Mekkora a szélsőjobboldal piaca Magyarországon?
Tizennyolc európai ország közül hazánkban a legnagyobb az igény a szélsőjobboldali nézetekre? A magyarok fele előítéletes? A Political Capital közéleti elemző intézet legújabb összefoglalója vakmerő állításokkal szolgál. De mit is mértek valójában a kutatók és hogyan?
A magyar szélsőjobboldal fellendülése egyre népszerűbb társadalomkutatási téma. Lapunk is beszámolt a Jobbik Facebook-szimpatizánsainak körében folytatott vizsgálatról, erre a kutatók maguk reagáltak. A Political Capital legújabb vizsgálata még ambíciózusabb módon nem kizárólag a Jobbik híveire összpontosított, hanem mindenkire, aki a szélsőjobboldali nézetek iránt fogékony lehet. Az eredményeket az elemzők minap konferencián mutatták be – mi ott voltunk és lelkesen jegyzeteltünk. Kicsodák az „attitűd-szélsőségesek” és milyen pártokra szavaznak? Hogyan befolyásolta a válaszadókat a kormányváltás? Tényleg csökkent Magyarországon az elmúlt években a jobboldali szélsőségesség?
(Forrás: Wikimedia Commons / Stilfehler / CC BY-SA 3.0)
Eredetileg más célokra készült
A kutatás a European Social Survey (Európai Társadalmi Felmérés), egy kétévente végrehajtott összeurópai mérés adatait használta. Ezt a felmérést számos európai országban végzik el egységes kérdéssorral a helyi közvélemény-kutató intézetek. (Magyarországon a Gallup vette fel az adatokat.) Országonként 1500-3000 fős reprezentatív mintákról van szó; mint korábban láttuk, ezek teljesen megfelelő méretek.
A Political Capital munkatársai utólag huszonkilenc kérdést választottak ki a felmérés anyagából, és ezekből egy mutatót képeztek – ez a Demand for Right-Wing Extremism Index (DEREX), a szélsőjobboldali eszmék iránti keresletet mérő index. Például ha valaki arra a kérdésre, hogy „Az Európán kívüli szegényebb országokban élő emberek mekkora részének kellene megengedni, hogy Magyarországra jöjjön élni?”, azt válaszolta, hogy „senkinek nem kellene megengedni”, az szélsőjobboldali jellegű válasznak számított, és így tovább huszonnyolc másik kérdésen keresztül.
A kérdések négy fő kategóriába szerveződtek: „előítéletesség és jóléti sovinizmus”, „jobboldali értékorientáció”, „rendszerellenesség”, illetve „félelem, bizalmatlanság és pesszimizmus”. Azok a válaszadók kerültek az „attitűd-szélsőségesek” közé, akik a négy alindexből legalább három esetében szélsőjobboldali jellegű válaszokat adtak.
Kiket választanak?
Aki extrém nézetekkel rendelkezik, még nem feltétlenül lesz valamelyik szélsőséges párt szavazója. Lehet, hogy el se megy voksolni, vagy inkább valamelyik nagyobb pártot választja, mert például a kisebbeket esélytelennek tartja. Úgy lehetne fogalmazni – mint az a konferencián is elhangzott –, hogy ezek az emberek a szélsőséges pártok vadászterületét alkotják, aztán a pártoknak vagy sikerül becserkészniük őket, vagy nem.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Ha sok az attitűd-szélsőséges, tehát van igény ezekre az extrém nézetekre, az a mérsékelt pártokat is szélsőségesebbé teheti. A pártok versengenek a szavazókért, és ha a választópolgárok radikális állásfoglalásokat szeretnének hallani, előbb-utóbb lesz, aki kiszolgálja őket. Magyarországon a mérések szerint már a Jobbik előretörése előtt látható volt, hogy sok a potenciális jobboldali szélsőséges szavazó. De milyenek is pontosan a jobbikosok, eltérnek-e az átlag magyaroktól?
Magyarország Európa-bajnok
A kutatók nem minden előítéletet mértek: az előítéletesség-alindexbe bevett kérdések a melegek jogaira és a bevándorlókkal szembeni attitűdökre koncentráltak. A válaszadók országában élő, nem bevándorló kisebbségi etnikai csoportokról például nem esett szó, pedig Magyarországra igen kevéssé jellemző a bevándorlás. Valószínűleg idevágó kérdéseket a European Social Survey anyaga nem szokott tartalmazni. A kutatók más eredményekre hivatkoztak, melyek szerint az előítéletesség különböző fajtái egymással kapcsolatban vannak és egyfajta általános hajlamot tükröznek; de ez mindenképp a vizsgálat gyengesége.
A Jobbik szavazói körében a vártnak megfelelően magasak voltak a DEREX-értékek, sőt az össztársadalomban is 11% volt besorolható ez alapján az index alapján a szélsőségesek közé. Ezzel európai összehasonlításban Magyarország a második, csak Bulgáriában nagyobb ez az érték (18%). Ráadásul ha az alskálákat külön-külön nézzük, mind az előítéletesség, mind a jobboldali értékorientáció Magyarországon a legmagasabb. (Igaz, a legújabb, még részletesen nem elemzett adatok szerint három kelet-európai ország – Lettország, Ukrajna és Románia – időközben beelőzött.) A DEREX szerint a magyar válaszadók 48%-a előítéletes, ez Európában a legmagasabb érték, a többi ország kissé lemaradva követ minket.
