A nőknek nagyobb…
Egy amerikai idegtudós szerint a hosszú távú memória összefüggésben van az egyén szervezetének ösztrogénszintjével, ezért mutatkozik eltérés a két nem szókincsének nagysága között.
Manapság nem mindig népszerű a nők és férfiak közötti képességbeli különbségeket hangsúlyozni, de mégis sokan hallottuk vagy tapasztaltuk, hogy a nőknek jobb a nyelvérzékük, könnyebben tanulnak nyelveket. Michael Ullman pszicholingvisztikával és neurolingvisztikával foglalkozó amerikai idegtudós elmagyarázza a Welt Online-nak adott interjúban, hogy kutatásai szerint miért nagyobb a nők szókincse.
Ullman szerint a nők és férfiak nem különböznek a nyelvtan-elsajátítás hatékonyságának szempontjából, viszont eltérés mutatkozik a két nem szókincsének nagysága között. A különbség abból adódik, hogy az egyén szervezetének ösztrogénszintje kapcsolatban van a hosszú távú memóriával. Minél magasabb az ösztrogénszint, annál jobb a deklaratív (explicit) memória. A deklaratív memória a hosszú távú memória egyik fajtája, ebbe tartoznak a tények, adatok, jelentések, összefüggések – így a szavakra emlékezés is. A másik fajtája a procedurális (implicit) memória, amely az előhívás során nem igényel tudatos erőfeszítést – ilyen például az úszás vagy biciklizés mozgássora, és a nyelvtani szabályok alkalmazása is. A procedurális memóriára enyhén rossz hatással van a magasabb ösztrogénszint.
Ullman felmérései azt mutatták, hogy általánosan a nőknek tényleg nagyobb szókincse, de nyelvtan-elsajátítás hatékonyságában nem talált különbséget a két nem között. Az utóbbit azzal magyarázza, hogy a nők más agyterületek bevonásával kompenzálják a procedurális memóriájuk apró hiányosságát. A két nem tehát enyhén eltérő stratégiával tanul nyelveket, de a különbségek túl jelentéktelenek ahhoz, hogy az oktatásban ezt ki lehessen használni.
Ullman az implicit és az explicit nyelvtanulás közötti különbségeket is vizsgálta. Az implicit tanulás egy nyelvnek a nyelvi környezetben történő elsajátítása, az explicit tanulás pedig az iskolai, könyvből nyelvtanulásnak felel meg. Mindkettővel lehet jó eredményt elérni, de csak az implicit tanulás az, amivel ugyanazokat az agyterületeket tanuljuk meg használni, mint az anyanyelvi beszélők. Egy nyelv igazán mély elsajátításához tehát a nyelvi környezetben történő nyelvtanulást javasolja a neurolingvista.