0:05
Főoldal | Rénhírek
Kérdéses 4.

Melyik a magyar nyelv legegyszerűbb mondattani szabálya?
És miért ez a legbutább kérdés, amit föltehetünk?

A magyarról szokták azt mondani, hogy szabad a szórendje. Tudjuk, hogy van benne igazság, de azért sok megszorítás is van az elfogadható szórendekkel kapcsolatosan. Az alábbiakban arra keressük a választ, hogy a kérdésekben hol van a helye a kérdőszónak. Igyekszünk a szabályt lépésről-lépésre fölfedezni; körülbelül úgy, ahogyan egy nyelvész csinálná...

Molnár Cecília Sarolta | 2015. szeptember 24.

Kérdésekkel foglalkozó sorozatunkban eddig elsősorban az eldöntendő kérdésekre, és azoknak is főleg a jelentésére koncentráltunk. Most egy ugrással a magyar kérdőszavas vagy más néven megválaszolandó kérdések mondattanánál termünk. Hogyan írhatók le a magyar kérdőszavas kérdések? Milyen szabályok alapján hozzuk létre ezeket a kérdéseket? Milyen kivételeket találunk közülük? – Ha az olvasó megfigyeli ezeket a kérdéseket, máris lehetnek ötletei...

Hol a kérdőszó helye?

Mielőtt az olvasó rávágná, hogy a mondat legelején, nézzünk inkább meg néhány kérdést, amelyek csak a szórendjükben különböznek egymástól!

(1) (a) Hova megyek el holnap?

(b) Holnap hova megyek el?

(c) *Hova elmegyek holnap?

(d) *Holnap hova elmegyek?

(e) *Holnap megyek el hova?

Hová megyek el holnap?
Hová megyek el holnap?
(Forrás: Wikimedia Commons / Drflet / CC BY-SA 3.0)

A fenti példák alapján azt elsőre is láthatjuk, hogy az a feltevés, miszerint a kérdőszóval kell kezdődnie a kérdő mondatnak, téves, hiszen a (b) példa nyelvtanilag tökéletes. Mi a közös akkor a nyelvtanilag helyes kérdő mondatokban? Láthatjuk például, hogy az (a) és a (b) mondat abban különbözik a (c)-től és a (d)-től, hogy az előbbiekben az igekötő az ige után áll, míg az utóbbiakban az igét megelőzi az igekötő. Ez tehát minden bizonnyal egy fontos szempont. Az is igaz azonban, hogy annak ellenére, hogy az (e)-ben az igekötő az ige után áll, a mondat mégsem grammatikus. Miben különbözik az (e) az (a)-tól és a (b)-től? Láthatólag abban, hogy míg az (e)-ben a kérdőszó az ige mögött áll, addig a nyelvtanilag kifogástalan mondatokban minden esetben megelőzi az igét. Ez is fontos szempontnak tűnik tehát.

Következő lépésként igyekezzünk tesztelni a feltevéseinket az adatokon! Az első feltevésünk tehát az, hogy

(i) Abban az esetben, ha a kérdőszavas kérdésben igekötős az ige, az igekötő nem állhat az ige előtt.

A második feltevésünket pedig a következőképpen fogalmazhatjuk meg:

(ii) A kérdőszavas kérdésben a kérdőszónak az ige előtt kell állnia.

Lássuk tehát, hogy ezek a feltevések igaznak bizonyulnak-e?

(2) (a) Mikor megyünk el nyaralni?

(b) *Mikor elmegyünk nyaralni?

(c) *Mikor nyaralni megyünk el?

(3) (a) Kik mennek moziba?

(b) *Kik moziba mennek?

*Kik moziba mennek?
*Kik moziba mennek?
(Forrás: Wikimedia Commons / Diego Delso / CC BY-SA 3.0)

A (2) és a (3) alatti példák igazolni látszanak a feltevéseinket, aminek nagyon örülünk. Sőt, nagyon jól látja az olvasó, hogy az eddigiek alapján le is egyszerűsíthetjük a feltevéseinket, és egybevonhatjuk őket! A fenti példák alapján a következőt mondhatjuk el a kérdőszavas kérdések szórendjéről:

(iii) A kérdőszavas kérdésekben a kérdőszónak közvetlenül meg kell előznie az igét.

Ez a szabály természetesen lefedi az igekötős igék esetét is: ha kérdőszó van a mondatban, az igekötő az ige mögé kell, hogy kerüljön, mert a kérdőszónak közvetlenül meg kell előznie az igét. Ez nagyon jól hangzik! Csakhogy adódik némi zűr, ha megfigyeljük a következő példákat...

