Lehajtott fejjel?
Nem mindenki szerint van baj a nyelvoktatással. Dohár Péter, legendás angoltanár, a Dover Nyelvi Centrum tulajdonosa és a sokak által az angol nyelvet tanulók bibliájának tekintett Kis angol nyelvtan szerzője szerint például pont nincs akkora gond, mint ahogyan nap mint nap hallani. Az alábbiakban az ő véleményét közöljük.
Az utóbbi időben sokaktól és sokadszor olvasom, hogy az Eurobarometer legutóbbi (2012-es) felmérése szerint a magyar lakosság alig 35%-a beszél idegen nyelvet, amivel Európában az utolsó helyen állunk.
Mikor ezt olvasom, mindig elszégyellem magam egyrészt nyelvtanulóként, hogy egy idegen nyelvet se bírtam rendesen megtanulni (egyszer az egyik kollégám tréfásan azt mondta, hogy erőlködhetünk mi évtizedeken át, akkor se fogunk úgy beszélni angolul, mint egy angol ötödikes), másrészt nyelvtanárként, hogy azt az egy idegen nyelvet sem bírtam rendesen megtanítani.
Ez a felmérés egyébként azért is érdekes, mert ugyanez az Eurobarometer 2006-ban úgy találta, hogy a magyar lakosság 42%-a beszél legalább egy idegen nyelvet. Ezek szerint visszafejlődtünk.
(Forrás: Wikimedia Commons / G0h4r / CC BY 3.0)
Olcsó poén volna a híres churchill-i mondás mögé bújni (Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok), úgyhogy higgyünk a számoknak.
De vajon hogy készül egy ilyen statisztika? Megtudtuk.
A felmérés önbevalláson alapul, vagyis úgy történik, hogy személyesen megkeresik XY állampolgárt, és – sok más kérdés mellett - azt is tudakolják, hogy beszél-e valamilyen idegen nyelvet. A magyar lélek szerénységét ismerve nem csoda, hogy ilyenkor azok is nemmel válaszolnak, akik egyébként biztos, hogy adott helyzetben simán elboldogulnának egy görögországi szállodában, ha például a szobájuk nem a tengerre, hanem egy gyárkéményre néz.
Hányszor, de hányszor fordul elő, hogy egy nyelviskolába úgy jön beiratkozni egy felnőtt „diák”, hogy kezdő csoportba szeretne járni, aztán az első órán kiderül, hogy haladó, csak eddig ezt nem hitte el.
Az is egészen biztos, hogy egy más nemzetbéli „kezdő-haladó” ugyanilyen nyelvtudással azonnal rávágja, hogy igen, beszél idegen nyelvet.
Egyszer például az utcán odajött hozzánk egy ifjú külföldi, és ezt kérdezte: „Have you time?” Hirtelen nem értettük, hogy mire gondol, talán azt kérdi, ráérünk-e, úgyhogy kicsit toporogtunk, mire az ifjú legyintett és otthagyott bennünket. Majd nemsokára kiderült, hogy a Casablanca klasszikus – What watch? Ten watch. Such much? – modern, digitális változatát hallottuk, vagyis hogy hány óra van.
Ha például ezt az ifjú külföldit kérdik, hogy beszél-e angolul, nyilván gondolkodás nélkül rávágja, hogy igen.
De van itt más is. Nem tudom, köztudott-e, hogy - egy szintén 2012-es felmérés szerint - a magyar katonatisztek 81%-a beszél angolul közép- vagy felsőfokú szinten, ráadásul NATO szaknyelvet (STANAG).
(Forrás: dover.hu)
Aztán van itt még más is. Ugye a magyar nyelv párját ritkítja nemcsak szépségében, hanem abban tekintetben is, hogy nincs olyan nyelv, mint a majdnem magyar vagy félig magyar, vagy legalább egy kicsit magyar (ha a manysit és a hantit nem számítjuk, de azt most ne számítsuk). Hiszen aki ukrán, nyilván beszél oroszul és viszont, aki cseh, az szlovákul és viszont, aki portugál, az spanyolul és viszont, de folytathatnák a sort a szerbekkel, horvátokkal és más nemzetekkel.
Itt van például Márti Csepéről. Csepe magyarlakta kárpátaljai kis falu, és mivel úgy hozta a sorsuk, az ott lakók kivétel nélkül három nyelven beszélnek: magyarul, oroszul és ukránul.
Éva néni viszont a pilisvörösvári járásban, Tinnyén lakik, elmúlt 50, a hajnali busszal jön dolgozni Budapestre, a délutáni busszal megy haza. Soha nem volt szüksége idegennyelv-tudásra, külföldön sose járt, és a Balatonál messzebb nem is vágyik, nem is engedheti meg magának.
