Megbélyegez a cigánymártás
Tiltakozik egy szintiket és romákat képviselő németországi civil szervezet a cigánymártás (Zigeunersauce) kifejezés ellen, és azt kéri a gyártóktól, hogy változtassák meg a termék nevét.
A Forum für Sinti und Roma (Fórum a szintékért és a romákért) nevű hannoveri szervezet levélben fordult a húsételekhez használt csípős szósz németországi gyártóihoz, és azt tanácsolta, hogy változtassák például pikáns mártásra vagy paprikamártásra a termék nevét. A szervezet szerint erre azért van szükség, mert a cigány megbélyegző kifejezés. „Nem hiszem, hogy a gyártók magukra akarják vonni a rasszizmus és a diszkrimináció vádját” – idézték szerdán német hírportálok a szervezet ügyvédjét, Kerstin Rauls-Ndiaye-t. Hozzátette: nem jogi úton kívánják elérni a cigánymártás kifejezés mellőzését, a problémát és javaslatukat udvarias levélben terjesztették a gyártók elé.
Az egyesület elnöke, Regardo Rose arra mutatott rá, hogy a Zigeunersauce gasztronómiai gyökerei nem a cigány, sokkal inkább a magyar konyhához vezetnek. A mártások előállításával foglalkozó cégeket is képviselő ínyenc élelmiszerek gyártóinak szövetsége (Kulinaria Deutschland) közölte: fél éve egy hasonló kezdeményezés után a Németországi Szintik és Romák Központi Tanácsától kértek szakvéleményt, de egyelőre nem kaptak választ. Az egyik gyártó, az Unilever szerint a régóta használt kifejezés nem sértő. A társaság egy szóvivője azt mondta, időnként előfordul, hogy vita támad népcsoportokról elnevezett termékek körül. Legutóbb az Eskimo Eis (Eszkimó fagylalt) elnevezésű termékük váltott ki tiltakozást, de az ügyben folytatott konzultációk nyomán végül nem változtatták meg az Ausztriában forgalmazott fagylalt nevét.
A németországi szinti és roma közösségeket összefogó központi tanács szerdán a dpa hírügynökséggel közölte: nyelvi kérdésekben dogmatikus szabályozás helyett kritikus, reflektív hozzáállásra van szükség. Az olyan kifejezések esetében, mint a cigánypecsenye vagy a cigánymártás, nincs értelme felcserélni a cigány kifejezést az ezzel a névvel illetett népcsoport tagjai körében az önmeghatározására használt kifejezéssel, hiszen így csak nevetségessé válna a szintik és romák hátrányos megkülönböztetése, kirekesztése és az őket sújtó rasszizmus elleni küzdelem – mutatott rá állásfoglalásában a Németországi Szintik és Romák Központi Tanácsa.
Vannak az ételek ( és egyebek ) elnevezéseiben furcsaságok a német nyelvterületen is. A Wiener Schnitzel - bár eredetileg Milánói - ott is a Bécsi-szeletnek felel meg. De hajszálra ugyanolyan a Hamburger Schnitzel, csak éppen a tetejére rá van ütve egy tükörtojás. De ha valaki Frankfurti levest keres Németföldön, akkor csak néznek, mint a vett malac... De ahogy nincs köze Párizshoz a Párizsinak, Sopronhoz a Soproninak - hacsak nem Kékfrankos - , ugyanúgy nincs köze Krakkónak ( Kraków ) a Krakauer Wurstnak, a bécsi virsli ( Wiener Würstchen ) Némethonban Frankfurter Würstchen, és még számtalan helységnévről elnevezett étel van forgalomban, aminek adott helységhez SEMMI köze nincs... És egy szösszenet: Ha a Párizsi ( Pariser ) elnevezést említenénk, vigyázni kell, milyen társaságban tesszük, az ugyanis a khmmmm... a műfütyi közkeletű neve... Szóval, csak megfontoltan !...
@Avatar: Gondolom a franciák azért nem tiltakoznak, mert ahhoz már a németeknek sincs pofájuk, hogy "francia" névvel próbáljanak német főztöt eladni. :)
@Avatar: „Gondolom, hogy legalább a budapesti Francia Intézet és a francia nagykövetség francia nemzetiségű dolgozói ismerik ezeket.”
