.hu): "Ez csak akkor lehetne igaz, ha bármi is előírná, hogy a magyar gyártmányú italt almabor, a külföldit cider néven kell forgalmazni"
Vagyis te nem bánnád, ha a magyar termelőt a versenyhelyzet rákényszerítené az angol név használatára. Én igen.
@Fejes László (nyest.hu): "Aha. Akkor tehát rendes ember magyar gyártmányú autóval/biciglivel közlekedik, mert az van. A többi nyilván elszállt sznob."
Ilyet hol mondtam? Nem az a sznob, aki általában külföldi terméket vásárol, hanem az, aki az adott esetben jóval drágább de megközelítőleg azonos minőségű külföldi terméket veszi meg a magyar helyett csak azért, mert az külföldi. Abban pedig biztos lehetsz, hogy teljesen szabad piac nem lesz ott, ahol a fogyasztó nincs megfelelően tájékoztatva.
@Fejes László (nyest.hu) "Pénzre váltod a nemzeti büszkeséged?" Nem, ennek nem elvi, hanem praktikus okai vannak. Lásd az előző válaszomat.
@Grant kapitány: „Vizsgálta valaki már az ár-érték arányt? Nem kéne?” Egyelőre szabad piac van, minden annyit ér, amennyit megadnak érte. De ennek végképp semmi köze a cikk témájához.
„Meghonosítani a Magyarországra külföldről behozott termékeket lehet, fordítva nem működik.” De ez nem azonos azzal, hogy hol gyártják a terméket. Pl. a Túró Rudi néven ismert édességet úgy honosították meg Mo-n, hogy itt gyártották. De ennek emgint semmi köze a cikk témájához.
„Pont azért ,mert "a bárki forgalmazhat magyar gyártmányút" ellehetetlenítése irányába hat, ha egyszer - mint a cikkből kiderül - sokan azt se tudják, hogy almabort isznak.” Ez csak akkor lehetne igaz, ha bármi is előírná, hogy a magyar gyártmányú italt almabor, a külföldit cider néven kell forgalmazni (vagy legalábbis korlátozná valami a megnevezések használatát). Ilyesmiről szó sincs.
„Magyarországon nem lehet se kávét, se narancsot termeszteni, almát viszont igen.” Aha. Akkor tehát rendes ember magyar gyártmányú autóval/biciglivel közlekedik, mert az van. A többi nyilván elszállt sznob. Ja, igen, és ne is beszéljünk más nyelven, csak magyarunk, van nekünk nyelvünk, nem kell a másé.
„Azon írnék, ha lenne a külföldivel azonos minőségű és árú.” Pénzre váltod a nemzeti büszkeséged? :D Nyilván sokan a romkocsmában is szívesen innának magyar cidert, „ha lenne a külföldivel azonos minőségű és árú”.
@Grant kapitány: "Verne Gyula bácsi volt a papám"
mármint Jules Gabriel Verne francia íróra gondolsz?
@Janika: "Pl "Grant kapitány" is tipikus magyar irodalmi hős ;-)"
Grantáltan! Verne Gyula bácsi volt a papám!
@Grant kapitány: "Lenne javaslatom magyarításokra..."
Pl "Grant kapitány" is tipikus magyar irodalmi hős ;-)
@Fejes László (nyest.hu): "Árról eddig szó sem esett." Vizsgálta valaki már az ár-érték arányt? Nem kéne?
@Fejes László (nyest.hu): "Miért külföldről?"
Benne van a cikkben: "az ital meghonosítóinak, azaz importőreinek és forgalmazóinak". Meghonosítani a Magyarországra külföldről behozott termékeket lehet, fordítva nem működik.
@Fejes László (nyest.hu): "Miért baj, ha külföldről?" Pont azért ,mert "a bárki forgalmazhat magyar gyártmányút" ellehetetlenítése irányába hat, ha egyszer - mint a cikkből kiderül - sokan azt se tudják, hogy almabort isznak.