Amikor statisztikát készítünk, nyilván nem lehetünk tekintettel minden Mártira és Éva nénire, de azért kicsit differenciálhatnánk.
És mielőtt lehajtott fejjel ostorozni kezdenénk magunkat a renyheségünk és a tudatlanságunk miatt, álljunk meg egy percre, és keresse meg mindenki a saját Mártiját és Éva nénijét, még akkor is ha ez a megközelítés nem lesz tudományosan elemző és statisztika-barát.
És akkor arról a félmillió honfitársunkról még nem is beszéltünk, akik külföldön élnek, és a jelek szerint kiválóan elboldogulnak egy másik nyelvű országban. Statisztika nélkül.
Olvassa el a vita következő cikkét, Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke tollából.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (19):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@El Vaquero: Félre ne érts, a nyelvtan alapú oktatást én se propagálom. Talán azért védem a nyelvtant, mert leegyszerűsítve, gondolkodás nélkül szidják mostanában, és olyan dolgokért is felelőssé teszik, ami "más hibája". Egyébként nagyjából egyetértek azokkal a dolgokkal, amiket írtál. Mondjuk az anyanyelvihez hasonló nyelvelsajátításhoz rengeteg input kéne, ez tanfolyamon, órán nem tudom beleférhet-e. Az 100%-ban igaz, hogy a magyarok által írt könyvek nyelvhasználata szörnyű. Tudom, hogy ezzel nem leszek népszerű, de sajnos kivétel nélkül mindig ezt tapasztalom. Mintha a 20 évvel ezelőtti egyetemi jegyzeteikből szednék a kifejezéseket. Ez az akadémikusság a legnagyobb baj szerintem, hogy minden életidegen. A beszédcentrikus könyvekből is ordít, hogy ilyen-olyan szabályok, minták mentén lett összerakva, mint egy megoldandó feladat. Az, aki írta, maga se tudja, hogy ez így miért jó, csak ezt tanulta. A fordításos dolog leginkább azért van, mert izoláltan tanítják a szavakat, és itt kanyarodnék vissza a nyelvtanhoz. Mindig a nyelvtan a mumus meg a drill, az iszonyat szólistákkal meg a magolásukkal semmi gond nincs. Nyomatják a szókártyákat meg az SRS-t szavakkal, pedig csak kontextusban lehet tanulni. Nekem van egy olyan érzésem, hogy mi kábé ugyanazt gondoljuk egyébként, csak kicsit elbeszéltünk egymás mellett. Hiába foglalkozok ősisők óta nyelvekkel, nekem még mindig nehéz megfogalmazni, mi történik az agyamban tanulás vagy fordítás közben. Ezt beismerem.
@Pierre Capretz: végül is a meglátásaid jók. Sokan tényleg tudnak ezt-azt, csak beszélni nem. Bár ez a beszélni nem tudás is szörnyen relatív, mert itt kint Angliában tapasztalom, hogy egy minimális Hunglish mennyivel jobb tud lenni, mint az itt kint lévő lengyel, román, litván, pakisztáni, stb. emberek angolja, fényéveket ver ezekre. Morbid módon a nyelvtudás gyakorlati szempontból vizsgálva 90%-ban beszédtudás, szóbeli készség, és csak pont ezt nem tanítják meg.
Azzal viszont nem értek egyet, hogy a blogodon a nyelvtan fontosságát és hasznosságát hangsúlyozod. Egy minimális nyelvtan tényleg nem árt teljesen kezdőknek, alap szórendek, szófajok, alapvető ragozás, de nem érdemes túlzásba vinni, csak amennyi az induláshoz feltétlenül kell. Pont ez a baj, mindenhol csak nyelvtanoznak, éveken át, holott pl. az anyanyelvi beszélők meg nem is tudják a nyelvtant egyáltalán, mégis jól használják a nyelvet. Kifejezéseket, mondatokat kell elsajátítani, amiben nem csak autentikus kontextusban vannak a szavak, de a „helyes” nyelvtan is be van már fixen építve. A másik hiba ezzel a nyelvtannal, hogy egy ponton túl nem segíti a nyelvtudást. Pl. én már sok olyan angol szöveget olvastam, amit magyarok írtak, nyelvtanilag kiváló volt, még a szóhasználatot tekintve sem voltak benne súlyos hibák, becsületes, szótárazós, akadémiai munkának voltak mondhatók, és mégis olyan mondatok voltak benne, amelyekről lebőgött, hogy magyar ember írta, és angol anyanyelvűek soha nem mondanának, használnának ilyeneket egyik kontinens nyelvváltozatában sem. Sok nyelvtanuló nem is tud a célnyelven, mivel azt tanítják meg neki, hogy a magyar szöveget, gondolatokat szavanként fordítsa le a célnyelvre, majd a célnyelv nyelvtani szabályai alapján formáljon belőle mondatokat, de ez nem fordítás, hanem ahogy én hívom, transzliteráció, és ennek az eredménye nem célnyelvi szöveg, hanem célnyelvnek álcázott magyar szöveg. Egy alap, kezdő szintig talán el is megy, de onnan nem sok haszna van, pláne a célnyelv anyanyelvi beszélőivel történő kommunikációnál vallhat kudarcot ez a módszer, ráadásul nehézkes, lassú is, élő beszélgetésben, ahol azonnal kellenek a válaszok, túl idő-, és munkaigényes, túl sok hibához vezet, túl sok hibalehetőségre ad esélyt.