(Forrás: Wikimedia Commons / Jaanus Silla / CC BY 2.0)
Számos más kutatás is arra mutat, hogy Magyarországon a többi európai országhoz képest elterjedt a szélsőséges politikai gondolkodás, ráadásul a szélsőségesség egyre növekszik. Élőszóban elhangzott egy olyan anekdota is, miszerint egy nyugat-európai konferencián azért volt örvendetes, hogy 16:9-es, szélesvásznú képarányú prezentációt tartott az előadó, mert különben az európai összevetést ábrázoló grafikonon a magyar érték lelógott volna a képről. De a Political Capital vizsgálata mégis arra jutott, hogy a szélsőségesség a közelmúltban csökkent. Hogyan lehetséges ez?
Kolbászból lesz a kerítés
A két legutóbbi ESS-mérés 2009 február-április között, illetve 2010 október-december között zajlott. A legtöbb európai országban nem változott lényegesen a DEREX értéke, viszont Magyarországon meglepetésre 10%-kal visszaesett. Mi okozta ezt a változást? Az, hogy az alskálák közül a rendszerellenesség értéke több mint felére csökkent. Igen ám, de ezt mi idézte elő? A magyarázathoz meg kell néznünk más vizsgálati eredményeket is...
2009-ben közvetlenül Gyurcsány lemondása előtt történt az adatfelvétel, 2010-ben pedig röviddel a második Orbán-kormány hatalomba lépése után. A Medián jelen kutatástól független felmérése szerint a két időpont között igen lecsökkent azoknak a száma, akik úgy vélték, általában véve rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon. Az emberek lelkesedtek az új Fidesz-kormányért és úgy gondolták, hogy Gyurcsány, majd Bajnai után Orbán pozitív változást fog hozni. (Azóta újból a korábbi szintre nőtt az elégedetlenek aránya.)
(Forrás: Wikimedia Commons)
Mit lehet ez alapján mondani? Van-e értelme a DEREX-nek, ha az aktuális politikai események függvényében ekkora ingadozásokat mutatnak a mért eredmények? Maguk a kutatók is felvetik a kérdést. Sok más európai országban viszonylag stabilak a kétévente felvett adatok. A politikai intézményekbe vetett bizalom ilyen heves ingadozása sajátos magyar jelenség, és önmagában is kedvez a szélsőségeknek. Mi ehhez annyit tennénk hozzá, valószínűleg döntő fontosságú lesz a következő mérés: mivel többek között a Medián mérései szerint a rendszerellenesség visszaállt a korábbi szintre, az ettől függő DEREX mérőszám várhatóan ismét magas értékű lesz.
A válság nem számít?
Az összeurópai adatok más szempontból is érdekesek: a kutatók arra vártak, hogy a gazdasági válság miatt az egész kontinensen nőni fog a szélsőjobboldal iránti igény, de ez nem következett be. Általában véve sincsen a gazdasági helyzet és a DEREX értéke között szoros összefüggés. Az elemzők állítása szerint azokban az országokban nagyobb a szélsőjobb piaca, ahol a közelmúltban diktatórikus volt az államberendezkedés.
Az eredményeket elolvashatjuk a Political Capital honlapjára felkerült 46 oldalas tanulmányban. Habár az írás mérete tekintélyt parancsol, valójában a szöveg tartalma sokszor csak a leíró statisztikára korlátozódik. A tanulmány felsorolja a százalékértékeket, de a közöttük mutatkozó összefüggéseket nem vizsgálja számszerűen. Csak hogy a fentebb említett példát vegyük: a gazdasági helyzet és a DEREX-értékek együttjárását sem jellemzi a tanulmány semmilyen számértékkel, mint az várható lenne.
Reméljük, a későbbiekben efféle konkrétabb hipotézisvizsgálatok is napvilágot látnak, esetleg valamilyen tudományos folyóiratban. Igaz, a brit Demos és a Political Capital korábbi közös projektje kapcsán a kutatók már kifejtették, hogy a későbbiekben tervezik a következtetések szakfolyóiratban történő megjelentetését, de addig is nehéz megfelelően értékelni az általuk tett politikai megállapításokat...
További olvasnivaló
@Pesta: Mit akar mondani?
A politikus fajtájánál csak egy rosszabb van: a politológus, a politikai elemző.
Erről a DEREX-ről nekem az archetipikus vicc jutott eszembe:
Megkérdezik a parasztbácsit, hogy van-e a faluban antiszemitizmus.
- Há’ az nincs... de igény, a’ vóna rá!
Slusszpoénnak a vicc „eredetije" parafrazálás előtt:
Megkérdezik a parasztbácsit, hogy látott-é már medvét.
- Há’ egyet má’ láttam... de asse a’ vót!
Hát szerintem a Derex és a gazdasági helyzet között egészen tisztán látható összefüggés van. Nézzünk csak a 3. oldalon látható térképre!
1% Skandináviában, 27% Ukrajnában..Románia, Bulgária lakossága ugyancsak általában vége az EU legszegényebbjének mondható.
Aztán nézzük a mostanában csak PIIGS-nek csúfolt, adósságválságban szenvedő országokat, érdekes módon Portugáliában, Olaszországban, Görögországban is magas az index - ezek azok az országok, ahol már eddig brutális megszorításokat vittek véghez. Meglepetésre a spanyol kilóg ebből a sorból, pedig a munkanélküliség ott szabadult el leginkább - na erre kellene a felmérést végzők szakértő elemzése, hogy kiderüljön, ez miért van, hiszen közben ott is bukott egy kormány.