(4) (a) Milyen könyveket vittél el?

(b) *Milyen könyveket elvittél?

(c) *Milyen vittél el könyveket?

(5) Hol nem jártatok még a nyáron?

(6) Mikor nem segítettem rajtad?

Bár úgy látszik, hogy a (4)–(6) példák mindent romba döntöttek hirtelen a nyelvtani szabályunkkal kapcsolatban, megnyugtatjuk az olvasót: ez nincs így, viszont sokkal körültekintőbben kell majd fogalmaznunk! Nem beszélhetünk majd kérdőszóról és igéről, hanem pontosabban kell definiálnunk ezeket az összetevőket.

*Milyen vittél el könyveket?
*Milyen vittél el könyveket?
(Forrás: Wikimedia Commons / nathan williams / CC BY 2.0)

Összetevők és össze-visszatevők

Úgy érezzük, hogy a fenti szabályunk valamilyen értelemben megragadja az igazságot, csak az a baj, hogy nagyon pontatlanul van megfogalmazva. Az mindenképp igaz belőle, hogy az igeközpontú mondatrészt közvetlenül meg kell, hogy előzze az a mondatrész, amiben a kérdőszó van.

Lássuk először a (4)-es példát! A (4b) hibássága minden várakozásunknak megfelel, a (4c)-nek azonban a szabályunk szerint jónak kéne lennie, míg a (4a)-nak rossznak. Úgy tűnik, hogy a [milyen könyveket] nagyon szorosan összetartozik; olyan szorosan, hogy szétbonthatatlanok, éppen ezért nem jó a (4c) mondat, és ugyanezért jó a (4a). Így lehetne tagolni ezt a kérdést:

(4) (a) [Milyen könyveket] [vittél el]?

És ilyen válaszokat lehetne adni rá:

(4') [Régi könyveket] [vittem el].

Egyáltalán nem lepődünk meg azon, hogy a válaszban sem lehet „szétszakítani” a [régi könyveket] szerkezetet, ez ugyanis egy nyelvtani összetevőt alkot, akárcsak a [milyen könyveket]. A szabályunkat tehát módosítanunk kell a következőképpen:

(iv) A kérdőszavas kérdésekben a kérdőszót tartalmazó kifejezésnek (összetevőnek) közvetlenül meg kell előznie az igét.

Ez azonban, már tudjuk, még mindig nem igaz, hiszen az (5)-ös és a (6)-os példákban a kérdőszót tartalmazó összetevő nem az igét előzi meg, hanem a tagadott igét. Sőt, ha még a (7)-est is hozzávesszük, akkor még azt sem mondhatjuk, hogy a tagadott igét előzi meg:

(7) Melyik könyveket nem Pista vitte el?

Mindezek alapján azt látjuk, hogy a szabályunk a következőképpen bonyolódik:

(v) A kérdőszavas kérdésekben a kérdőszót tartalmazó kifejezésnek (összetevőnek) közvetlenül meg kell előznie állító mondat esetén az igét, tagadó mondat esetén pedig a tagadószót.

Régi könyveket
Régi könyveket
(Forrás: Wikimedia Commons / Liam Quin)

De vajon tényleg igaz ez?

A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – NKFIH támogatta, a K115922 nyilvántartási számú támogatási szerződés alapján.

Az olvasóban jogosan merül fel a kérdés, hogy igaz-e mindez minden kérdőszóra? Mondhatnánk megnyugtatólag, hogy „hát persze!”, de akkor hazudnánk. Inkább úgy fogalmazunk, hogy a fenti szabály igaz a legtöbb kérdőszóra. Egészen pontosan két kivételesen viselkedő kérdőszó van a magyarban. De hogy melyek ezek, az már sorozatunk következő részéből fog csak kiderülni. Addig is lehet kísérletezni, és kommentben tippelni.

További olvasnivaló

É. Kiss, Katalin 1992. Az egyszerű mondat szerkezete. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Akadémiai Kiadó, Budapest

Kálmán, László (szerk.) 2001. Magyar leíró nyelvtan. Mondattan I. Tinta Kiadó, Budapest

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (21):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
3 éve 2015. szeptember 25. 20:18
1 Janika

"Egészen pontosan két kivételesen viselkedő kérdőszó van a magyarban." Két tippem van: a milyen és a hogy.