Szerintem nagyon komoly bajok vannak a nyelvoktatással, és valószínűleg Dohár szerint is. Ő csak azt mondta, hogy sok ember gondolja magáról, hogy nem tud semmit, pedig igenis van tudása, csak nem értékeli. Ezzel egyébként tökéletesen egyetértek. Sokaknak van hatalmas passzív szókincse és nyelvtani tudása, sokan olvasnak jól idegen nyelveken. Az oké, hogy a beszédkészségük rosszabb, de ettől még van tudásuk. A legnagyobb probléma az, hogy minél idősebbek vagyunk, annál nehezebb minket "egyformán" tanítani. Amíg minden kisgyereknek jó a mondókázás, éneklés, később már különbözőek lesznek a célok, a tanulási technikák, tehát a módszereknek is különbözniük kéne. A magyar közoktatás egy fegyelmezett, szorgalmas lány tanulóra alkot meg mindent, aki akadémikus tudásra törekszik, mert továbbtanul. Nem másolnám be a teljes szövegeket, ha nem baj, de itt írtam már hosszabban is róla, ha valakit érdekel. tanuljnyelveket.blog.hu/2016/04/15/miert..._nyelvvizsgad_is_van
tanuljnyelveket.blog.hu/2016/03/05/miert...i_egy_idegen_nyelvet
@hhgygy: lószart, Mama :-)
@Sultanus Constantinus: de hát küldtem neked egy csomó spanyol tankönyvet anno, egyenesen a torrentkönyvesboltból. Mostanra már rég végig kellett volna venned mindet, meg mindegyikről írni egy kritikát a blogodra.
@El Vaquero: De még ezzel együtt is az ő spanyolkönyve a legszórakoztatóbb és leginkább használható a régiek közül. (Az újakat meg nem ismerem, ha egyáltalán vannak.)
@El Vaquero: na, Casablanca pipa. Így legyen ötösöm a lottón, pont olyan volt, mint amilyennek vártam sajnos, minden tekintetben. Poén is csak kettő volt benne ez a ten watch, meg mikor szerencsejáték miatt bezáratta a prefektus a bárt, akkor még azért az abból járó kenőpénzt látványosan zsebre tette. Nagyon túl van értékelve ez a film, helyenként a borzalmas bóvli kategóriáját is túlszárnyalja alulról. Mondjuk lehet túlzottan mai szemmel néztem. Nem is értem, hogy az imdb-n mire fel kapott ez 8.8-as pontátlagot.
@Sultanus Constantinus: persze hogy. A nyelvtant megtanítják, ilyen alapon tényleg nincs gond a nyelvtan-, akarom írni a nyelvoktatással. Bírom, ahogy Rudi bát mindig ekézed, de nincs is ezzel baj, ez a te reszortod, az angolosokat meg szidom én, így van ez rendjén, a szerepek már rég le lettek osztva ilyen tekintetben :D
@hhgygy: Lesz*rják, de nem emberi erőforrást akarnak, hanem az oktatás már rég üzlet lett, pénzhez lehet vele juttatni egy csomó semmirekellőt, meg a támogatásokból, pályázati pénzekből megírt tankönyvekből is megszedik magukat. Ferkónak meg igaza volt, akinek nem tetszik, el lehet menni, és lőn, milyen sokan el is mennek.
Egyébként a nyelvoktatással is ez a baj, de nem csak itthon, hanem külföldön is. Nagy üzlet, adják ki az egymástól másolt, elavult, szar könyveket, meg adják el a drága nyelvtanfolyamokat, nyelvvizsgákat, mert óriási pénz van benne, de nem érdekük, hogy megtanuld a nyelvet, mert akkor onnantól fogva nem veszed meg a többi sz*r*kat, meg nyelvtani kiadványaikat, meg szótáraikat és vonzatokkal foglalkozó gyűjteményeiket, atlaszaikat meg CD-s kiadványaikat. Ugyanaz, mint a gyógyszeripar, ahol a sok szerencsétlen beteg embert jól lehúzzák mindenféle csodaszerrel, ami semmit nem használ, de mivel a beteg ember mindig reménykedik, megveszi az összes sz*rt.
