Mégsincs orvosi csoda
Nemrég bejárta a hír a világsajtót, miszerint lehetséges volt a kommunikáció egy 23 éve vegetatív állapotban lévő belga pácienssel.
Orvosi csodaként jelentette az Associated Press amerikai hírügynökség tavaly novemberben, hogy egy belga specialista új módszerével kommunikálni tudtak egy huszonhárom éven át vegetatív állapotúként kezelt belga beteggel. Steven Laureys azonban a hét végén elismerte, hogy a módszer nem működik.
Rom Houben a nyolcvanas években szenvedett autóbalesetet, mely után vegetatív állapotba került. A család azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a férfi tudatánál van, és további szakvéleményt akart szerezni. Anyja végül eljutott Steven Laureys belga specialistához, aki igazolta, hogy a kezelő orvosok rossz diagnózist állítottak fel. Laureys meg is tanította kommunikálni a beteget, aki egy speciális billentyűzetet használt az érintkezésre – tudatta az akkori hír.
Egy tekintélyes amerikai bioetikus már akkor kétségét fejezte ki, hogy vajon tényleg Rom Houben kommunikál-e a környezetével. Mivel egy beszédterapeuta formálta meg az üzeneteket, nem lehetett ugyanis megállapítani, hogy valóban a beteg üzent-e valamit segítőjén keresztül.
Laureys valójában nem agyi szkennert alkalmazott a páciens éberségének megállapítására, hanem „viselkedési teszteket”, agyi képalkotó eljárást csak később használtak állapota ellenőrzésére. Az érintőképernyős billentyűzetet sem Laureys használta a beteggel, hanem a család és más orvosok által megkért beszédterapeuta.
Novemberben Laureys azt nyilatkozta, hogy letesztelte az új technikát, és azt gondolta, Houben valóban képes volt a kommunikációra. A hét végén azonban azt közölte az orvos – aki egyébként a belgiumi Liege egyetemi kórházának neurológusa –, hogy további tanulmányok megmutatták: a módszer nem működik az adott esetnél.