Lefordítható az Úr igéje?
A vallási szövegek kapcsán újra és újra felmerülő probléma, hogy megőrzik-e szakrális tartalmukat a szent szavak a fordítás során is.
Mit veszít a szent könyvek igéje az erejéből, ha lefordítják? Veszít egyáltalán? Torzul vagy „csupán” módosul? Nem mellékes kérdés ez olyan nagy világvallások kapcsán, mint például a kereszténység vagy az iszlám – veti fel a problémát a Guardian cikke.
Ha a Bibliát vesszük példaként, belegondolni is szédítő, hány nyelvre fordították le és hány „kézen ment keresztül” a szöveg az elmúlt 2000 évben. Az iszlám ezzel szemben egyszerűen rövidre zárta a kérdést: a muzulmán hívők és a vallás tanai szerint ugyanis egyetlen hiteles verziója van a Koránnak, az pedig az arab nyelvű. Persze globalizált világunkban – bármekkora közhely is ez – nem lehet ezt a végtelenségig fenntartani. Éppen ezért az iszlám kénytelen volt nyitni legalább a török, perzsa és tagalog anyanyelvű hívők felé, és számukra is elérhetővé tenni a Koránt. Az angol fordítások azonban – írja a cikk – tele vannak ellentmondással.
Ha egy fordítót megkérdezünk, valószínűleg ő sem állítaná, hogy egy szöveg tökéletesen átültethető egyik nyelvről a másikra. A vallás pedig kifejezetten az a terület, ahol (esetenként szó szerint) vérre menő harcok folynak a szövegek értelmezése ügyében. A felvetődő kérdések számolatlanok. Vajon valóban elnyomható, deformálható egy vallási szöveg tartalma a fordítással? Vagy a másik oldalról nézve a kérdést: van-e egyáltalán mód a tartalom megőrzésére?