0:05
Főoldal | Rénhírek
Minority Report

Megvalósult sci-fi: gondolatolvasó gépet készítettek

A gondolatolvasó gépek kiléptek a fantázia világából amikor kutatók gondolatokat szavakra fordító eljárást fejlesztettek ki – állítja a Sky News hírcsatorna portálja.

nyest.hu | 2010. szeptember 10.

Az Utahi Egyetem kutatói agyi impulzusokat szavakká alakítottak, azaz számítógéppel „gondolatot olvastak” – adja hírül az angol hírbirodalom portálja.

Az eljárást egy epilepsziás betegen tesztelték, akinek – egy korábbi műtéti beavatkozás során – eltávolították koponyája egy részét. A beteg beszédért felelős agyi területeire érzékelőket helyeztek, amelyek továbbították a számítógépre az adott terület felett elcsípett elektromos impulzusokat, jelsorozatokat. A betegnek a következő szavakat kellett számos alkalommal felolvasnia: „igen”, „nem”, ”meleg, „hideg”, „éhes”, „szomjas”, „helló”, „viszlát”, „több” és „kevesebb”. A szavak kiolvasása során a jelsorozatok egyedi, a szóra jellemző mintázatait keresték, annak érdekében, hogy a későbbiekben ezeket az impulzusokat „visszafordíthassák” emberi nyelvre.

Elektródák az agy felületén
Elektródák az agy felületén
(Forrás: Utahi Egyetem, Idegsebészeti Osztály)

A „tréninget”, azaz a számítógép betanítását követően a kísérleti alany a szavakat már a gépnek „mondta fel”. Helyesebben nem mondta, hiszen az nem a hangokat értelmezte ekkor: az agyból érkező jeleket feldolgozva a képernyőn megjelenítette azt a szót, amit a program szerint az agyi impulzus szimbolizált. Ha  még ennél is bulvárosabban szeretnénk fogalmazni, a számítógép „gondolatot olvasott”. A kutatók arról számoltak be, hogy az esetek 76-90 százalékában a számítógép eltalálta a keresett szót.

A kutatók a hírportál szerint azzal a nem kevéssé ambiciózus tervvel folytatják munkájukat, hogy az alkalmazás rövidesen képes lesz arra, hogy elolvassa az emberi gondolatokat. A kutatócsoportot vezető Bradley Greger állítja, az elektródák segítségével „elfogott”, majd dekódolt agyi impulzusok segítségével sokat javíthatnak majd az olyan paralízises emberek életminőségén, akik nem tudnak beszélni.

„Reménykedünk, hogy a technológia két-három éven belül elérhetővé válik majd a betegek számára” – nyilatkozta a biomérnök.

Az emberi agy többmillió neuront tartalmaz, ezek kommunikálnak egymással és testrészeinkkel. A kutatócsoport beszámolója azt sejteti, hogy képesek a neuronok egy meghatározott csoportjának, vagy akár egy-egy neuronnak a kommunikációját, kibocsátott jeleit – elektromos impulzusait – elcsípni. A közelmúltban hasonló – sikeres – kísérleteket végeztek már  kutatók annak érdekében, hogy az agy egyes területein rögzített jelek segítségével művégtagokat mozgathassanak.

Az azonban mindenképpen újdonságnak tűnik, hogy jelsorozatokat  szavaknak tudtak megfeleltetni. Számunkra legalábbis elgondolkodtató, hogy a kezdeti, néhány szóval elért eredmények után az összetettebb, nagyobb „szótárak” építése milyen ütemben zajlik majd, hiszen számtalan kihívással kell szembenézni: ezek közül csak az egyik, hogy komplexebb, hosszabb mondatok „kigondolása” valószínűleg több zajjal is jár majd, amit a számítógépes program jó eséllyel jóval a 76 százalékos sikerarány alatti teljesítménnyel „torolna meg”. Mindemellett a 76-90 százalékos sikeresség is kevésnek tűnik ahhoz, hogy a kommunikáció hosszabb gondolatok esetén gördülékeny legyen. Persze, ez abban az esetben, amikor a kommunikáció teljes hiányát váltják fel a néhány szavas–mondatos lehetőséggel, nyilván nagyon fontos lehet.

Valószínű tehát, hogy a James Bondoknak még sokat kell várniuk: a kedves olvasó sem kap pár év múlva olyan iPhone alkalmazást, amivel a csinos szomszéd lány remélt pajzán gondolatait csípheti majd el. Sokkal inkább valószínű, hogy belátható időn belül a bénulásos betegeknek ad majd a kutatás egy első látásra talán szimpla, azonban felbecsülhetelenül célszerű eszközt.

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások:

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!