"Az a könyv milyen?"

"A krumpli hogy?" (zöldségpiacon)

3 hete 2019. április 26. 18:32
2 idiklat@gmail.com

Elfelejtjük a kérdésekkel járó nyelvtani szabályainkkal kapcsolatban, hogy -mivel párhuzamot is látunk idegen nyelv kérdéseihez mérve - mind szavak, mind szerkezetek, sorrendek nem ősi nyelvünk rendjében működnek ( sok helyen van pl. a "germanizálás" , szenvedő szerkezet (pl. Lemér-megmér , lejelent-jelent- elfelejt-Kifelejt ) bőven vannak nem eredendően magyarra jellemzőek a megfogalmazások. A nyelvújítók ősi szavakat, szerkezeteket tüntettek el. Ha HOVA a kérdőszó, akkor a válaszban -és a kérdésben is benne rejlik, hogy az alanyt-szemben pl. a latin-latinizált nyelvekkel- nevezetesen TE, TI, MI stb.- a magyar eleve kihagyja a kérdésből. -is- mert a fölösleges duplázás .....fölösleges.

(+a magyar "ragozó" helyett helyesebb a ragasztó jelző- mert a szótövek- max. 15- értelmes szóból adnak mindent, ezeket az értelmes szótöveket ragasztották a szavakban- tehát nem határozó szótagokról van szó, névutóról stb., hanem szavakról.)

TI / TE/ MI miért mentek/nem mentek (el) bulizni? Ha a kérdés MIÉRT NEM- bőven elhagyható lenne az elmegyből az el. Mert az elmegy biztosat jelez. Ráadásul jelen idejű igéket jövő időre használunk. Ti Miért nem mentek MAJD este (el) A KÉK-Osztrigába?

"Tojás eladó"- "Eggs for sale" A hibás változat a Tojás VAN eladó- de minek? Vagy a többes- tojások eladók- ki hirdet 1-2 tojást? Vagy ki hirdet tojás NINCS eladót? Más logikára működik a nyelvünk- ragasztó, szótövező, szóbokrokká álló, az ősi nyelvek logikájához erősen hasonló nyelv. Amit meggyűrt az idő-és Kazinczyék, de épp a szerkezete, bokrozása, logikája nehezíti meg, hogy eltűnjön....de nem ugor nyelv. Sőt- Ugor nép egyáltalán nem élt, sem az uralban- ott akkor más sem!- hiszen nincs nyomuk. Turáni alföld, Mongólia, Kína ÉK-i részein a HUNok, amit -mióta a szittya (suttyó felhanggal) népekről kiderült, hogy gazdag kultúrát éltető, nagy számban élő gazdag nép volt- azóta ?-ik, hogy mi lennénk leszármazottaik. De HunGaRia -így szólít a világ, pedig ön-elnevezésünk MAGYAR.

3 hete 2019. április 26. 19:43
3 szigetva

@idiklat@gmail.com: Nézz utána az egzisztenciális és a kopula "van" közti különbségnek. Aztán a lemér/megmérnek mi köze a szenvedő szerkezethez. Annyi butaságot hordasz itt össze, de minek?

Azt már észrevetted, hogy egy csomó más népnek is több neve van? Sokszor egy belső, amit magukra használnak, meg esetleg a környéken élők, meg egy külső, amit a távolabb élők használnak rájuk. A "magyar" is ilyen. (Sőt, az "ungar-" épp az "ugor" változata, amit itt — ez annyira uncsi — tagadni akarsz.) De pl. a "német" kis túlzással minden európai nyelvben más tőből van.

3 hete 2019. április 26. 22:58
4 Untermensch4

@idiklat@gmail.com: " bőven vannak nem eredendően magyarra jellemzőek a megfogalmazások"

Eme kiváló szerkezethez külön gratulálnék :)

3 hete 2019. április 29. 09:41
5 aphelion

@Untermensch4: Ne cikizd, nyilvánvalóan nem lenni neki anyanyelve magyar 😂

3 hete 2019. április 29. 10:13
6 mederi

".. pontosan két kivételesen viselkedő kérdőszó van a magyarban."

Két példa:

1/ Tehetek valahová le virágot?

(Valahová tehetek le virágot?)

2/ Maradhatok náluk valameddig?

(Valameddig maradhatok náluk?)

Mindkét szórend jó mindkét esetben.. :)

3 hete 2019. április 29. 11:49
7 szigetva

@mederi: Ezekben a kérdésekben nincsen kérdőszó, ezek eldöntendő kérdések.