@Fejes László (nyest.hu): "A te kávédat a Mátrában szüretelték, a narancsodat az Alföldön érlelte a nap?" Magyarországon nem lehet se kávét, se narancsot termeszteni, almát viszont igen.
@Fejes László (nyest.hu): "Magyar gyártmányú számítógépről írsz?" Azon írnék, ha lenne a külföldivel azonos minőségű és árú.
@Grant kapitány: „drágábban és külföldről”
1. Miért drágábban? Árról eddig szó sem esett.
2. Miért külföldről? Bárki forgalmazhat magyar gyártmányú cidert, és bárki importálhat almabort. Hol itt az összefüggés.
3. Mi ez a xenofóbia? Miért baj, ha külföldről? A te kávédat a Mátrában szüretelték, a narancsodat az Alföldön érlelte a nap? Magyar gyártmányú számítógépről írsz? Miért nem jó a külföldi ital? Azt sem lehet érteni, mint a külföldi szavakat? :D
@Grant kapitány: Sznobbor... sokkal jobb... itt van ez a szép, ősi turáni szó, a sznob... korábban volt sznobi szörp is...
@Sultanus Constantinus: Nyugi, kapitányunk csak magyar sangríát iszik, azt is fűszerbornak nevezi.
@Galván Tivadar: Nekem is hasonló érzésem volt, amikor az eredeti spanyol gyártmányú sangría után először ittam a felhigított német utánzatverzióból. (Az utóbbi persze olcsóbb.) Bár akik tényleg a valódit itták Spanyolországban, azt mondják, hogy ott ez még annál is jobb, mint amit ide importálnak eredeti spanyolként.
Na persze, tegyük hozzá, meg is érdemlik. Lenne javaslatom magyarításokra. Snowboard helyett hódeszka, cider helyett sznobbor...csak hogy ne keverjék össze a snowboardozást a sznobborozással.
@Fejes László (nyest.hu): "És ezzel visszajuttatják hozzájuk a csodálatos, rossz hírbe keveredett almabort."
Ja persze, drágábban és külföldről. "Gratulálok" az okfejtésedhez, ismét méltó ahhoz színvonalhoz, amit itt képviselsz.
@Grant kapitány: „ azt hiszik, hogy nem "presztízsét vesztett" almabort isznak, hanem valami flancos külföldi terméket”
És ezzel visszajuttatják hozzájuk a csodálatos, rossz hírbe keveredett almabort. Ha nem ízlene nekik, nem innák semmilyen néven sem. Kegyes csalás.
@Sultanus Constantinus: Egyszer meg voltam híva Oviedóban egy sidrakorcsmába, ott a pincnökök valóban ezzel a svungos mozdulattal szervírozták a nemes italt, mint ahogy a kislány is teszi a képen. Gondolom, nekik sem sikerül mindig beletalálni a pohárba, ezért a korcsma már eleve meg volt almozva fűrészporral.
A sidra nagyon kellemes ital egyébként; csak kissé becsapós. A sidrán felbuzdulva idehaza is megpróbálkoztam valami angol (?) palackozott változattal, nahát az érzés az ugyanaz volt, mint egy csapolt Prazdroj vagy Radeberger után meginni egy üveg jó kis kukoricagrízes-aszkorbinsavas-kálium-metabiszulfitos Drehert.
@Fejes László (nyest.hu): "Ha cidert iszogatok, és megkérdezi valaki, hogy mit iszom, és azt mondom, almabort, akkor jó eséllyel nem jön rá, hogy azt iszom, aminek az üvegére cider van írva"
Te most azt akarod bemesélni, hogy az "almabor" ugyanannyira kevéssé érthető, mint a "cider"? Ugyan menj már. Nem a magyar szó vagy a használója tehet róla, hogy az üvegen a "cider" olvasható, hanem azok a sznobok, akik ráírták. A fogyasztókat tévesztik meg vele, mert azok azt hiszik, hogy nem "presztízsét vesztett" almabort isznak, hanem valami flancos külföldi terméket. Pedig dehogynem.