Nemkívánatos bevándorlók
Az 1910 végén kezdődött mexikói forradalom éveken át tartó fegyveres konfliktusként, igazi polgárháborúként osztotta meg, pusztította és rombolta a mexikói társadalmat. A fegyveres harcok hevében, 1911. május 15-én mintegy 300, jobbára kínai származású civil lemészárlására is sor került a mexikói Torreónban. Az áldozatok bűne: nemkívánatos bevándorlók.
A mai Mexikó területe és Kína között már a spanyol gyarmati korszakban is volt kimutatható kapcsolat, a független Mexikó pedig az 1880-as években újra felveszi és teszi hivatalossá kapcsolatát Kínával. A tömeges kínai bevándorlás Mexikó irányába akkor veszi kezdetét, amikor a kínai kulik másik potenciális célországa bezárul a bevándorlók előtt: Los Angelesben 1871-ben pogromra kerül sor a kínaiak ellen, 1882-t követően pedig az Egyesült Államok évtizedeken keresztül adminisztratív eszközökkel tiltja és gátolja a kínai bevándorlást. A Mexikóba szerződtetett munkásként érkező kínaiak vasúti építkezéseken, a bányákban, a mezőgazdaságban és a kiskereskedelemben helyezkednek el jobbára. A kínai bevándorlók 98%-a fiatal férfi.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Közhangulat, sajtó és politika
A Mexikó északnyugati részén található Sonora állam területén 1887-ben alig 100 kínai bevándorlóról tudni; számuk 1910-re már 4500 felé közelített. A rendkívül jó és nagyon életképes munkaerőnek bizonyuló kínaiak egy része hamarosan kitör az alkalmazotti státuszból, és önálló vállalkozások létesítésébe is belevág. A szívós kínai munkások első sikereivel párhuzamosan azonban szinte azonnal megkezdődik a korabeli sajtóban is megfigyelhető állandó viccelődés és gúnyolódás e bevándorlók nyelvével, kultúrájával, szokásaival, bőrszínével stb. kapcsolatban.
Az utólagos kutatások három nagyon világosan artikulálható gondolati elem köré csoportosítják a kínaiakkal szemben a korabeli Mexikóban megnyilvánuló ellenszenvet: 1) a bevándorló kínaiak elveszik a munkát a mexikóiak elől, 2) a kínaiak nyelvükkel, szokásaikkal, viselkedésükkel rombolják a jó mexikói szokásokat, 3) a kínai férfiak és a helyi, őslakos mexikói nők keveredéséből olyan faji-genetikai hátterű utódok származnának, akik egyenesen gátolnák Mexikót a modernizáció felé vivő úton.
(Forrás: culturacolectiva.com)
A helyi mexikói lakosság körében a kínaiakkal szemben tapasztalható spontán idegenkedésre a sajtó csak ráerősít, de nem hiányzik a hallgatólagos és tevőleges politikai támogatás sem, hogy az események egészen tragikus végkifejlet felé vezessenek.
Az országot évtizedeken át irányító Porfirio Díaz elnök elleni mexikói forradalom ideológiai hátterét megfogalmazó és a torreóni eseményekben is szerepet játszó Partido Liberal Mexicano (Mexikói Liberális Párt – PLM) 1906-ban megfogalmazott programajának 16. pontja nagyon világosan fogalmaz: „Be kell tilani a kínai bevándorlást”.
(Forrás: Wikimedia Commons / Osuna, Ramos / CC BY-SA 3.0)
Tragikus események
A Porfirio Díaz elnök ellen 1910 végén elkezdődött fegyveres harc 1911 májusának elején éri el a Mexikó északi részén levő Coahuila állam Torreón nevű, 14 ezer lakosú települését, ahol ekkor mintegy 600 kínai él. Az itt élő kínaiak többsége a mezőgazdaságban és a kiskereskedelemben, esetleg éppen mosodásként dolgozott, bár volt itt egy kínai bank is, mely egyebek mellett a város első villamosvonalának beruházását is finanszírozta.
A Porfirio Díazhoz hű csapatok néhány napos védekezés után 1911. május 15-én reggel kiürítik a várost, ahova néhány órával később bevonulnak a felkelő csapatok: ezekhez csatlakoztak olyanok is, akik közt népszerű volt a PLM. Elterjed az a (később sosem bizonyított) álhír, hogy a kínaiak együttműködtek a kormányerőkkel. Ekkor elszabadul a pokol: a forradalmi alakulatok elkezdik a kínai tulajdonú üzletek és épületek fosztogatását, és válogatás nélkül mészárolnak le 303 kínai származású személyt (és a még 5 japánt, de a harcok során néhány spanyol és német származású helybeli lakos is odaveszett, az elesett kormányhű és a lázadó katonákról már nem is szólva).
(Forrás: Wikimedia Commons)
A korabeli beszámolók szerint az utcákat holttestek és levágott emberi testrészek borították – ezek eltakarítására később került sor. Az emberéleteken kívül természetesen anyagiakban is óriási volt a kár. A túlélők közül sokan elhagyják Torreónt. A mészárlásban és fosztogatásban részt vevő katonákat (és civileket) soha senki nem vonta felelősségre, annak ellenére, hogy a Kínai Császárság még 1911-ben kártérítést, bocsánatkérést és igazságszolgáltatást követelt Mexikótól, melyre az ígéretet is tett.
Ami a tragédiát tovább árnyalja, hogy a mexikói politika a mészárlást követően (melyet a mexikói forradalom ideje alatt későbbiek is követtek a kínaiak sérelmére) sokáig nem változtat e kisebbséggel szembeni diszkriminatív álláspontján: Sonora állam 1923-ban például törvényben tiltja be a kínai férfiak és mexikói nők közti házasságot és „keveredést”, a húszas-harmincas években pedig több, kínaiak ellen létrejött szervezet is alakul országszerte.
Mexikóban jelenleg összesen mintegy 10 ezer kínai származású személy él.
Források
Alan Knight: The Mexican Revolution. Volume 1. Porfirians, Liberals and Peasants
Chinese Slain by Mob in Mexico
El movimineto Anti Chino en México y la matanza de los 303 en Torreón
La „olvidada” matanza de chinos en México
La matanza de chinos en Torreón
Mexico and China. The Torreon Massacre
Prohibir el mestizaje con chinos: solicitudes de amparo, Sonora, 1921-1935
Ricardo Ham: De la invitación al desalojo. Discriminación a la comunidad china en México.
@El Vaquero: Kérdésed számomra parancs:
pixshark.com/chinese-mexican-people.htm
en.wikipedia.org/wiki/Afro-Asian
(Tiger Woods? Na ne már!)
Egy ilyen kínai-mexikói keveréket megnéznék. Mondjuk nem láttam még kínai négert sem. Valahogy a mi nagy Éhségországunk felé nem jönnek, persze a Zorbán már nem is engedné, kiáll madárijesztőnek Szíjgyártó tarajosra zselézett fejével együtt és egyből jó érzésű kűffődi nem teszi ide be a lábát, nem hogy bevándorló.