3 hete 2019. május 1. 08:51
8 mederi

@szigetva:

vala+kérdőszó (egybeírva) + feltételes mód.. :)

3 hete 2019. május 1. 09:27
9 mederi

Kiemelt mondatszerkezet "de" és "vajon" alkalmazásával.

Pl.

Eszünk, de mikor? (Mikor eszünk?)

Nem fejezték be, vajon miért? (Vajon miért nem fejezték be?)

3 hete 2019. május 1. 10:56
10 szigetva

@mederi: Feltételes mód sincs a mondataidban. Szerintem ne erőltesd.

3 hete 2019. május 1. 13:26
11 mederi

Jó, "megengedő mód" (ha a válasz pl. bárhová, bármikor), de a megengedésnek sokszor feltétele is van ("igen, de + 'feltétel' "/ "nem, bár ha + 'feltétel' ")..

3 hete 2019. május 1. 15:26
12 szigetva

@mederi: Módja igéknek van, amiről te beszélsz, azok névmások. De térjünk vissza oda, hogy olyan kérdőszavas kérdéseket akartál írni, ahol a kérdőszó helyzete változtatható. Ez nem sikerült, mert nem kérdőszavas, hanem eldöntendő kérdéseket hoztál példának.

3 hete 2019. május 1. 15:43
13 aphelion

@mederi: Csak úgy kíváncsiságból, te hányas voltál nyelvtanból? 😝

3 hete 2019. május 2. 09:01
14 mederi

@szigetva: @aphelion:

A félreértés elkerülése végett a "megengedő módot" idéző jelbe tettem 11-es hozzászólásomban!!

A 8-as hozzászólásomban pedig igére vonatkozott!! 😝

3 hete 2019. május 2. 12:14
15 szigetva

@mederi: Akkor mit jelent az idézőjeles "megengedő mód"?

Re 8: a "vala+kérdőszó" az nem kérdőszó. Ez a cikk a kérdőszavak mondatbeli helyéről szól. Tehát az eredeti hozzászólásod teljesen értelmetlen volt, hiszen nem kérdőszavas kérdéseket hoztál példának.

3 hete 2019. május 2. 17:59
16 mederi

@szigetva:

Menj vissza pár száz évet, akkor az volt..

-"Valljon el ment vala, hová?"

-"Tán a tó túlsó oldalára."

-"Teheték vala hová, le virágot?"

3 hete 2019. május 2. 18:03
17 mederi

Idővel az írásmód és az értelmezés is megváltozhat, ezért ma már elég furcsán hat..

3 hete 2019. május 2. 20:29
18 szigetva

@mederi: A cikk a mai magyar nyelv szórendjéről szól.

2 hete 2019. május 3. 08:53
19 mederi

@szigetva:

Pontosabban " Az alábbiakban arra keressük a választ, hogy a kérdésekben hol van a helye a kérdőszónak."..

Hát igen.. Azért is nehéz szabályt találni szerintem erre, mert a kérdőszó mibenléte is változó..

Pl. "Valahol láttam már ezt a filmet." Ez ugyan nem "valós kérdés" kifelé, mégis, van benne egy rejtett, "belső kérdés" (Valljon hol láttam már ezt a filmet?).. Azt gondolom, hogy az idők folyamán eltűnt/ átalakult vagy egységesen sosem létezett "határozatlan kérdőszavak" hatása a mondatok szórendjére valós lehet..

Másik példa:

-"Hová mész?" (Valós kérdés.)

-"Sehová!" / "Valahová!" (Durva válasz, ami a kérdés jogosságát megerősíti azzal, hogy a "*-hová" benne van, de nem akarja megmondani.)

-"Sehová nem mész?!/ Valahová mész?!" (Rendes választ vár.)

2 hete 2019. május 3. 12:47
20 szigetva

@mederi: Úgy különösen nehéz választ találni, ha valaki a nyelvtani kategóriákkal nincs tisztában.

2 hete 2019. május 3. 20:02
21 mederi

@szigetva:

Bár a kérdésekben található kérdőszavakról és azok helyéről van szó a cikkben, azért talán fel lehet vetni a gondolatot, hogy kijelentő mondatban is lehet kérdőszó pl. időhatározó funkcióval..

"Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember."

A "Hol" itt pl. kérdő szó egy kijelentő mondatban? Biztosan nem.

Ennyit a kategóriákról.