Megélhetési kivándorlók
az Európai Unióból
Miközben az Európai Unió eddigi történetében Ázsia és Afrika felől soha nem tapasztalt migrációs nyomás nehezedik az Unió határaira és országaira, kisebb számban folyamatosan érkeznek bevándorlók az Unió területére Latin-Amerikából is. Ez önmagában nem meglepő, az viszont sokkal inkább, hogy Latin-Amerikába többen vándorolnak ki az Unióból, mint onnan ide.
Európából Latin-Amerikába és a Karib-térségbe (spanyol rövidítéssel ALC, angollal LAC) emigrálni nem éppen újkeletű jelenség. Egy népszerű, ám kevésbé tudományos megállapítás szerint Kolumbusz volt az első amerikai, aki külföldről jött. Az mindenesetre tényszerű, hogy nyomdokain sok európai érkezett az Újvilágba. Latin-Amerika és a Karib-térség sem a gyarmati időszakban, sem azt követően nem szűnt meg az Európát otthagyó kivándorlók célpontja lenni. Elsőre talán furcsa, de a világ más országaiból érkező migránsok szemében olyannyira csábító Európai Uniót is minden évben tízezrek hagyják el annak reményében, hogy Latin-Amerikában jobb életet lelnek.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Trendek és fordulatok
A 19. század elejéig pontosan nem ismert azon európaiaknak a száma, akik Latin-Amerikát választották letelepedésük helyszíneként; az 1815 utáni időszakról azonban már megbízhatóbb statisztikai adatok állnak rendelkezésre. Egyes kutatók szerint 1815-1914 között mintegy 22-26 millió európai hagyta ott a vén Európát és költözött az Újvilágba.
A 19-20. század fordulóján az európaiak számára legnépszerűbb célországokká Latin-Amerikában és a Karib-térségben Argentína, Brazília, Kuba, Mexikó, Uruguay, Chile és Venezuela válnak. Ugyanekkor a kivándorlók 38%-a Olaszországból, 28%-a Spanyolországból, 11%-a Portugáliából érkezik e latin-amerikai országokba. Az első világháborút követően, de még a második világháború utáni néhány évben is a migráció iránya inkább az Óvilágból Latin-Amerika felé irányul.
A Latin-Amerikából Európába irányuló, tömegesnek tekinthető bevándorlás alig 70 éves múltra tekint vissza: a második világháború után gazdaságilag és politikailag is egyre stabilabbá váló európai országok immáron kifejezetten csábító célponttá válnak brazilok, argentinok stb. számára.
(Forrás: Wikimedia Commons / Rodriguillo)
Spanyolország (Portugáliával együtt)1986-ban csatlakozik a Közös Piachoz, ez pedig azt is eredményezi, hogy Spanyolország minden más európai országot egyre növekvő mértékben válik a Latin-Amerikából érkező migránsok célországává. Egy idén megjelent tanulmány szerint azonban az elmúlt 14 évben először ismét többen vándorolnak ki Európából Latin-Amerikába, mint onnan ide.
Néhány adat: 2003-ban alig 44 ezer fő hagyta el az Uniót azzal a céllal, hogy Latin-Amerikában és a Karib-térségben telepedjen le; 2007-ben ez a szám 52 ezer körül mozgott. 2008-tól kezdve a kivándorlók száma megugrott: 146 ezren távoztak az Unióból Latin-Amerikába, 2012-ben pedig a kivándorlók száma elérte a 181 ezret.
További érdekesség, hogy míg 1998-ban 43 ezer fő érkezett letelepedési szándékkal Latin-Amerikából az Unióba, a szám már 2000-ben elérte a 204 ezret, 2007-ben pedig a 375 ezret. 2012-ben a Latin-Amerikából az Unióba települni kívánók száma 119 ezer volt, ami a 2007-es adatokhoz képest 68%-os esést jelent.
Az International Organization for Migration (Nemzetközi Migrációs Szervezet, IOM) képviseletében Laura Thompson azt nyilatkozta, hogy a migrációs adatokban bekövetkezett változások nagyon egyértelműen jelzik, ahogy e migrációs folyamatok teljesen természetesen idomulnak a gazdasági és társadalmi helyzet változásaihoz.
Kivándorlók, bevándorlók
Jelenleg az Unió országai közül legtöbben Spanyolországból emigrálnak Latin-Amerikába; a spanyolokat Olaszország, Portugália, Franciaország és Németország követi. Becslések szerint a 28 latin-amerikai és karibi országban 8,5 millió nemzetközi migráns élt (1,1 millióan az Unióból). Érdekességképpen 2010-ben 8 millió, 2000-ben hat millió migráns élt a térségben. A latin-amerikai és karibi térség 28 országából 2013-ban mintegy 4,2 millióan éltek az Unióban.
Az EU-ból érkezők új favoritjai Chile, Peru, Bolívia és Ecuador, míg a hagyományosan az Unió országaiból érkező kivándorlók által preferált Argentína, Brazília és Venezuela némileg hátrébb szorultak a potenciális célországok listáján. Az IOM elemzése kitér a latin-amerikai térség országai közti vándorlásra is: az egyes latin-amerikai országok közötti migrációban Argentína vált a leginkább kedvelt befogadó országgá. Argentína 2013-ban 238 ezer más latin-amerikai országból származó emigránst fogadott be (a régión belüli migránsok 28%-át). Argentínát a sorban Venezuela, Costa Rica és a Dominikai Köztársaság követi.
(Forrás: Wikimedia Commons / Roke et al. / GNU-FDL 1.2)
Az IOM adatai szerint ugyanakkor jelenleg Brazíliából érkezik az Unióba a legtöbb migráns: az országot Kolumbia, Peru és Ecuador követi.
Források
More Europeans Migrate to Latin America Than Vice Versa, Study Finds
More Europeans Migrate to Latin America Rather Other Way Around
Dinámicas Migratorias en América Latina y El Caribe (ALC) y entre ALC y la Unión Europea