Diplomaták, ők nem csinálnak botrányt. :)
De akkor már a franciasaláta is igazán távol esik a valódi francia konyhától! :)
@Sigmoid: pl. Szintiboy :))
@Fejes László (nyest.hu): Gondolom, hogy legalább a budapesti Francia Intézet és a francia nagykövetség francia nemzetiségű dolgozói ismerik ezeket.
@blogen: Gondolod, hogy a franciák azért nem tiltakoznak, mert a németek a magyaros ízvilág gyenge utánzatát keresztelték el cigányosnak?
Szerinted a kérdésre válaszoltál?
@Avatar: Gondolom arról lehet szó, hogy itt a németek próbálnak idegen ízeket meghonosítani és a német konyhaművészet nagyszerűségének ismeretében joggal tiltakozhatnak a cigányok, hogy azt az eredeti magyaros ízekre semmilyen formában nem emlékeztető német konzervet róluk nevezzék el.
@Avatar: Szerinted tudnak róluk?
A franciáknak mért nincs gondja a francia drazséval, meg a francia krémessel?
A cikkhez visszatérve: ennyi erővel az összes nép tiltakozhat, szinte bárhol. Ugyanis népnevek, tájnevek elég gyakran előfordulnak ételnevekben, akár van nyilvánvaló kapcsolat köztük akár nincs.
csak néhány, ami eszembe jut
olasz felvágott, nápolyi, párizsi, bécsi szelet, svédasztal, cigánypecsenye, cigánymeggy, magyarbors.
pl egy nápolyi szervezet is tiltakozhatna, hogy Budapesten ne nevezzük nápolyinak az egymásra rakott ostyalapokat :-)
@LvT: A "szinti" név a két népcsoport nyelvi találkozásának az eredménye, amely során a befogadó elnevezi a befogadottat. Gondoltam az "indoeurópai testvéreikből" ez lejön, hiszen milyen más módon lennének testvérek a közös tőrül fakadt nyelveiken kívül.
A magyar név ezzel szemben minden jel szerint önelnevezés, még ha ennél többet nem is tudunk egyértelműen kijelenteni róla.
@LvT: A cigányok által beszélt nyelvjárások ( vagy inkább nyelvek ) mennyire közeli rokonai egymásnak ? A Wiki azt írja, h. az újindból alakult(ak) ki, csakúgy mint a mostani indoárja nyelvek ( pandzsábi, hindi,bengáli,stb), de lehet-e közös cigány "alapnyelvet" feltételezni közöttük, vagy tkp. az történt , h. különböző közép-ind nyelvű - mely nyelvek elég közeli rokonok, tehát vmilyen kölcsönös érthetőség fennáll köztük - , hasonló életmódú,kultúrájú csoportok vándoroltak ki Indiából ? ( És így csak a közép-ind nyelvekig vezethető vissza a közös ős ? )
Avagy ha már a magyarokra hivatkoznak, akár lehetne Verborgene Ressourcen Sauce is a mártás neve.
Jól benne vannak a szószban ezek a jogvédők.
@Sigmoid: A <szinti> (ez többes számú alak, az egyese <szinto>; a magyarban inkább ez utóbbiból lett „szintó” terjedt el megnevezésként) a <manus> alcsoporttal alkot egy nagy egységet a nyugati cigány tömbön belül. A csoport dialektusát SIL külön nyelvként ismeri el, az ISO 639-3 kódja „rmo”. A csoporton belül a dominánsabb keleti, zömmel német befolyásolta rész önelnevezése a <szinti>, a nyugati, franciaországiaké pedig a <manus>.
A németországi szintók a kulturális különbségek miatt nem fogadják el a <roma> megjelölést, ezért ott a gyakorlatban a <Zigeuner> szót a <Sinti und Roma> váltotta föl.
Ismert szintó Snétberger Ferenc, Django Reinhardt.
hu.wikipedia.org/wiki/Szint%C3%B3k
www.ethnologue.com/language/rmo
Ui. A szintók természetesen nem jobban „találkozás eredményei”, mint bármely más népcsoport; ideértve a magyar népcsoportokat is.
@Sigmoid: A szintik a jó öreg cigányok és indoeurópai testvéreik találkozásának az eredményei. Egyébként német cigányok magyarul.
Kik azok a szintik?
A Soroksári úti Pocakos Lakatos nevű műintézetben már régóta "etnikumi pecsenye" néven kínálják ezt a konyhaművészeti remeket. Javaslom megfontolásra.