Didymus: A mai rezsim qrvára leszarja az oktatást, neki "emberi erőforrás" kell. Azonkívül még itt is van olyan, aki szerint az értelmesebbje Gyurcsány hatására megy el innen, LoL.
@Szalakóta: Viszont a mai ifjú nyelvtanulók, ha nem süppednek bele a magyarosch önsajnálatba, ifjonti lelkesedésükkel és lázadó hajlamukkal megkereshetnek egy olyan netes oldalt ahol anyanyelvi beszélőkkel kommunikálhatnak akik nem ragaszkodnak a nyelvtanhoz. Ezt a módszert követte egyik ismerősöm, korábbi szenvedő áldozat, sokkal eredményesebben mintha iskolai formátumban tanulta volna a "rigó utcai nyelvjárást". Legalábbis angliában be tudott illeszkedni, igaz nyelvvizsga-papírja nincs...
Napjainkban az idegennyelv-tudás szerepe, jelentősége kulturális és gazdasági szempontból is vitathatatlan. Aki ennek ellenkezőjét állítja, annak elment az esze. Ha ezt egy nyelvtanár állítja, akkor még furcsább. Nem lehet, hogy a nyest.hu Hírcsárdás cikkeket vesz át?
Akkor lehetett volna azt is írni, Dohár Péter szeriint el kéne törölni a tankötelezettséget és nem kéne annyi embernek egyetemre járnia. Minek? Vagy Dohár Péter tényleg így gondolja és még az Eurostat adatok valódiságát is megkérdőjelezi? Kicsit olyan, mint az Erdősi Lászlóné nevű fradista kopaszokkal megtámogatott magánszemély.
@Untermensch4: Csak sajnos nem az bűnhődik, aki ezt a hibát elkövette, hanem a nyelvtanuló.
Akik jól beszélnek idegen nyelvet, azok közül sokan lelépnek, megfogadva Gyurcsány tanácsát.
Persze, miért is változtatnák meg a rendszert, ha a nyelvvizsgán fontosabb a nyelvtan, mint a megértetés. Talán azért, mert az túl könnyű lenne, az anyanyelvi beszélő a nagyon rendellenes nyelvtant is érti. Úgyhogy azt tanítják a tanórán, amit majd számon fognak kérni.
A nyelvvizsga pedig lassanként bemeneti követelmény lesz, és az emberek még egyet is értenek vele,. mert ez jelképezi számukra a nyelvtudást. Hiába mondom vagy írom, hogy ez nem jó, nem hiszik el. Én is nehezen vetkőztem le a maximalizmusomat.
@El Vaquero: Nyilván a hagyományos, akadémiai nyelvtanozós-szótárazós-magolós-fordítós -- oktatási módszer mellett elkötelezettek (talán a nyelvtanárok többsége) vallják azt, hogy nincs is probléma a nyelvoktatással, hiszen az állami nyelvvizsgán is ugyanezt követelik meg, ellentétben a valóságban használt nyelvvel (ami ugye szerintük "hibás"). Ők alapvetően az írott nyelvet tartják "A Nyelv"-nek, nem azt, amit beszélnek.
Erről pl. Király Rudolf spanyolkönyve jut eszembe, amelyben a consecutio temporum magyarázatánál az egyik ominózus példamondat az *Espero que Eva estudiará bien, amikor a legalapvetőbb dolog, hogy egy ilyen mondatban nem használunk kijelentő módot, főleg nem jövő időt. Persze egy spanyoltanár erre is megmagyarázta, hogy ez helyes -- hát persze, tankönyvben van benne, csak az lehet -- hiába nem ejtene ki a száján ilyet egyetlen anyanyelvű sem. Oké, legyünk jóhiszeműek és elnézőek: lehet, hogy 100 éve még mondtak ilyeneket. ;)
"Ráadásul a tanórákon azt a képzetet ültetik el a tanulók fejébe, hogy csak akkor szabad az adott nyelven beszélni, ha hiba nélkül tudják ezeket a szabályokat és szavakat használni."
Így aztán a nyelvtan-nácizmusunk magában hordozza büntetését. :(
@Sultanus Constantinus: tapasztalat alapján a csehes-szlovákos és ukrán-oroszos hasonlata se telitalálat ...