Magyarország pedofil-nagyhatalom?
Az európai átlagot tekintve a magyar gyerekeknek van a legtöbb ismerősük a közösségi oldalakon, az adatvédelemre azonban csak kevesen ügyelnek; az Európa Tanács kezdeményezésére rendezett budapesti nemzetközi konferencia első napján, csütörtökön felszólaló magyar előadók szerint a gyerekek fokozott veszélynek vannak kitéve a világhálón.
Jóri András adatvédelmi ombudsman azt mondta: egy friss felmérés adatai szerint a 9-16 éves magyar gyerekek 93 százaléka az interneten aktív, 66 százaléka közösségi oldalon profillal rendelkezik, 31 százalékuk pedig valós azonosítókat ad meg magáról, s a nyilvános profilok aránya is jóval nagyobb, mint az Európai Unióban.
Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületének elnöke azt mondta: ahogy az internet terjed, úgy nő annak veszélye is, bár kétségbe vonta egy 2010-es felmérés adatait, amelyek szerint a gyerekek 53 százaléka naponta internetezik, 38 százalékuk pedig hetente többször. Ilyenkor sok veszélynek vannak kitéve – többek között a közösségi hálókon is –, amelyekre a szervezet gyakran felhívja a figyelmet különböző rendezvényeken – tette hozzá.
Edvi Péter szerint Magyarország a pedofil tartalmakat illetően közép- vagy nagyhatalomnak számít, de úgy látja, a nyomozóknak nincs elegendő kapacitásuk, hogy minden ilyen internetes oldallal foglalkozzanak. Szerinte pár éven belül 700-800 emberrel kellene emelni a létszámot a rendőrség csúcstechnológiai részlegénél. A német rendőrök már üzemeltetnek egy olyan programot, amely kimondottan az ilyen tartalmak kiszűrésére alkalmas, de tudomása szerint Magyarországon még nem alkalmazzák azt.
Miszlai Róbert, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főosztályvezetője azt mondta: a hatóság törvényi kötelessége, hogy segítse az internet terjedését, fejlődését. A közösségi hálók esetében ez a feladat abban testesül meg, hogy egyaránt fejlesszék a vezetékes hálózati és a mobil szélessávhozzáférést is, hiszen sokan már a telefonjukról érik el a közösségi oldalakat. A hatóság célja az internetezés kultúrájának terjesztése az oktatáson keresztül, emellett partnerek szeretnének lenni a civil és szakmai szervezetek munkájában.
A főosztályvezető is beszélt a magyar gyerekekről, akik más európai országokhoz képest a legtöbb ismerőssel rendelkeznek a közösségi hálókon, ugyanakkor – sajnálatos módon – rosszabb az adatvédelmi érzékenységük, mint nyugat-európai társaiknak. Miszlai Róbert ugyanakkor megemlítette, hogy hatósági jogköreik nincsenek, így egy-egy jogsértés esetén csak a rendőrséghez tudnak fordulni.
Urbán Zoltán, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságának főosztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenki olyan adatbázist tehet föl magáról az internetre, amilyet akar, de ezeket az adatokat mások könnyen felhasználhatják jogellenesen, „a túlzott tartalmi feltöltés nagy kockázati tényező”. Személyes adattal visszaélésre akkor kerül sor, amikor az érintett beleegyezése nélkül kezelnek adatokat. Ezen a ponton avatkozhat be a rendőrség – fűzte hozzá.
A főosztályvezető azt mondta: egy ügyészségi állásfoglalás szerint bűncselekményt nem lehet megállapítani, ha valaki önként tette nyilvánossá az adatait. (Jóri András ezzel nem értett egyet, szerinte léteznek olyan bírósági döntések, amelyek ennek ellenkezőjét bizonyítják.)
Urbán Zoltán arra is figyelmeztetett, hogy a szerver területi elhelyezkedése nagyban befolyásolja az eredményes nyomozást. Ha ugyanis az külföldön van, hiába történt bűncselekmény, nem lehet intézkedni.
Gazdag Tibor, a Nemzeti Nyomozó Iroda Csúcstechnológiai Bűnözés Elleni Osztályának vezetője azt mondta: az interneten mindössze másodpercek kérdése elkövetni egy bűncselekményt, de egy bűnügyi jogsegélyeljárás akár fél-egy évig is eltarthat. Az internet teljes körű monitorozása lehetetlen, mivel több milliárd weboldal van, a rendőrök ezért feljelentés, bejelentés, vagy hatósági észlelés nyomán kezdenek el vizsgálódni.
Szerinte a kapcsolati hálók remek célpontjai az adathalászoknak. A blogok is ugyanolyan veszélyforrások lehetnek, mint a közösségi oldalak – figyelmeztetett.
Gazdag Tibor is hangsúlyozta, hogy a fiatalok a leginkább veszélyeztetettek. A pedofilok sokszor próbálják rávenni a gyereket személyes találkozóra, de az is gyanús lehet, ha egy középkorú férfinak szinte kizárólag fiatalkorú ismerősei vannak. Máskor külföldi oldalakra kerülnek fel tizenéves lányok közösségi oldalakról letöltött fotói – említett példákat.